Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban
2009. augusztus 19. 10:39
Augusztus 20-a jelentése folyamatosan változott - jártunk utána korábban a mára nyári tűzijátékokkal kísért, repülőparádévá "nemesedett" nap gyökereinek. Most 6 hitet és tévhitet vizsgáltunk felül a nap történetével kapcsolatban. Zászlófelvonás, tisztavatás, tűzzuhatag: minden, amit tudunk és tudni vélünk augusztus 20-ról.
Korábban
|
|
Istvánnak a pogány Koppány feletti győzelmét ünnepeljük
Nem igaz: bár István 997-ben Veszprém mellett német lovagok támogatását élvezve legyőzte Koppányt, a csata okai a jó-rossz, a keresztény-pogány küzdelménél jóval összetettebbek voltak. Géza uralma alatt ugyanis - bár hívott római katolikus hittérítőket, és az ő felügyelete mellett alapították Pannonhalmát is - egyszerre élt és maradt fenn a párhuzamosan terjeszkedő bizánci egyház és a korábbi pogányság szokásvilága is. Bár Koppány helye a mai napig ismeretlen a dinasztikus családfán, az összecsapás okát a legtöbben a változó öröklési rendben, az elsőszülöttség nemzetségi jog felett aratott győzelmében keresik, azaz mindez egyfajta klánháború volt. Augusztus 20-án tehát az államalapító uralkodót, és annak 1083-as szentté avatását ünnepeljük.
Hozzászólások (27 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
Csaba 2010. április 02. 00:52 |
Már elnézést, de István apjától sem várakat, sem vármegyéket, sem püspökségeket nem örökölt. |
|---|
|
Péter 2009. augusztus 30. 21:10 |
Kedves Peti. Lehet, hogy nem jó linket küldtem, de sok helyen olvastam erről.Küldök több linket. "Miután a hunok Jézus-hitű keresztyének voltak és a Hun Birodalomban már a Kr. u. 326-ig létező Pártos Birodalomból küldött keresztyén (manicheus) hittérítők püspökségeket is szerveztek, a keresztyén hunok voltak a Péter apostol által - a Pártos Birodalomban - Babilónia vallási központtal rendelkező ún. Keleti Keresztyén Egyház védelmezői. (A Pártos Birodalom megszűnésével Antiochia lett a központ, majd Bizánc.) Miért kellett a Keleti Keresztyén Egyházat a Nyugatitól védelmezni? A Kelet-római Birodalom azért szakadt el a Nyugat-rómaitól, mert megint kiújultak a vallási nézeteltérések. Rómában Szent Pál által alapított katolicizmus vert gyökeret, mely a zsidók thorájára (thora alatt a keresztyén Ó-szövetség értendő) alapította a hitet és annak folytatásaként Messiásnak, azaz politikai szabadítóként ismerte fel a názáreti Jézust. A Péter apostol által alapított Keleti Keresztyén Egyház pedig kizárólag a Jézus által tanított evangéliumokat ismerte el és mentes volt minden judaiságtól. Ez a hit terjedt el egész Ázsiában a hunok között és még a dákok is e vallás szerint követték Jézust." [link] [link] [link] [link] [link] Az idézetet is ezekből vettem. És még számos helyen olvashatunk hitelesen arról, hogyan írták át történelmünket. Gondoljon bele: megérkezik Árpád 896-ban egy birkákat, lovakat, teheneket terelő pásztor "csürhével" , és alig száz év múlva István már egy tökéletesen működő, Nagy-Magyarországnyi területet vesz át apjától, várakkal, vármegyékkel, püspökségekkel, komplett közigazgatással. Ha ezt ma kellene utánacsinálni, technikai háttér nélkül, akkor sem sikerülne ennyi idő alatt. Tehát jóval Árpád előtt itt már kellett lenni valaminek. Köszönöm, hogy megtisztelt a megszólításával. Péter |
|---|
|
szponzor 2009. augusztus 25. 12:57 |
Kedves Péter! A megadott link alatt szó sincs olyasmiről, hogy "Már a IV. században is volt hun Biblia. Orosius bragai történetíró leírja, hogy a hunok Jézus-hitűek, 418-ban kelt írásában megemlítí, hogy mind keleten, mind nyugaton a templomok telve vannak hunokkal." Ezen a linken csak egy nagyon-nagyon gyenge és szóhasználata alapján nagyon régi fordítás található, amiben egy bekezdésben egy szkíta püspök nem túl sikeres térítéséről is szó esik. Ennyi. Jó lenne, ha mindenki leállna a hunokkal kapcsolatos légből kapott állításokkal! Oly kevés forrás van róluk, hogy alig tudunk valamit erről a törzsszövetségről. Nem ismerjük a nyelvüket, nem tudjuk, hogy pontosan milyen csoportokból állt össze. Azt azonban tudjuk, hogy nem voltak keresztények - még ha a gótokkal és a rómaiakkal való érintkezés miatt lehettek is közöttük keresztények - és nem volt birodalmuk. Nagy volt az a terület, amelynek lakói elismerték uruknak a hun nagykirályt, de államuk nem volt, így birodalmuk sem lehetett. Ezzel el is jutottunk az államalapításhoz. Többen felvetették, hogy I. István nem is volt államalapító. Aranyi László még azt a költői kérdést is feltette, hogy "Ha István "államot alapított", akkor mit tett Baján nagykagán, Atilla, Árpád, stb.". Sajnos ezekből a hozzászólásokból csak az látszik, hogy írójuk nem ismeri az állam fogalmát. A szociológia és a történelemtudomány már elég régóta megkülönbözteti a fejedelemség és az állam fogalmát: a kettő szervezettsége és komplexitása között óriási a különbség. Az említett nagy nomád fejedelmek nem államok felett uralkodtak, hanem fejedelemségek felett, kormányzásukat talán még központi bürokrácia sem segítette, nemhogy alsó szintű hivatalok és közigazgatás. Az egész államalapítás témakörben az az érdekes, hogy tulajdonképpen igaza van bungusnak és egyetemi oktatóinak, akik "világosan megtanították az egyetemen, hogy Szent István nem volt államalapító". A modern történelemtudomány ugyanis nem tartja államnak még az I. István által létrehozott királyságot sem. Igazi államról a magyar történelemben csak II. András korától beszélhetünk. |
|---|
|
Péter 2009. augusztus 24. 21:47 |
Kedves Peti, [link] az elején van üdv |
|---|
|
Peti 2009. augusztus 23. 13:46 |
Kedves Péter! Kérem, legyen szíves pontosabban megjelölni azt a részt, ahol Orosius a keresztény hunokról beszél. A könyv és a fejezet (caput) száma, vagy az Ön által olvasott kiadás oldalszáma tökéletesen megfelel. Pusztán az érdeklődés és a kíváncsiság indít e kérés megfogalmazására. Segítségét előre is köszönöm! |
|---|
|
ortodox 2009. augusztus 21. 23:19 |
Meglep, hogy több értelmes és valós, logikát és tudást is feltételező hozzászóló is hiányos ismeretekkel rendelkezik az akkori, és a mai keresztény egyházi szervezetekről. István korában nem létezett "nyugati" és "keleti ortodox" egyház, csak kereszténység, amit az öt egyházalapító PÁTRIARHA irányított, és egyházi egyetemes zsinatokon hoztak ma is szokásban lévő egyházi döntéseket (pl.Husvét napjának meghatározása, stb). A római pápa egy volt az öt patriarhának, mint Roma püspöke, nem volt elsőbbsége, mert az öt patriarha egyenlő volt, és a konstanti nápolyi patriarha volt az első az egyenlők között. Az akkor még jogfolytonos Kelet Római Birodalom (Bizánc elnevezés egy későbbi korból származik) államvallása volt a kereszténység már a Nikaiai 325-ben megtartott zsinat óta. Mindezek után István királlyá koronázásának korában a római pápa területileg a mai nyugati területek patriarhája volt, és csak később 1054-ben nem "tudta elviselni", hogy egyenlő legyen a többiekkel és az akkori kereszténység 4/5-ét kitagadta. Az erről szóló okiratot elküldte Konstantinápolyba, és a küldötte azt elhelyezte az Aja Sofia (az akkori világ legnagyobb keresztény temploma) oltárába. Ettől az időponttól mondhatjuk csak azt, hogy "nyugati" (az egységből kiszakadt) és a régit valló "ortodox" keleti kereszténység.De mindkettő keresztény, és az ma is. A görög keletinek nevezik az akkori nem a romai patriarhához tartozó keresztényeket, míg a görög katolikusok az 1600-as években - keleti szertartásaikat megtartva- elfogadták a pápa fennhatóságát egyezmények keretében. Magyarországon nagyszámú görögkeleti kolostor és templom volt és még ma is van különböző korokból és ugyancsak nagyszámú a görög katolikus templomok száma is. |
|---|
Legfrissebb
Legolvasottabb
Legvitatottabb
Legfrissebb címkék
Leggyakoribb címkék
2. világháború
Egyesült Államok
felfedezések
fotóművészet
hadtörténet
hajózás
Hollandia
internet
írás
Kanada
kémek
kommunizmus
kulturális örökség
Magyarország
műkincs
nácik
Oroszország
régészet
térképek
titkosszolgálatok
várak
virtuális örökség
