Új film a holokauszt Szent Johannájáról
2008. december 11. 14:33 MTI
A magyar születésű Szenes Hanna (1921-1944) zsidó nemzeti hős életéről mutattak be új dokumentumfilmet a washingtoni zsidó filmfesztiválon szerdán. Az "Áldott a gyufa: Szenes Hanna élete és halála" című alkotást, Roberta Grossman filmjét - amelynek reklámozásában a magyar nagykövetség is segített - a 19. zsidó filmfesztiválon, a DCJCC zsidó közösségi központban láthatta a nagyközönség.
Szenes Hanna, Szenes Béla író leánya és a zeneszövegíró Szenes Iván testvére 1944-ben hagyta el Magyarországot és Palesztinában telepedett le. Az ellenállási mozgalom harcosaként ejtőernyővel Jugoszláviába, a partizánokhoz dobták le, onnan Magyarországra szökött át, hogy zsidók életét menthesse meg, a határon azonban rádiókészülékével elfogták. Öt hónapon keresztül börtönben tartották, kínozták, de ő nem vallott, nem árult el semmit küldetéséről és bajtársairól. Szombathelyen hazaárulás vádjával elítélték, majd kivégző osztag elé állították.
Szenes Hannát hősiessége miatt gyakran a 20. század Jean D’Arcjának nevezik. Elfogását, megkínzását és kivégzését eleveníti meg a játékfilmes hosszúságú, 86 perces alkotás. "Az interjúk, a szemtanúk beszámolói, Hanna és anyja, Katrina írásai erőteljes képet rajzolnak egy páratlan belső tartású, dinamikus fiatal asszonyról (...) ez a megkapó, drámai, elszomorító történet bepillantást nyújt abba a viszonyba, amely Hannát népéhez és új hazájához fűzte" - olvasható a zsidó közösségi központ meghívójában.
Szenes Hannát Izraelben nemzeti hősnek tekintik, több utca és kibuc viseli nevét, versei széles körben ismertek. Az eredetileg a budapesti zsidó temetőben, egy jelöletlen sírban elhantolt Szenes Hanna földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították és a Herzl-hegyi temetőben, az izraeli katonai és politikai vezetők panteonjában helyezték örök nyugalomra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap