2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy elfelejtett sortűz nyomában

2006. október 27. 11:15

99 éve egy liptói faluban 15 embert agyonlőttek a csendőrök. Az eset a szlovák nemzettudat egyik fontos elemévé vált, míg Magyarországon szinte semmit nem lehet tudni a történtekről.

Kitüntették a fegyvert használó csendőröket

Az 1900-as évek elején a Rózsahegyhez közeli, 1200 lelkes falu, Csernova lakói az ottani születésű Andrej Hlinka biztatására katolikus templom építésébe fogtak. A neogótikus stílusban tervezett templom hamar elkészült, 1907-ben már a felszentelés kérdése foglalkoztatta a községet. Természetesnek vehető, hogy a katolikus pap Hlinkával szerették volna felszenteltetni az új templomot, azonban ő az 1906-os választási kampány során, amikor munkatársa, az orvos Vavro Srobár mellett kampányolt, megsértette a magyar nemzet elleni izgatásról szóló törvényt.

A bíróság ezért elítélte, így a szentelés idején már börtönbüntetését töltötte volna. Ám az egyházmegye vezetőjével, Párvy Sándor püspökkel is nézeteltérése támadt, ezért nem csak fizikailag nem vehetett részt a szertartáson, de a papi jogai gyakorlásából is fel lett függesztve (ez alól majd maga a pápa oldozza fel), így egyházi minőségében sem tehette ezt meg. A börtönbüntetés megkezdése előtt a bíróság tudtával és engedélyével ment Morvaországba, előadókörútra.

Ám a templom felszentelésének kérdése ezzel nem oldódott meg, a falu lakosai ugyanis továbbra is Hlinkát szerették volna a szertartás vezetőjének. Fenyegető levelek hatására először a püspök, majd az őt helyettesítő pap sem vállalta a szentelést. Közben Hlinka levelet irt, amelyben megengedte, hogy más szentelje fel a templomot. Pazurik Márton, a szentelést elvállaló pap a levéllel a faluba indult, hogy lecsillapítsa a kedélyeket.

Csernován azonban olyan feszült volt a hangulat, hogy előző este egy csendőrkülönítményt kellett odavezényelni. A körülbelül fél tucat csendőr azonban nem tudta fenntartani a rendet, ezért vasárnap reggel erősítést kértek. Közben megérkezett két hintó is, az egyikben magasabb rangú papok, köztük Pazurik utaztak, a másikban a szolgabíró egy hajdúval. Ekkor már több száz csernovai volt a falu bejáratánál, és elállták az utat, hogy megakadályozzák a templomszentelést. A kocsik, bár csak hét csendőr védelmezte őket, a tömegbe hajtottak, amely megtámadta őket, mire a csendőrök tüzelni kezdtek. Kilencen a helyszínen meghaltak, hatan pedig a következő napokban, számos súlyos és könnyebb sebesült is volt.

Az esetet kivizsgálták, és a fegyvert használó csendőröket kitüntették, az életben maradt csernovaiak közül pedig 40 embert hatóság elleni erőszak miatt összesen 37 évnyi börtönbüntetésre ítéltek a hatályos törvények alapján (amelyek persze nem mindig állják ki a moralitás próbáját).

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár