Mégsem hamisítvány Amerika első térképe
2009. július 20. 13:30
A 15. században készített Vinland-térkép, amely Kolumbusz útja előtt fél évszázaddal készült, és amin Amerika partjai is láthatóak, minden kétséget kizáróan eredeti lehet - állítják a dán kutatók.

Korábban
Hét évvel ezelőtt számoltunk be róla, hogy végképp kettészakadt a tudóstársadalom a híres-hírhedt viking-térkép kapcsán. Az akkori vizsgálatok arra utaltak, hogy a partvonalak meghúzásához használt tinta a huszadik századból való. Az ellentábor ezzel szemben a pergamen korával érvel, amely minden kétséget kizáróan valóban a 15. század közepén készült. A "hamisítás-pártiak" szerint azonban a pergamen kora lényegtelen, ha a rajzolat a múlt században készült. A "hívők" viszont tagadják a tinta-analízis hitelességét.
A híres "Viking-térképen" jól kivehetőek Európa, Észak-Afrika, Grönland és Amerika északi partjai. A térkép felirata is arra utal, hogy a vikingek jártak Észak-Amerikában: "Vinland szigete. Felfedezte Bjarni és Lief." Ha a térkép valóban eredeti, akkor amellett, hogy a legrégebbi Amerika-térkép, Leif Ericsson útjának hiteles dokumentuma is. Leif Ericsson a feltevések szerint a tízedik században bejárta a mai Labrador és Újfundland partvidékét.
A térkép 1957-ben bukkant fel először, amikor a Yale Egyetem - hatalmas szenzáció közepette - 1 millió dollárért vásárolta meg. A hatás nem maradt el, hiszen akkor még forradalmian új elképzelésnek számított, hogy a vikingek már Kolumbusz előtt jártak Amerika földjén. Az elképzelést azóta régészeti felfedezések is megerősítették.
A legfőbb érv a térkép hitelessége ellen a felületéről származó kristályok analízise adta 1974-ben. A kristályok egy titán-vegyületet (titán-dioxidot vagy anatázt) tartalmaztak; az anatáz jellegzetes alkotóeleme egy fehér festékanyagnak, amelyet azonban csak 1923-ban fedeztek fel. A "hívőknek" az 1985-ös év kecsegtetett újabb reményekkel: röntgennel kimutatták, hogy a pergamen - akárcsak más középkori dokumentumok - csupán nyomokban tartalmaz titánt, s elképzelhető, hogy a titán csak később került a pergamenre - az évszázadok alatti használattal, piszokkal, fogdosással.
Mindeközben Garman Harbottle, a karbon-datálás szakembere, (Brookhaven Nemzeti Laboratórium) a térkép keletkezési idejét 1423 és 1445 közé tette. Ráadásul ez a dátum megegyezik a történészek által korábban megállapított időszakkal. "Ez természetesen még nem bizonyítja maradéktalanul a térkép eredetiségét, de mindenesetre magasra tettük a mércét azoknak, akik az ellenkezőjét akarják bizonyítani."
Rene Larsen, a Dán Királyi Szépművészeti Akadémia restaurátora szerint az elmúlt öt évben az összes lehetséges módszerrel megvizsgálták a térképet, amelyek annak eredetiségét bizonyították. A szakemberek a már említett tinta anyagvizsgálata mellett a pergamen korát, de még az írásstílus lehetséges idejét is meghatározták. Szerintük a titán-vegyülettel kapcsolatos vádak közül egy sem volt igaz, hiszen a középkorban több térképet is készítettek ezek alkalmazásával.
A Vinland-térképről így minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy bár azt nem a vikingek készítették, az európaiak már Kolumbusz utazása előtt legalább egy fél évszázaddal biztosak voltak az új kontinens létezésében és helyében.
Hozzászólások (32 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
Lobo Marunga 2010. január 25. 13:52 |
"A Föld vagy más égitest felszínét meghatározott matematikai formulák segítségével tudjuk a térképlap sík felületére vetíteni. Az alapfelületi pontok földrajzi koordinátái és a képfelületen ezeknek megfelelő pontok síkkoordinátái közötti kapcsolatot a vetületi egyenletek írják le. A vetületekkel a vetülettan nevű tudományág foglalkozik. A vetület típusát a vetületi egyenletek határozzák meg. A vetületi egyenletekből következik a vetület torzulása is, ami azt próbálja mérhetővé tenni, hogy egy adott pontban egy leképezés mennyire torzítja az adott tulajdonságot. Ha a Földnél maradunk, és annak felszínét gömbbel, vagy forgási ellipszoiddal közelítjük, akkor belátható, hogy nincs olyan vetület, ami hossztartó lenne, vagyis bármely két pont közötti távolságot hűen őrizné meg. (Ez Gauss Theorema egregium nevű tételéből következik.) Vannak viszont olyanok, amik minden felületi szöget, és mások, amik minden felületi területet hűen őriznek meg. Az előbbieket szögtartó, az utóbbiakat területtartó vetületeknek nevezzük." Eddig az idézet a Wikipédiából. Szóval az hogy most vannak-e vonalak, vagy nincsenek, az nem válasz arra a kérdésemre, hogy a 15. sz-ban létezett-e már ilyen vetület. Továbbá egy szóval sem mondtam, hogy nem, csak kérdezem. Ha volt, akkor biztos van párhuzam, de ha nincs más így készült térkép a korból, akkor vagy ebből a szempntból is jelentős a lelet, és a térképészek számára is kuriózum, vagy hamis. Tehát ezért kérdezem olyantól, aki ért a térképészethez, hogy volt-e akkoriban ilyen? |
|---|
|
Fecni 2010. január 24. 13:57 |
Phoenix Állításaidat milyen források bizonyítják? |
|---|
|
Phoenix 2010. január 23. 21:32 |
A Csu Ti dinasztia alatt, a nagy kínai hadi- és kincseshajóraj 1421-1423 között körbehajózta és feltérképezte a föld szinte minden csücskét, beleértve az Anktartiszt, Afrikát, Dél- és Észak Amerikát, Ausztráliát (Kolumbusz ennek a térképnek köszönheti hogy "megtalálta" Amerikát, illetve Cook kapitány is evvel ment neki az úgyismert "ismeretlennek" ). Sok ország nagykövetét és sok tudós is volt velük, felszált a hajóikra és velük ment egy darabig. Lehetséges hogy ha nem viking rajzolta, de volt köze valahogy, akkor a kínai segítséggel befejezte. A kínaiak akkor már használtak szélességi fokot, csak a hosszúságít volt nehézkes meghatározni. A csillagokkal mérték a helyzetüket. |
|---|
|
Stagirites 2010. január 23. 16:00 |
Az indiánok között albinók, szakállasak és elvétve vörös hajúak is akadnak. Erre azonban nem lehet elméletet alapozni - a mutációk ismeretében. Ami a vetületet illeti: a térképen nincs fokbeosztás, valahonnan másolták (nem is rosszul). Nem minden arany, ami fénylik- nem minden hamisítvány, ami túlságosan "pontos" (és a véleményünkhöz nem illik). |
|---|
|
Peti 2010. január 21. 20:16 |
Ezt a chachapoya témát én is hallottam:az elmélet alapját az adná,hogy a chachapoya múmiák között vannak szőke és vörös hajúak (holott a mongolid embertípusban nem fordulna elő),valamint a dél-amerikai indiánok hitvilágában előfordulnak a keletről jövő "szakállas fehér istenek"-ről szóló legendák (mint az aztékoknál). Már régen olvastam erről,de azt hiszem valami kultúrális vagy mitológiai vonást is találtak köztük:ezért egyes "kutatók" valamilyen Európából elhajózó kelta vagy viking népesség utódait vélik felfedezni bennük.Ugyanakkor semmilyen egyértelmű tárgyi,régészeti bizonyítékot nem találtak erre bizonyítékul. Mint írtam,valami ilyesmi lenne a történet lényege,de már régen olvastam erről.Esetleg majd más jobban kifejti az elmélet lényegét. |
|---|
|
Lobo Marunga 2010. január 21. 14:07 |
Egyébként létezett már a 15. sz-ban ilyen vetülettel dolgozó, és ilyen pontosan megrajzolt térkép? Csak kérdezem. |
|---|





