Csak a filmcímeket ismerjük, az alkotót nem

Úri muri - 1949, fekete-fehér, Állami áruház - 1952, fekete-fehér, Dollárpapa - 1956, fekete-fehér, A Noszty fiú esete Tóth Marival - 1960, fekete-fehér, Az arany ember - 1962, színes. Mi a közös bennük? Az a zseniális ember, aki hol vágóként, hol forgatókönyvíróként, hol meg rendezőként jegyzi nevezett filmeket. Ő Gertler Viktor.



A három Gertler-fivér közül Viktor talált rá legkésőbb a maga hivatására. Bandi öccse már világhírű hegedűművész, Tibor pedig elismert festő volt akkor, amikor a legidősebb testvér végre révbe ért. A három fiú talán a művészeti tervező édesapától örökölte művészi hajlamát, a papa mégsem örült a pályaválasztásuknak. Pedig végül mindhárman befutott emberek lettek.

Gertler Viktor cutterként, vagyis vágóként és hatásmérnökként minden technikai fogást megtanult Berlinben, az UFÁ-nál. Első önálló filmjére készült, amikor Hitler átvette a hatalmat, és őt elbocsátották. Kis londoni kitérő után jött haza. 1936-ban rendezte meg első magyar sikerfilmjét, a Mária nővért Svéd Sándor világhírű operaénekessel és Jávor Pállal a főszerepben.

A magazin március elsejei adásában színészek, rendezők, munkatársak emlékeznek Gertler Viktorra.