<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><?xml-stylesheet type="text/css" href="http://www.mult-kor.hu/css/rss.css"?><rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
<atom:link href="http://www.mult-kor.hu/.scripts/rss.php?section=26" rel="self" type="application/rss+xml" />
<channel>
<title><![CDATA[mult-kor.hu - Történelmi Magazin]]></title>
<link>http://www.mult-kor.hu</link>
<description>mult-kor - RSS</description>
<language>hu</language>
<managingEditor>info@mult-kor.hu (Múlt-kor szerkesztőség)</managingEditor>
<copyright>Copyright (C) 2008, mult-kor</copyright>
<item>
<title><![CDATA[
	Az olasz fasizmus antiszemitizmusa
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38442</link>
<description><![CDATA[
	Az Egyenlőség című zsidó hetilap 1926-ban, a fasizmus alapításának hetedik esztendejében. figyelemfelkeltő cikket közölt abból az alkalomból, hogy a budapesti olasz kolónia, és a fasiszta párt helyi alapszervezete, a fascio nagyszabású évfordulós ünnepséget rendezett. A megjelent vendégeket a fascio helyettes vezetője, valamint a titkár, Emerico Fried, köszöntötték. Mindketten a fasiszták fekete ingét viselték és kitűzték az antik Róma örökét szimbolizáló köteges bárdot, a fascest.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38442</guid>
<pubDate>Wed, 27 Feb 2013 15:49:48 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
<enclosure url="http://www.mult-kor.hu/image/article/index/.640x480/38442.jpg" length="80150" type="image/jpeg" />
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Az operett királya és az Anschluss - Kálmán Imre kálváriája
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38444</link>
<description><![CDATA[
	Az Anschluss, Ausztria náci megszállásának második napján (1938. március 13.), éjfélkor SA egyenruhás férfiak jelentek meg Kálmán Imre, a Bécsben élő operettkirály Hasenauerstrasse 29. szám alatti 30 szobás, fényűző, parkkal övezett villájában, hogy elkobozzák az autóját. A házigazda határozott fellépésére az egyenruhások ekkor még üres kézzel távoztak. A villa és berendezése, felesége ékszerei, a gépkocsik, a családot kiszolgáló több fős személyzet, a rendszeresen megrendezett estélyek egyaránt a gazdagságról, a jólétről tanúskodtak, és vonzó zsákmányt jelentettek a náci megszállók és kiszolgálóik számára, akik tisztában voltak azzal, hogy a zeneszerző és családja a nürnbergi faji törvények értelmében zsidónak minősül.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38444</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:39:56 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Kádárék könnyűzenei rádióaktivitása
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38445</link>
<description><![CDATA[
	A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kultúrpolitikájában a Magyar Rádió és Televízió (MRTV) intézményével kapcsolatos intézkedések, állásfoglalások kiemelt szerepet kaptak, mivel ez a médium – éppen a hatalmat gyakorlók döntése nyomán – nagy tömegbefolyással rendelkezett, és sokáig egyeduralkodó szerepet töltött be az elektronikus sajtóban. Nem volt rendkívüli ezért, ha a párt felső plénumai, köztük a Központi Bizottság (KB) mintegy féltucatnyi titkárából álló KB-titkárság foglalkozott a rádió és televízió könnyűzenei tevékenységével is, amelyből nem egyszer lett „ügy”. Kádárék „könnyűzenei rádióaktivitása” semmit sem bízott a véletlenre. Ha kellett, dalokat tiltott be, ha kellett, akkor pedig úgy alakíttatta a sugárzott számok programját, hogy az a szocialista embertípus általuk meghatározott és elvárt szórakozási formáinak megfeleljen. A kézi vezérlés sokszor telefonhívásokkal működött: a pártközpontból „leszóltak”, hogy milyen kívánságaik vannak, amelyeket persze az MRTV vezetői és felelős szerkesztői haptákba állva teljesítettek. Volt azonban arra is példa, hogy az öncenzúra gyakorlásával a rádiósok maguk döntöttek egy-egy szerzemény mellőzéséről, vagy kérték a dalszöveg megváltoztatását.
	 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38445</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:38:35 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	A mitologizált, a nemkívánatos és a (mindig) újrahasznosított Március 15.
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38446</link>
<description><![CDATA[
	1848. március 15., a polgári forradalom kezdőnapja olyan mélyen épült be a magyar identitástudatba, mint nemzetünk történetének egyetlen más dátuma sem. Többek között azért, mivel az e napra való emlékezés jogáért is szinte egy külön „évszázados szabadságharcot” kellett vívni. A történeti feltárás mindinkább kiteljesedő tablója mellett – bár gyakorta attól függetlenül is – formálódott egy aktuálpolitikával mindig erősen átitatott, illetve ideológiai töltetű hősmítosz, legenda. Ennek részeként fogalmazta meg a mindenkori hatalmi berendezkedés önnön viszonyát a forradalomhoz, s ezen belül Március 15. emlékéhez. Másik szálon az úgynevezett civil társadalom – alkalmasint az önszerveződési tilalom ellenére – rekonstruálta a „saját” forradalom, illetve Március 15. képét. Ezek legfeljebb indíttatásukban hasonlítottak egymásra annyiban, amennyiben – pontatlan publicisztikai fordulattal – mind a „hatalom”, mind pedig a „társadalom” aktuális, aktualizált célkitűzésekhez rendelten használta a történelmi mementót.
	 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38446</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:37:28 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	A somlószőlősi Zichy-Ferraris-Watzdorff-kastély
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38447</link>
<description><![CDATA[
	Élt a XIX. század első felében egy főúr, gróf Zichy-Ferraris Manó (1808-1877), aki fiatalon még alig beszélte a magyar nyelvet és a szíve legmélyét mindig is egy angol nő töltötte be, mégis tetteivel, politikai és társadalmi szerepvállalásával igazi magyar úr volt, a hazájáért örökké tenni akaró elszántsággal.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38447</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:36:59 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Semmelweis Ignác harca a baktériumok és a maradi orvosok ellen
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38449</link>
<description><![CDATA[
	Semmelweis Ignác a külföld számára minden bizonnyal a leghíresebb magyarok egyike, egy sorban a magyar kultúra és tudomány legismertebb alakjaival, Liszt Ferenccel, Bartók Bélával, Munkácsy Mihállyal, Wigner Jenővel, Selye Jánossal vagy éppen Rubik Ernővel. Szobra áll az orvostudomány 12 legfontosabb alakját megjelenítő bostoni sebészeti kollégiumban. Az amerikai Semmelweis Society olyan orvosok védelmére alakult szervezet, amelyik az alárendeltségből fakadó méltánytalanságnak áldozatul esett doktorokat védi. Jens Bjorneboe norvég drámaíró színdarabot írt róla 1968-ban, amely angol, svéd és német fordításban is megjelent, s többször szerepelt skandináv és angolszász színpadokon. Raymond Lustig az ismert fiatal amerikai zeneszerző néhány éve kamaraoperát írt róla, amelyet New Yorkban többször is előadtak. Oratóriumot írt róla a nápolyi Giovanni Damiano, akinek művét a Palermói Zenei Fesztiválon 2006-ban mutatták be. Számtalan regényes életrajz és eddig nyolc játékfilm dolgozta fel életét, amelyek közül csak kettő magyar.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38449</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:34:34 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Hallgatás, mint nyilvános állásfoglalás - Emlékezések október 23-ra
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38450</link>
<description><![CDATA[
	A totalitárius politikai rendszerek ismeretes szándéka, hogy az uralma alatt állók gondolkodását, így emlékezetüket is ismerjék, ellenőrzésük alatt tartsák és befolyásolják. Aligha szükséges hosszasan bizonyítani, hogy ez a szándék még a hitlerizmus és a sztálinizmus legsötétebb éveiben is puszta óhaj maradt. Az elnyomó és manipuláló apparátusok képesek effajta látszatot kelteni, az emberi gondolkodás végtelen pályái azonban rejtve maradnak előttük, az emlékezeti helyek (a szó szoros és átvitt értelemben vett) sokasága pedig eleve kilátástalanná teszik az emlékezés/felejtés felülről való szabályozását. A felszínen hallgató kollektív emlékezet nem jelenti azt, hogy a társadalom tudatából egyszerűen és nyomtalanul eltűnik egy-egy régmúlt esemény, személy, cselekedet. Az „előírt” konstrukció ismételt, rituális felbukkanása a nyilvánosságban hasonlóképpen nem arra utal, hogy a régmúlt és jelentései csak ebben a nyelvi formában fogalmazódnak meg.
	 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38450</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:30:57 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Fenyőünneppé átfestve - Karácsony a szocializmusban
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38451</link>
<description><![CDATA[
	„A felszabadulás óta minden évben (…) megpróbálta a klérus a karácsonyi ünnepeket saját céljaira felhasználni. Az idei karácsony alkalmával a szokottnál is erőteljesebb támadásra számíthatunk, mivel a fakultatív hitoktatás bevezetése fokozottabb harcra késztette [őket], és feltételezhető, hogy megpróbálják a tömegek vallásos érzületét ez alkalommal is felhasználni.” 1949. november 26-án küldte el jelentését a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) politikai bizottságának a propaganda ügyekben illetékes agitációs osztály. Átfogó javaslatuk arra irányult, hogy meg kell akadályozni, hogy az ünnep ürügyén az egyházak „a tömegekhez, különösen az ifjúsághoz közelebb férkőzzenek”.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38451</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:28:55 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Sztálin tolmácsa voltam
	 
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38452</link>
<description><![CDATA[
	Hugh Lunghi Moszkvában dolgozó brit tolmácsként vett részt a XX. század legjelentősebb politikai, történelmi találkozóin. Chris Bowlby arról faggatta őt, milyenek is voltak testközelből a legmeghatározóbb tárgyalóparnterek: Churchill, Sztálin és Vjacseszlav Molotov.
	 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38452</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:28:04 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	A városi kerékpározás kultúrtörténete
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38453</link>
<description><![CDATA[
	Egykorú hírlapi tudósítások szerint először 1828 táján jelent meg a fővárosban emberi erővel hajtott kétkerekű jármű; Széchenyi István és Wesselényi Miklós angliai útjukról hoztak magukkal egyet a német Karl Friedrich Drais által konstruált, draisine névre keresztelt, lábbal hajtott szerkezetből, amelyet a zsibói kastély parkja mellett a pesti Duna-parton is bemutattak.
	 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38453</guid>
<pubDate>Thu, 07 Feb 2013 16:11:19 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Ünnepel az ÁVH
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38440</link>
<description><![CDATA[
	1950. április 4-én feszes díszlépésben menetelt végig a budapesti Dózsa György úton az Államvédelmi Hatóság krémje. A bámészkodók ekkor láthatták először együtt masírozni az egyenruhájuk jelzései alapján „zöld ávósnak” nevezett határőröket, és a „kék ávósnak” titulált karhatalmistákat. (Az „ávós” kifejezés az ÁVH egyik elődje, az ÁVO, azaz az Államvédelmi Osztály tagjaival kapcsolatosan került be és rögzült a közbeszédben.) Aki nem volt jelen, másnap a napilapokból kaphatott részletekbe menő tájékoztatást az ország „felszabadulásának” ötödik évfordulójára szervezett nagyszabású parádéról.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38440</guid>
<pubDate>Sun, 27 Jan 2013 15:51:37 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
<enclosure url="http://www.mult-kor.hu/image/article/index/.640x480/38440.jpg" length="138476" type="image/jpeg" />
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Ünneprontók a Kádár-korban
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38441</link>
<description><![CDATA[
	1989-ben az utca a szabad társadalmi cselekvés színterévé vált. Tüntetések, pártgyűlések követték egymást, a köztereken megjelentek az új politikai és társadalmi szervezetek plakátjai. Azonban a rendszerkritika direkt és látványos formái felbukkantak már korábban is, nem egyszer épp az állami ünnepeken. Megesett, hogy a falvak és a városok népe ilyenkor a nemzeti, és még inkább vörös zászlók áradata helyett annak hiányával, megrongált emlékművekkel, szocializmust bíráló feliratokkal, felvonulásokkal szembesült, igaz, csak egészen rövid időre.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38441</guid>
<pubDate>Sun, 27 Jan 2013 15:50:23 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
<enclosure url="http://www.mult-kor.hu/image/article/index/.640x480/38441.jpg" length="156071" type="image/jpeg" />
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Cári pornó belső használatra - Zichy Mihály erotikus rajzai
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38448</link>
<description><![CDATA[
	Az Erato című antológia 1921-ben, Bécsben jelent meg, a benne olvasható költeményeket Babits Mihály a bécsi magyar emigránsok által fenntartott Hellas Verlag megbízásából fordította magyarra. A Tanácsköztársaság után állásától megfosztott költő elsősorban anyagi okokból vállalta el a felkérést, az erotikus tartalmú, l’art pour l’art művészet azonban rövid időn belül az akkori hatalommal szembeni politikai állásfoglalássá változott. A kötetet Budapesten csak 1947-ben is jelentették meg, illetve 1969-ben Bécsben újra kiadták – ezt a harmadik kiadást már Zichy Mihály 1850-es években készült erotikus rajzaival illusztrálták.
	 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38448</guid>
<pubDate>Sun, 27 Jan 2013 15:49:00 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
<enclosure url="http://www.mult-kor.hu/image/article/index/.640x480/38448.jpg" length="58132" type="image/jpeg" />
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Lengyel Árpád: Aki a Titanic utasait mentette
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38443</link>
<description><![CDATA[
	Ismertsége eleinte Semmelweis Ignácéval, az „anyák megmentőjével” vetekedett, a történelmi emlékezet azonban mostohán bánt vele. Pedig a 20. század elején még a legismertebb magyar orvosok között emlegették Lengyel Árpádot, aki a Carpathia hajóorvosaként 705 embert menekített meg a Titanic fedélzetéről mentőcsónakokba kényszerült szerencsés utasokból, miután az elsüllyeszthetetlennek hirdetett luxusgőzös 1912. április 14-én előbb jéghegynek ütközött, majd másnap a hullámsírba veszett. Lengyel Árpád történetét csak az 1980-as években ismerhette meg újra a világ, kitüntetést hazájában sohasem kapott.
	 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38443</guid>
<pubDate>Sun, 27 Jan 2013 15:48:45 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
<enclosure url="http://www.mult-kor.hu/image/article/index/.640x480/38443.jpg" length="262635" type="image/jpeg" />
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Botticelli karrierindító oltárképe
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37958</link>
<description><![CDATA[
	A pályája elején álló Botticelli egy szakrális tematikájú festmény készített a firenzei pénzváltó, Guasparre del Lama megrendelésére. Az oltárkép azonban nem csupán egy újszövetségi jelenet egyszerű ábrázolása. A három napkeleti bölcs, vagy ahogyan a későbbi hagyományban kialakult, király és kíséretük figuráiban a művész portrésorozatot festett a Firenzét uraló Medici család legbefolyásosabb tagjairól, az őket körülvevő humanista kör tagjairól, „barátairól és üzletfeleiről”. Mindeközben a kor értő nézője számára egyértelmű képet ad azokról a gazdasági és politikai viszonyokról, amelyek a XV. század végén jellemezték a toszkán várost.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37958</guid>
<pubDate>Thu, 06 Dec 2012 15:39:11 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Miért nem lett dinasztia a Horthy-családból?
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37959</link>
<description><![CDATA[
	1938 februárjában Horthy Miklós kormányzó népes kísérettel vadászott a lengyelországi Bialowieza több száz éves erdejében Ignac Moscicki elnök vendégeként. Esténként hajtók fáklyás sorfala fogadta az elnöki vadászkastély előtt a társaság tagjait, akik ősi lengyel szokás szerint elosztották a zsákmányt egymás között, majd enni tértek. Az egyik ilyen poharazgatós estebéden történt, hogy Moscicki beszédbe elegyedett a kormányzóval, és annak István fiával, aki ismert és szeretett vadászvendég volt Lengyelországban.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37959</guid>
<pubDate>Thu, 06 Dec 2012 15:38:15 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	A pártállam korai popmenedzserei
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37960</link>
<description><![CDATA[
	A Kádár-korszakban az országos könnyűzenei intézmények a kisebb-nagyobb üzelmek, a feketén szerzett jövedelmek és a pártállam képmutató szembehunyásaival megtűrt botcsinálta magánvállalkozások színterei is voltak, emellett pedig monopolhelyzetükből fakadóan ellátták a cenzúra feladatát. A beat-pop-rock létformából párszáz ember, ideértve a csúcszenészeket, illetve az intézmények vezetői rétegét és holdudvarát, a szocialista átlaghoz képest kirívóan jól élt, és még a rendszer által üldözött zenekarok legtehetségesebbjei is megkereshették alkalomadtán egyetlen esti fellépésükön egy tanár kéthavi keresetét, amit persze ugyanolyan gyorsan el is költöttek a zenei felszerelésekre és az életmódjukból fakadó élvezeti cikkekre.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37960</guid>
<pubDate>Thu, 06 Dec 2012 15:37:24 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Mennyit ért az olimpiai magyar arany?
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37957</link>
<description><![CDATA[
	Van egy ország, ahol ugyancsak megéri olimpiai bajnoknak lenni. Mert szép dolog a dicsőség, nagyszerű megtapasztalni az erkölcsi megbecsülést, remek érzés fürdőzni a népszerűségben, de – ahogy a városi szleng mondja – kenyeret nem kapni érte a boltban. A szóban forgó országban viszont egyetlen győztesnek sem kell attól tartania, hogy az ünneplés elmúltával felkopik az álla.
	 
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37957</guid>
<pubDate>Sat, 01 Dec 2012 15:40:10 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Aki jégre vitte a történelmet
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37963</link>
<description><![CDATA[
	Interjú Halász Csillával
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37963</guid>
<pubDate>Sat, 01 Dec 2012 15:32:56 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
<item>
<title><![CDATA[
	Horthy katonái
]]></title> 
<link>http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37964</link>
<description><![CDATA[
	A XX. századi magyar történelem alakításában meghatározó szerep jutott nagybányai Horthy Miklósnak, a Magyar Királyság 1920. március 1-e és 1944. október 16-a közötti államfőjének, az ország kormányzójának. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka még nem töltötte be az ötvenkettedik életévét – 1868. június 18-án született Kenderesen –, amikor a Nemzetgyűlés hatalmas többséggel az ország ideiglenes államfőjévé választotta.
]]></description>
<guid isPermaLink="true">http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=37964</guid>
<pubDate>Sat, 01 Dec 2012 15:20:28 +0100</pubDate>
<category><![CDATA[Történelmi Magazin]]></category> 
</item>
</channel>
</rss>
