<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><?xml-stylesheet type="text/css" href="http://www.mult-kor.hu/css/rss.css"?><rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
<atom:link href="http://www.mult-kor.hu/.scripts/rss.php?section=2" rel="self" type="application/rss+xml" />
<channel>
<title><![CDATA[mult-kor.hu - Ezen a napon]]></title>
<link>http://www.mult-kor.hu</link>
<description>mult-kor - RSS</description>
<language>hu</language>
<managingEditor>info@mult-kor.hu (Múlt-kor szerkesztőség)</managingEditor>
<copyright>Copyright (C) 2008, mult-kor</copyright>
<item>
<title><![CDATA[
	Meghal Friedrich Paulus, a sztálingrádi csata vesztese
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37063</link>
<description><![CDATA[
	A Hessen tartományban született Paulus (1890-1957) polgári származása miatt nem lehetett a császári haditengerészet tisztje, így a marienburgi egyetemre ment jogot tanulni, ám egy félév után otthagyta, s belépett a 111. számú gyalogezredbe. Az első világháború elején harcolt a franciák ellen, majd betegsége után Szerbiába küldték. A háború végén Erdélyben, az Isonzó mellett és Flandriában töltött be frontszolgálatot. A két világháború között elvégezte a berlini hadi akadémiát, 1939-ben tábornoki rangot kapott. A második világháborúban részt vett Lengyelország lerohanásában, majd a Szovjetunió likvidálásának részletein dolgozott. Terveiben Moszkva minél hamarabbi bevételét szorgalmazta. A Barbarossa hadművelet azonban kudarcot vallott. Paulus rádöbbent, hogy hiba volt a túl nagy előrehaladási ütem, hiszen a csapatok csak kifáradtan érték el céljukat. Hitler parancsára Sztálingrád ostromába kezdett, bár jelentéseiben ellenezte a hadműveletet, de szavai nem találtak hallgató fülekre. A kimerült német katonák nem bírták a mínusz 40 fokos hideget, s letették a fegyvert. Hitler január 31-én vezértábornaggyá léptette elő Paulust, amivel gyakorlatilag öngyilkosságra szólította fel, mivel korábban német tábornagy még sosem esett élve fogságba. Azonban Paulus erre nem volt hajlandó. Hadifogságba esett, s egy Moszkva melletti fogolytáborba hurcolták, ahol be kellett lépnie egy Hitler-ellenes szervezkedésbe. Ennek csupán az lett az eredménye, hogy tiszttársai között elszigetelődött. A háború utáni nürnbergi perben elismerte a Barbarossa hadművelet kidolgozásában betöltött szerepét, s a vádlóknak megfelelő vallomást tett. 3 éves szovjet fogság után letelepedett az NDK-ban, s a rendőrtiszti főiskolán kapott katedrát, hogy a világháború katonai történelmét kutassa. 1957. február 1-jén hunyt el. Az NDK katonai tiszteletadása mellett Drezdában temették el.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37063</guid>
<pubDate>Tue, 24 Jul 2012 12:06:46 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	A németek megkezdik a korlátlan tengeralattjáró-háborút
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37062</link>
<description><![CDATA[
	Paul von Hindenburg táborszernagy, német vezérkari főnök, a német hadsereg főparancsnoka, Erich Lundendorff, a német hadsereg főparancsnokságának főszállásmestere és Heming von Holtzendorff, a német haditengerészet vezérkari főnöke már 1917. január 8-án megállapodtak abban, hogy február 1-én mindenképpen megkezdik a korlátlan búvárhajó-háborút. Vilmos császár ehhez nyomban hozzájárulását adta, majd január 9-én aláírta a vonatkozó parancsot. 1917. január 31-én a német kormány deklarálta, s a semleges kormányokkal jegyzékben közölte, hogy február 1-től olyan hadizónának tekinti az Anglia, Franciaország, Olaszország körüli vizeket és a Földközi-tenger keleti medencéjét, amelyben a német flotta minden hajót - ellenségest és semlegest egyaránt – figyelmeztetés nélkül – elsüllyeszt. Válaszként Washington Berlinnel megszakította a diplomáciai kapcsolatot. 1917. február 1 és december 31 között 2566 hajót küldtek a német tengeralattjárók a hullámsírba. A korlátlan tengeralattjáró háború meghirdetése volt az egyik közvetlen ok, amiért az USA a szövetségesek oldalán beszállt az első világháborúba.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37062</guid>
<pubDate>Tue, 24 Jul 2012 12:00:55 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Megválasztják I. Adorján pápát
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37060</link>
<description><![CDATA[
	I. Adorján, az egyház történetében a 96. pápa Rómában a Colonna család sarjaként született. Kezdetben klérikusként a lateráni bazilikában szolgált, majd 772. február 1-jén – ellenszavazat nélkül – pápává választotta a tanács. Felszentelésére február 9-én került sor. I. Adorján a pápaság történetének legnehezebb időszakában töltötte be a legfőbb egyházi tisztséget. Az Észak-Itáliában székelő lombard udvar eltökélt szándéka volt Róma és a pápai területek elfoglalása. A politikai helyzet is éppen adott volt erre, hiszen Konstantinápolyt a trónviszályok kötötték le, Nagy Károly Frank Birodalmát pedig a szászok ellen vívott háború. Adorján már megválasztása után elkezdte erősíteni Róma falait, azonban a Desiderius király vezette longobárd támadást csak a frank seregek – akik időközben békét kötöttek a szászokkal – Alpokon való átkelése, s a longobárd főváros, Pávia ostrom alá vétele tudta megakadályozni. Az ostrom majdnem egy éven át tartott. Míg a frank seregek háborúztak, addig Károly, frank király Rómában ünnepelte a húsvétot, s a pápával tárgyalt. A frank-longobárd háború eredményeképpen a longobárd birodalom feloszlott, s területeit a pápa kapta meg. Adorján pápa nevéhez fűződik a hetedik egyetemes zsinat összehívása is, melyen a püspöki kar elítélte a szenteket ábrázoló képek elpusztítását. 23 éves pápaságának 795. december 26-án bekövetkezett halála vetett véget. Utóda III. Leó pápa lett.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37060</guid>
<pubDate>Tue, 24 Jul 2012 11:51:35 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Texas kiválik az Amerikai Egyesült Államokból
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37061</link>
<description><![CDATA[
	A XIX. század második felében az USA gond nélkül terjeszkedhetett egészen a Csendes-óceán partvidékéig. Az 1848-as mexikói háborút leszámítva nem volt az államszövetségnek nemzetközi konfliktusa, csupán belpolitikai. Az ipari gazdálkodásban érdekelt Észak, valamint az ültetvényes, rabszolgatartó Dél között a század folyamán egyre élesebb ellentétek alakultak ki. Sértette a déliek érdekeit, hogy az amerikai iparvállalatok vámokkal védték a belső piacot, így szabadulva meg az európai versenytől, míg a Dél biztosította az olcsó nyersanyagot és felvevőpiacot. Továbbá északon egyre nagyobb hanggal szólaltak fel a rabszolgatartás intézménye ellen, ami tulajdonképpen a Dél gazdasági létét jelentette. Az USA-ba való újabb állam felvételekor mindig kiújultak a küzdelmek, hogy ipari vagy rabszolgatartó államként csatlakozzék. 1821-ben Missourit rabszolgatartó államként vették fel. A Missouri-kompromisszum azt a fontos döntést tartalmazta, hogy a jövőben a 36° 30’ szélességi körtől északra nem létesülhet rabszolgatartó állam. Az amerikai polgárháború okai között a kompromisszum be nem tartása mellett szerepelt még a rabszolgakérdés és az ipari ellentét is. 1861. február 1-jén öt másik tagállam után Texas is kivált az USA-ból, s február 4-én Montgomeryben létrehozták a Konföderált Államok Szövetségét.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37061</guid>
<pubDate>Mon, 23 Jul 2012 11:57:11 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megnyílik a Várszínház Budán]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18685</link>
<description><![CDATA[A Várszínház Buda első állandó színháza, a főváros legrégibb, műemlékként nyilvántartott színházépülete. 1270 táján ferences rendi templomnak épült, majd a török hódoltság idején a budai pasa dzsámija volt. 1725-től a karmeliták újjáépítették. Rendjük feloszlatása után a templomot és kolostort - II. József rendeletére - Kempelen Farkas tervei alapján színházzá alakították át. Az új épületben 1787. október 17-én nyílt meg a német nyelvű színház. Az épülethez fűződött a magyar színjátszás jeles eseménye: 1790. október 25-én Kelemen László színtársulata itt tartotta az első magyar nyelvű színielőadást. 1800-ban itt adott hangversenyt Ludwig von Beethoven. 1870-től a Nemzeti Színház kamaraszínháza, majd magánszínházak működtek benne. 1925-1977 között zárva volt. A II. világháborúban súlyosan megsérült. 1977-re - külső formáját megtartva - teljesen átépítették, s az akkor alakult Népszínház otthona lett. 1982-től ismét a Nemzeti Színház, majd az ebből alakult Pesti Magyar Színház kamaraszínházaként működött. Az épület 2001 decemberétől az új Nemzeti Táncszínháznak ad otthont.  
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18685</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megszületett Gulyás István teniszező]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15117</link>
<description><![CDATA[A magyar tenisz kiemelkedő egyénisége Pécsett látta meg a napvilágot. 1954-ben nyerte először a férfi egyes magyar bajnokságát, amit még 14 alkalommal hódított el. Párosokban 18 bajnokságot nyert, s 23 éven át játszott az Újpesti Dózsa bajnokcsapatában. Legnagyobb nemzetközi sikerét 1966-ban Párizsban, a Roland Garroson aratta, ahol férfi egyesben a második lett. 1964-68-ban, és 1970-ben az év teniszezője címet nyerte el. Még játszott a lila-fehérek csapatában, amikor kinevezték a Magyar Tenisz Szövetség elnökévé. 1986-ban saját elhatározásából mondott le, később Hamburgban edzősködött, közben számos Európa- és világbajnokságot nyert az öregfiúk között, korosztályában úgyszólván legyőzhetetlen volt. A pályán akaraterejével, szorgalmával aratta sikereit, az életben megbízhatóság, becsületesség jellemezte. Mindezt ismerték el 1967-ben az UNESCO Nemzetközi Fair Play-díjával. 2000. július 31-én hunyt el Budapesten. 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15117</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megszületett Domokos János politikus, műfordító]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15116</link>
<description><![CDATA[Mácsán látta meg a napvilágot. 1941-44-ben Győrött dolgozott alkalmazottként. A német megszállás után a Magyar Fronthoz csatlakozott és ellenállási akciókat is szervezett. 1944 novemberében behívták katonának, de megszökött. 1945 áprilisában a Nemzeti Parasztpártot szervezte Győr megyében, s 1947 novemberéig a párt megyei titkára volt. 1948-ban belépett a kommunista pártba, majd 1948-49-ben Debrecen és Hajdú megye főispánja lett. 1949-ben a Népművelési Minisztériumba került, de 1951-ben hivatali mulasztás miatt leváltották. Ezután a könyvkiadásban dolgozott: a Szépirodalmi, majd az Új Magyar Kiadónál, amely 1956-ban felvette az Európa Kiadó nevet. 1965-től ott volt igazgató. E minőségében gondozta a Világirodalom klasszikusai sorozatot, megindította a Modern Könyvtárt és a Milliók könyvét. Vezetése alatt a kiadó a magyar szellemi élet egyik meghatározó intézményévé vált. 1987. július 23-án hunyt el Budapesten. 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15116</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megszületett Schickedanz Albert építész]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15115</link>
<description><![CDATA[Az eklektikus építészet képviselője Biala-ban látta meg a napvilágot. Kezdetben Ybl Miklós mellett dolgozott, majd Herzog Fülöp Ferenccel volt közös építészeti irodája. Első nagy művét, Batthyány Lajos miniszterelnök síremlékét 1871-ben készítette el. Fő művei a görög építészet elemeinek eklektikus alkalmazásával épültek. Herzoggal közösen készített legjelentősebb épületei a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, és ők készítették a Millenniumi emlékmű építészeti részének terveit. Foglalkozott festészettel és iparművészettel is, 1880-1902 között tanított az Iparművészeti Iskolán. Budapesten hunyt el 1915. július 11-én.  
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15115</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Meghal Huszárik Zoltán filmrendező]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15114</link>
<description><![CDATA[Domonyi parasztcsaládból származott, kétéves volt, amikor apja meghalt. Az aszódi gimnáziumban érettségizve sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a Képző- és Iparművészeti Főiskolára, s a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára; a három hely közül a legutóbbit választotta. A kuláktörvény miatt 1952-ben eltávolították a főiskoláról, ezután 1957-ig pályamunkás, olajbányász, szülőfalujában földműves, dekoratőr, biztosítási ügynök, szobafestő, művészeti előadó, 1957-től a Hunnia filmgyárban ügyelő. 1959-ben folytathatta tanulmányait a főiskolán, 1961-ben szerzett filmrendezői oklevelet. Asszisztensi státuszt kapott a filmgyárban, de mellette festett, grafikákat és könyvillusztrációkat készített. Pályáját rövidfilmekkel kezdte. Már kisfilmjeiben is feltűnt a sajátosan rá jellemző filmnyelv, közülük az Elégia (1965) nagy sikert aratott. A piacere című rövidfilmje számos nemzetközi fesztiválon kapott díjat. Első játékfilmje a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen bemutató Szindbád (1971), amely a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása Latinovits ihletett megformálásában. Második játékfilmjének főszerepét is a színészkirálynak szánta, de Latinovits halála miatt egy bolgár színészre osztotta. A Csontváryban (1979) Huszárik kivételes érzékkel komponálta eggyé a festőgéniusz és az őt alakító színész sorsát. Nem sokkal élte túl e filmjét. Maradandó alkotásokkal írta be nevét a magyar filmtörténetbe. 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978-ban érdemes művész címmel tüntették ki. A Kossuth-díjat 1990-ben (posztumusz) kapta meg. Nagy Anna színésznőtől született lánya, Huszárik Kata színésznő lett.  
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15114</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Meghal Leonard Bernstein]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11120</link>
<description><![CDATA[New York-ban meghal Leonard Bernstein amerikai zeneszerző és karmester. Nem volt tősgyökeres amerikai: szülei Ukrajnából, Rovno környékéről vándoroltak ki az Újvilágba, ahol három gyermekük született. Az elsőszülött Leonard első zongoráját tizenegy éves korában nagynénjétől örökölte, s ettől kezdve élete összeforrt a zenével. A szerencse 1943-ban szegődött mellé, amikor 25 évesen egy véletlen folytán vezényelhette a New York-i Filharmonikus zenekart, miután a megbetegedett Bruno Walter helyett vállalta a beugrást. 1957-ben lett - első amerikaiként - a New York-i zenekar művészeti vezetője, és 12 éven át dolgozott velük. Lelkesedése, átéléssel telt karmesteri stílusa, a zene belőle áradó élvezete a nem zeneértő közönséget is ellenállhatatlanul magával ragadta. Mint zeneszerző is kiváló volt. A West Side Story 1957-es, hatalmas sikerű bemutatója után beírta nevét a XX. század század zenetörténetébe, ugyanakkor modern, kicsit dzsesszes hangzású komolyzenei művei szintén nagy közönségsikert arattak. Dallamaiban felhasználta a country-dalok, mexikói táncok és a néger zene elemeit. Jelentősebb művei: On the Town (1944), Brass Music (19 49), Trouble in Tahiti (opera, 1952), Candide (musical, 1956), Kaddish (kórusmű, 1963), Pennsylvania Avenue (musical, 1976). Televíziós zenei ismeretterjesztő-népszerűsítő sorozatát az egész világon sugározták. A muzsika öröme című kötete 1976-ban magyar nyelven is megjelent.]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11120</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Meghal Garcilaso de la Vega spanyol költő]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15113</link>
<description><![CDATA[A spanyol reneszánsz líra fő képviselője Toledóban látta meg a napvilágot. Műveltsége és nemesi származása révén a királyi udvar jelentős személyisége volt. V. Károly kíséretében Spanyolországban és Európa több városában megfordult. 1532-ben kegyvesztett lett, száműzetése első hónapjait valószínűleg a Csallóközben, majd Nápolyban töltött. Itt került közvetlen kapcsolatba az itáliai reneszánsszal. Műveinek tömörsége, mértéktartása avatta nagy költővé; költészetének egyik fő titka az, hogy nem írt le semmit a jó hangzás, vagy nyelvi díszítés kedvéért, minden szavának érzelmi hitele volt. Mondanivalójának valósága életrajzi adataival igazolható. Lírájára főként Vergilius és Petrarca hatott.  
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15113</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Dunaföldváron az országban elsőként takarékszövetkezet alakul]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15112</link>
<description><![CDATA[Dunaföldváron, az országban elsőként alakult takarékszövetkezet, a vidék bankja. Hasonló szervezetek már jóval előbb, a XIX. században létrejöttek: így a felvidéki Besztercebányán már 1851-ben hitelegylet, Pesten pedig 1896-ban Hitelszövetkezet alakult. A II. világháborút követő rendszer azonban fokozatosan háttérbe szorította ezt a szövetkezési formát. 1958-ban már újból 212 pénzintézmény tevékenykedett. Az 1990-es rendszerváltozás óta, de különösen 1994-től gombamódra szaporodnak Magyarországon a különböző bankok, pénzintézetek. Ebben a környezetben is kiemelten fontos szerepet játszhatnak a takarékszövetkezetek.  
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15112</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megtartják az első előadást a Kecskeméti Színházban]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15111</link>
<description><![CDATA[A Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek tervei alapján készült épületben először Katona József Bánk bán című drámáját mutatták be. A színház az államosítás után, 1949-ben vette fel a város nagy szülöttének, Katona Józsefnek a nevét. 1951-től önálló társulatával jelentős szerepet játszik a magyar színházi életben.  

]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15111</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megszületett Yvos Montand francia sanzonénekes és filmszínész]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15110</link>
<description><![CDATA[Ivo Livi néven Monsummano-ban látta meg a napvilágot. Családja 1923-ban a fasizmus elöl menekülve emigrált Franciaországba. Tizenegy éves korától dolgozott, tizenhárom éves korában abba kellett hagynia az iskolát, hogy kenyeret keressen. Dolgozott tésztagyárban, majd fodrászsegédként. Énekesi pályáját amatőrként kezdte az Alcasar mulatóban. A varieté színpadokra Edith Piaf egyengette útját, a második világháború után még sanzonszövegeket is írt neki. Montand fellépett a Folies Bergére-ben és a Moulin Rouge-ban is. Filmen 1945-ben debütált. Drámai és vígjátéki szerepekben egyaránt komoly sikereket aratott (összesen mintegy 70 filmben szerepelt). Nevezetesek voltak politikai pálfordulásai is. Az egykori kommunista előbb az 1956 októberi magyar forradalom leverése miatt távolodott el a mozgalomtól, majd az 1980-as években olyannyira átalakult konzervatívvá, hogy Franciaországban egyesek már párhuzamot vontak közte és Ronald Reagan között. Erre ő így reagált: `Méghogy Ronald Reagan... neki mint színésznek sohasem voltak sikerei. Nálam azonban nem ez a helyzet.` 1980-ban, 13 évvel azután, hogy mint énekes visszavonult, újból meghódította a franciákat dalaival. Barátja, Picasso nézetét vallotta: `Hosszú időre van szükség ahhoz, hogy az ember megfiatalodjék.` Felesége, Simone Signoret, a neves francia színésznő halála után néhány évvel ismét megházasodott és 1989 januárjában, 67 éves korában apa lett. Társa, Carole Amiel akkor 28 éves volt. Híres filmjei: Az éjszaka kapui (1946), A félelem bére (1953), Az éjszaka Margitja (1956), Salemi boszorkányok (1957), Tökéletes bűntény (1965), A Paradicsom... És a Pokol (1986). 1991. november 9-én hunyt el Senlis-ban. 


]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15110</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megszületett Rudolf Virchow német patológus]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15109</link>
<description><![CDATA[Schivelbein (ma: Swidwin, Lengyelország) városában látta meg a napvilágot. Orvosi tanulmányait Berlinben végezte. 1848-ban tanulmányozta a Felső-Sziléziában dühöngő tífuszjárványt, melyről kimerítő tudósításokat írt. 1849-ben az akkori politikai mozgalmakban való részvétele miatt elvesztette állását, ezután Würzburgban lett egyetemi tanár és az Új Kórtani Intézet igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban kültagjává választotta. Részt vett archeológiai és antropológiai kutatásokban is. Foglalkozott Berlin csatornázásának ügyével és nagy munkát végzett az 1870-71-es háborúban a sebesültek gyógyítása terén - ő szervezte meg az első kórházvonatot. Neve azzal vált széles körben ismertté, hogy kidolgozta a sejtkórtan elméletét: a betegségeket a sejtek rendellenes változásaira vezette vissza. Elmélete a maga korában pozitív szerepet töltött be, mivel megindította a sejtek működését befolyásoló gyógyszeres kezelés kutatását és a kóros alaki elváltozások beható tanulmányozását. Berlinben hunyt el 1902. szeptember 5-én. 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15109</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megszületett Igaz Sámuel író ]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15108</link>
<description><![CDATA[Az erdőbényei születésű író a debreceni református kollégiumban fejezte be tanulmányait 1805-ben. 1810-től Tisza Lajos nevelője volt Geszten, Debrecenben, majd Bécsben. Az osztrák fővárosban ismerkedett meg Márton Józseffel, akinek bíztatására letelepedett a városban. A magyar irodalom pártfogójaként 1822-ben Zsebkönyv címmel szépirodalmi almanachot alapított. 1824-ben kiadta a Magyar Kurir irodalmi melléklapját, a Kedveskedőt. 1823-26-ban nehéz anyagi feltételek között megjelenttette a Hébe című irodalmi zsebkönyvet, amelyben írásai közül is közölt néhányat. 1826-ban irodalom tanárnak hívták Debrecenbe, de hirtelen halála (1826. június 7.) miatt már nem tudta elfoglalni a tanszéki állást. Pályafutásának tragédiája éppen az volt, hogy a magyar irodalmi élet központja működése idején Pestre tevődött át.  
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15108</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megszületett II. Apafi Mihály, Erdély utolsó fejedelme]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15107</link>
<description><![CDATA[Még apja, id. Apafi Mihály életében 1681-ben fejedelemmé választották, amit a török is megerősített, de mivel a fejedelmi esküt az országgyűlésnek nem tette le, s a testület nem iktatta be tisztébe, ezért szuverenitása mindenkor részleges és támadható maradt. Apja halála után, 1690-től nagykorúságáig a Teleki Mihály vezette kormányzótanács gyámsága alatt névleg uralkodott. Helyzete nagykorúvá válásával sem változott. A török Porta 1690-ben végül is nem őt, hanem Thököly Imrét nevezte ki fejedelemmé. Thökölynek Erdélyből való kiszorulása után I. Lipót nem erősítette meg Apafi fejedelemségét, Erdély kormányzatát császári főkormányszék vette át. Miután az udvar által tiltott házasságot kötött bethleni gróf Bethlen Katával, 1696-ban I. Lipót Bécsbe vitette, ahol hercegi rangot kapott, és kegydíjban részesült 1713. február 2-án bekövetkezett haláláig.  
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15107</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Meghal Korda Zoltán filmproducer]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15106</link>
<description><![CDATA[Túrkevén született 1895. április 3-án. Bátyja, Korda Sándor mellett kezdte pályafutását, előbb a Corvin Filmgyár első asszisztense volt, majd Bécsben és Berlinben operatőr, forgatókönyvíró, később a német UFA rendezője. 1930-49 között Hollywoodban forgatott. Főleg egzotikus történetekkel aratott sikert, több ízben dolgozott fel Kipling-témákat: híres filmje az amerikai Elefántboy és A dzsungel könyve. Beverly Hills-ben érte a halál. 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=15106</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Megszületett Nyikolaj Kuznyecov orosz mérnök]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14117</link>
<description><![CDATA[Méltán nevezték az orosz hajtóművek atyjának. Számos repülőgép és rakéta-hajtómű főkonstruktőre volt, aki jelentős mértékben hozzájárult a szovjet űrkutatás fejlődéséhez is. Nevéhez fűződik a TU-114-es, az An 22-es, az IL-62-es, a TU 154-es és a TU 144-es típusú repülőgépek hajtóműveinek létrehozása. Ugyancsak ő alkotta meg a TU-142-es és a TU 160-as típusú hadászati vadászbombázók hajtóművét. Az 1960-as évek végén készítette el az NK-33-as típusú rakétahajtóművet, amelyet a Hold-programnál használtak fel. Életének utolsó évében fejlesztette ki az NK-93-as típusú hajtóműveket, amelyeknek segítségével a legújabb IL-86-os és TU-204-es típusú repülőgépek emelkedhetnek a magasba. Szamarában hunyt el 1995. július 31-én. 


]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14117</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[Meghal Andreasz Papandreu görög politikus]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14116</link>
<description><![CDATA[Georgiosz Papandreunak, a II. világháború utáni görög történelem egyik legjelentősebb személyiségének a fiaként Hiosz szigetén látta meg a napvilágot. 1939-ben az Egyesült Államokba száműzték egy trockista szervezetben viselt tagsága miatt, s itt élt húsz éven át. Megkapta az amerikai állampolgárságot és szolgált az amerikai hadseregben is. A Harvard egyetemen közgazdasági doktorátust szerzett, majd több amerikai egyetemen tanított. Tudományos pályafutásának csúcsát a kaliforniai Berkeley egyetem dékánjaként érte el. Görögországba visszatérve apja oldalán kezdte el politikai szereplését. 1961-64 között az athéni Akadémia mellett működő Gazdaságkutató Központ igazgatója volt. 1964-ben a Centrumunio Párt elnökjelöltjeként szerepelt. Még ebben az esztendőben miniszterhelyettessé nevezték ki. 1965-67 között parlamenti képviselő volt, de a tábornokok puccsa után, 1967 áprilisától decemberig börtönben ült, majd száműzetésbe kényszerült. A stockholmi egyetem tanára volt, s ott alakította meg a Pánhellén Szocialista Mozgalmat (PASZOK), amely jelentős szerepet játszott a görög diktatúra megbuktatásában. A junta bukása után, 1974-ben tért haza Görögországba, ahol először az ellenzék vezére volt. 1981. október 21-én lett Görögország miniszterelnöke, amikor pártja választási győzelmet aratott. Nyolc éven át - két ciklusban - vezette az ország kormányát. Miniszterelnökként kritikusan szemlélte az Európai Közösség, az USA és a NATO politikáját, elítélte a fegyverkezési versenyt, az agresszív háborúkat. 1995 őszén súlyos tüdőgyulladást kapott, de csak 1996 januárjában mondott le a kormányfői posztról, amelyet 1993-tól töltött be ismét. Halálát szívinfarktus okozta 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14116</guid>
<pubDate>Mon, 13 Sep 2004 12:06:38 +0200</pubDate>
<category><![CDATA[Ezen a napon]]></category> 
</item>
</channel>
</rss>
