Vérfürdő helyett koncepciós perben fuldoklott Báthory Erzsébet
2008. június 30. 18:18
A Báthory Erzsébetről cseh-angol-szlovák-magyar koprodukcióban készített alkotást `minden idők legdrágább közép-európai filmjeként` reklámozzák Pozsonyban. A Bathory című filmet a bemutatót megelőzően VIP-vendégeknek, javarészt a szakmai közönségnek és politikusoknak vetítették le.
Korábban
|
|
Könyvtárnyi irodalmat írtak már össze a `vérgrófnőnek` vagy `vámpírkirálynőnek` is aposztrofált Báthory Erzsébetről (1560-1614), a mai Szlovákia területén fekvő csejtei vár úrnőjéről, gróf Nádasdy Ferenc özvegyéről, aki a legenda szerint hatszáz szűzleányt mészároltatott le azért, hogy a vérükben fürödjön. A grófnő a szlovák köztudatban a legismertebb magyar történelmi alak, személyét az idők során gyakran használták magyarellenes hangulatkeltésre.
 |
|
Kollai István: Közép-Európa legdrágább filmje készül Báthory Erzsébetről |
Ezúttal a már évek óta Prágában élő Juraj Jakubisko szlovák rendező készített filmet Báthory Erzsébetről, akit a szlovák köznyelv "bátoricskának" nevez. A július 4-én kezdődő 43. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatásra kerülő film védnökségére Szlovákia három legfőbb közjogi méltóságát, Pavol Paska házelnököt, Ivan Gasparovic államfőt és Robert Fico kormányfőt kérte fel Jakubisko. Gasparovic, Fico és számos szlovák politikus jelen is voltak a hét végi vetítésen, amely után a pozsonyi Várhegyen álló kormányszállóban adtak fogadást.
Jakubisko filmje azért érdemel figyelmet, mert egy olyan - a két világháború között megjelent - szlovák lektűr, Jozo Niznánsky "Cachtická pani" (A csejtei úrnő) című könyve alapján készült, amelyet a mindenkori legnagyobb példányszámban és legtöbbször megjelent szlovák könyvként tartanak számon. Ráadásul a legendát azóta más szlovák szerzők is feldolgozták, s szlovák történészek is igen véres képet festettek a magyar főúr özvegyéről. Mindehhez persze érdekes adalék, hogy a film magyar történész szakértői, Várkonyi Gábor és Lengyel Tünde nem tartották sokra az adott művet.
A történeti hiteleségében igencsak megkérdőjelezhető "drakulanő-történet" nagy hatással volt a szlovákok történelmi tudatára, általános magyarságképére is, jóllehet, a magyar művelődéstörténet korábbi évszázadaiban is jelen volt, és ma is él a Báthory Erzsébet alakját megosztó szemlélet. Mi több, 1974-ben, még orvostörténészként a későbbi magyar miniszterelnök, Antall József is társszerzője volt egy Báthory Erzsébetről szóló tanulmánynak.
A ma (Pöstyén közelében) romjaiban megtekinthető csejtei (Cachtice) vár sötét falainak kövei közt "a szlovák cselédlányok testéből felfakadó vérpatak" legendáját cáfoló történészek a jezsuita szerzetes, Túróczi László "kézenfekvő érvelésére" is gyakran hivatkoznak, aki 1729-ben írott tanmeséjében a legendát cáfoló szándékkal vetette fel, hogy az emberi vér gyorsan alvad, ennélfogva fürdésre igencsak alkalmatlan "folyadék". A ráadásul még leszbikusnak is tartott főúri özvegy véres orgiáit, az asszonyság ellen felhozott egykori vádakat sosem bizonyították, ám a legendát cáfolni sem tudták.
 |
Mértékadó kutatások szerint a vádak "első szerzője" Thurzó György nádor, az özvegy elvetemült ellensége volt, aki nagy pénzek és nagy fáradozások árán, hosszú éveken keresztül "koholta a vádat" és ármánykodott Báthory Erzsébet ellen, csak éppen a pert és az elmarasztaló ítéletet nem tudta kieszközölni. Az asszonyt ennek ellenére élete végéig befalazva tartották a csejtei várban, ahol őrülten fejezte be életét.
A filmrendező Jakubisko többször nyilatkozta azt, hogy maga sem a legenda, hanem a történeti valóság felé hajlik, hogy az akkor élt emberek és elsődlegesen a tragikus sorsú hősnő érzelemvilágát igyekszik megjeleníteni a "történetben", amelyből korábban Mészáros Márta is filmet akart készíteni, pénz híján azonban ő lemondott róla, jóllehet, az ő forgatókönyve a cselszövés áldozatává lett, a korabeli gyógyításhoz, így az érvágáshoz is értő, felvilágosult, ám ellentmondásos asszonyról is szól.
Jakubiskót az Ezeréves méh című filmjéért már korábban magyarellenességgel vádolták, amiért a Peter Jaros élvonalbeli szlovák prózaíró regényéből készült, a Budapestet felépítő szorgalmas szlovákok nehéz sorsát bemutató játékfilmjében igen előnytelenül ábrázolta egy költött magyar arisztokrata figuráját, áttételesen bírálva ezzel a Magyar Királyság elnyomó nemzetiségi politikáját.
(Múlt-kor/MTI)
Címkék
Hozzászólások (9 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
ameob 2010. június 20. 14:49 |
szerintem nem volt tisztességes, hogy a szlovák rendezők nem forgattak magyar helyszínen pedig megállapodtak, na mind1 szerintem az egyszerű emberek Szlovákiában nem foglalkoznak ilyenekkel, hanem élik a saját életüket.Báthory Erzsébet nem volt véreskezű gyilkos még ha sok könyv ezt akarja elhitetni veletek, szerintem csak áldozat, Thurzó áldozata aki ki akarta forgatni a vagyonából, és persze szerette őt..A nő persze nem szerette, és inkább ellenségesen viselkedett vele, mint hogy hozzá ment volna vagy területeket adott volna neki. Békességben kellene élnünk a körülöttünk élő nemzetekkel, mert hiába sírunk Trianon után, a múltat nem lehet megváltoztatni. Ez van. El kéne fogadni még ha fáj is sokunknak. Üdv.:egy történelmet szerető lány |
|---|
|
erzsi 2010. március 03. 15:00 |
Jánosik neve:Juraj Jánosík volt,ebből a Juraj/György/ a keresztneve.Az országot pedig Svatopluk morva fejedelemtől vették őseink,sóért és fehér lóért cserébe. |
|---|
|
szoszo 2010. január 28. 15:49 |
Gondoltam pár év után szóllanák. Erzsébet csejtei várában jártam vagy ötször,de ez csak egy dolog! koncepciós per volt..... számomra ez az elfogadható, ugyans iszonyatosan nagy pénzeik voltak mármint a Nádasdy részről vagy a birtokról,szóval ez egy sima boszorkányper volt, amit úgy intéztek hogy -es emberek jól jártak,gondoljátok ha a Fekete bég él akkor hagyja ,hát a tótokról meg ne is beszéljünk mivel magukat kötik a nagymorva birodalomhoz ,van történelmük ! az avarsághoz kötik magukat .Mivel 10 éve ijászkodom mellette aszakterületem a török-balkán és a perzsa emlékek kutatása sok mindent láttam már ....1200 ijászt ebből sokat csikósnadrágban és bőrvértben, kérdem én a zsély(szlovi)960 siros avar kaganátusi temetőt miért sajátitja ki szlovákia igaz Cilinska a régész teljesen befolyásolt . ahol jártam 2 hét alatt 52 várak bogarásztam végig , miért nincsenek úgymond tót atyafiak a történelmünk listáján. olvasni kéne MIKSZÁTH-tól ő simán leirja a tótot,igaz bratyizok velük mert nincs gond csak a politika a bünös. De ha jót akartok mondani kinn Szlovákiában Akkor Stefan Koncz barátom mondása megfelel (mellesleg Lengyel származású) A nemzeti hősük Jánosik is magyar volt ----hivatalos neve :Sik jános: de ezt ne próbáljátok Zilinán mer csúnya vége lessz! Nekem semmi bajom a szlováksággal, de amit láttam ..pld:töri könyvet egy 12-éves gyerekét az már nem semmi ,az anyukája igazságügyi orvosszakértő a papa meg belügyes Pozsonyban. No dopici erre varjonak gombot! |
|---|
|
másik jani 2009. január 08. 10:28 |
ha nem erőltetné a politika,hogy utálni kell egymást,.... mindig akkor aktuális a dolog,ha valami gáz van,nehogy arra figyeljünk,hogy már megint elcseszett valamit-valaki 18-19ben nem mondom jól felfujták a dolgot,de akkor sem a kisember akarta-bár jó mélyen megette a mai napig nem vagyok meggyőződve róla egyáltalán jól járt e valaki azzal,hogy nekik nincs alföldjük,nekünk meg nincsennek hegyeink-erdeink de lett kétszer annyi politikus-parlament is kettő ugye,meg teremtettek egy remek "utálatosképet" |
|---|
|
SajóEb 2008. december 17. 05:40 |
Tisztelt TöriTanár! 1. "Ha 1000 évvel ezelőtt kérdeztél volna vkit a szlovákokról, kinevetett volna". 2. "A 19. sz. nacionalizmusa termtette a szlovákságot". 1. De ha a tótókról kérdezel meg vkit, akkor biztos tudott volna felelni. Mert ez a népnév már a honfoglalás előtt is létezett. (Igaz, hogy gyűjtőfogalomként, az itt élő szláv, kelta, germán stb. népekre értve.) 1.- 2. A "szlovák" elnevezés a 16. sz.-ban jelent meg, legalábbis írásbeli dokumentumok ekkor említik először. Egyébként a szó - úgy tudom - mo.-i szlávot jelentett, megkülönböztetésül a nem mo.-i szláv népek tagjaival szemben (pl. lengyel, cseh, morva). Tehát az 1600-as években már használhatták eme "terminus technicust". 2. A 19. sz. nacionalizmusa nemcsak a szlovákság öntudatát, de az összes többi nép nacionalista érzelmét megteremtette, beleértve a magyarokat is. De azt is mondhatjuk, hogy a magyarságot is ez teremtette meg, hiszen az addig soknemzetiségű ország homogenizálása, elmagyarosítása (ami együttjárt az itt élő népek diszkriminácijóval, erőszakos és mesterséges asszimilációjával, felülről szervezett destrukciójával, elnyomásával és kirekesztettségével) ekkor jelent meg hol félhivatalos (lásd: reformkor, 1848-49, 1945-48 pl.: kitelepítések /svábok, szlovákok/, szocializmus, sőt rendszerváltozás utáni évek, ill. napjaink /pl: Pilisszentkereszti Szlovák Ház irány a szeméttelep mellé!/) hol hivatalos formában (lásd: 1867-1918 közti Mo. belügyi és nemzetiségi politkája /ami egyébként nem kissé eredményezte a sokat átkozott Trianont/, 1920-1945 közti Horthy-rendszer). |
|---|
|
Töri tanár 2008. december 10. 21:35 |
Ha 1000 évvel ezelőtt, megkérdeztél volna valakit tud e a szlovákokról valamit akkor kinevetett volna. A 19. század nacionalizmusa teremtette a szlovákságot. Tehát Bátory Erzsébet korában biztos, hogy semmi bajunk nem volt egymással. |
|---|
Legfrissebb
Legolvasottabb
Legvitatottabb
Legfrissebb címkék
Leggyakoribb címkék
2. világháború
Egyesült Államok
felfedezések
fotóművészet
hadtörténet
hajózás
Hollandia
internet
írás
Kanada
kémek
kommunizmus
kulturális örökség
Magyarország
műkincs
nácik
Oroszország
régészet
térképek
titkosszolgálatok
várak
virtuális örökség
