Részecskegyorsítóval festették újra van Gogh képét

Korábban

Megfejtették az abszint mítoszát

A nácik hagyták el Van Gogh-vázlatfüzetét

Senkinek sem kellett Van Gogh utolsó tájképe

Kalapács alatt Van Gogh utolsó tájképe

Ha az "új" kép nem is tartalmaz minden eredeti részletet, női portré látható rajta, amely egy szakértő szerint azoknak a modelleknek egyikét ábrázolhatja, akik az 1885-ös híres festmény, a Krumplievők előkészítésére szolgáló sorozaton szerepeltek. A nagy szegénységben élő festő takarékossági okokból gyakran használta fel újra régi képeit, vagy a meglévőre, vagy a létező kép hátára festve új képét. A szakértők úgy gondolják, hogy nagyjából minden harmadik műve rejt a látható festék alatt egy másikat.

Joris Dik, a Delfti Egyetem anyagtudósa és Koen Janssens, az Antwerpeni Egyetem vegyésze tudományos és művészeti eljárásokat kombinált a rejtett képek feltárására, előbb gondosan elemezve a régi festékek vegyi összetételét, majd nagy intenzitású röntgensugarakat bocsátva a festményre. A módszert régóta alkalmazzák a művészettörténészek a festmény alatt megbúvó képek kimutatására, az eredmény általában kissé elmosódó fekete-fehér kép. Van Gogh Fűcsomó című festményét a két tudós más módszerrel világította át.

Ezt a kis olajképet, amely mezőrészletet örökít meg, a mester Párizsban festette, amikor Theo öccsénél lakott. Dik és Janssens az atomkutatásban használt részecskegyorsító révén előállított nagy intenzitású röntgensugarakat alkalmazott és segítségükkel kétdimenziós térképet készített a vizsgált festmény alatt található különböző fématomokról. Annak tudatában, hogy a higanyatomok egy vörös, az antimonatomok egy sárga festékanyag összetevői, sikerült kimutatniuk a látható kép alatti másik kép színeit.

"A vegyi összetételnek megfelelően nagyon pontosan látható vált az orr és a két szem" - mondta el Dik. A portré egy 18 centiméteres kockájának színes szkennelése két napot vett igénybe Németországban, egy hamburgi tudományos intézet részecskegyorsítóján. Teio Meedendorp amszterdami Van Gogh-szakértő szerint a festő valószínűleg 1884 novembere és 1885 márciusa között festette a jelenlegi kép alatti női portrét, amikor Nuenen holland faluban élt. Ekkor készítette azt a portrésorozatot, amelyet Meedendorp "olajlámpás és mécsfényes" képeknek nevez, ezeket követte 1885-ben a Krumplievők.

A Fűcsomó alatti kép alátámasztja azt a feltevést, hogy Van Gogh Hollandiából postán küldött festményeket Theo testvérének Párizsba, majd miután hozzá költözött, megtalálta ezeket a munkákat és új műveket festett rájuk. Dik és Meedendorp egyaránt izgalmasnak tartja azt a lehetőséget, hogy ezzel a módszerrel Van Gogh és más mesterek, például Rembrandt és Picasso "képek alatt rejtőző képei" után lehet majd kutatni.

"Igazán meglepett a röntgensugaras színes kép minősége, ez sokat ígér a jövőbeli kutatások számára" - mondta Meedendorp. A sokat ígérő perspektíváért azonban sokat is kell ígérni, mivel a világon kevés részecskegyorsító van, Hollandiában például egy sem működik. Dik és Janssens tudományos beszámolóját a Journal of Analytical Chemistry című szakfolyóirat közölte eheti számában.

(Múlt-kor/MTI)

nácik

• Így köszönt el a bunkerben Eva Braun
• Megtalálták a náci ideológus naplóját
• Eltitkolt brit és amerikai iratok mentették meg a nácikat
• Világháborús amerikai hajsza a német tudósok után
• Betiltották az első amerikai náciellenes filmet