Szárazajtától egy magyar kamaszvárosig

2009. május 10. 22:44

A második világháború végén a Maniu gárdisták véres bosszúval torolták meg a második bécsi döntést és Észak-Erdély Magyarországhoz csatolását. Az 50 ezer fős félig civil, félig katonai alakulatok 1944 őszén lőfegyverrel és baltával mészárolták le Székelyföld magyar lakosságát - elevenítjük fel a borzalmakat a Múlt-kor legújabb adásában.


Szárazajta után Csík és Gyergyó felé, Székelyföld belsejébe vezetett az útjuk, ahol rablás, fosztogatás és gyilkolás kísérte a „halál önkénteseinek” útját. Most azok a ma is rettegő túlélők szólalnak meg, akik szemtanúi voltak a vérengzéseknek, és akik 65 éven keresztül őrizték magukban azt a fájdalmat és gyászt, ami '44 őszén történt velük.



Mészáros Márta Kamaszváros című dokumentumfilmjét kevesen ismerik, pedig annak idején még a nyugatot is megjárta. A tipikus, kora hatvanas évekbeli magyar valóságot szinte tapinthatóan visszaadó alkotás alig ment át a rostán: a filmet elfogadó bizottságnak nem tetszettek azok a jelenetek, amelyek túl őszintén, ezért szembeszökően szürkének, unalmasnak, egysíkúnak láttatják a bányászváros lakóinak életét. A lényeget azonban nem írathatták le a vászonról: az önfeledten twistelő fiatalok, a modern frizurától önmagát másnak, talán többnek érző egyszerű lány, a filmet végigkísérő zene, és az egyre ömlő, valahol azért szomorú életképek kontrasztja hűen tükröz egy letűnt, szomorú világot – egy film 1962-ből, Oroszlányról.

Miénk a Vár
Címkék

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Játsszon!

Hol született Erkel Ferenc?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!