Népességrobbanást hozott a kőkori innováció
2009. július 27. 10:31 New Scientist, MTI
Kőkori innováció idézte elő a népesség robbanásszerű növekedését az indiai szubkontinensen - állítja egy brit kutató.
Korábban
Michael Petralgia, az Oxfordi Egyetem régésze szerint a térség lakossága mintegy 35 ezer évvel ezelőtt kezdte alkalmazni az úgynevezett mikroliteket - többnyire mértani alakzatú pattintott kovakőszilánkokat, amelyek fokozatosan felváltották a drabálisabb kőeszközöket. Ezek az aprócska, könnyen elkészíthető kőeszközök nagy előrelépést jelentettek a korabeli lakosság számára, hiszen kevesebb alapanyagból, gyorsabban és nagyobb mennyiségben lehetett őket előállítani.
"Ez lehetővé tette, hogy hatékonyabban, kevesebb erőfeszítéssel öljék le az állatokat" - magyarázta Lawrence Guy Straus, a University of New Mexico paleoantropológusa, aki nem volt részese a vizsgálatnak. Michael Petralgia elmélete szerint a globális jégkorszak beköszöntével 30-35 ezer évvel ezelőtt megváltoztak a létfeltételek az indiai szubkontinensen: lerövidült a monszunidőszak, s az addigi homogén trópusi növényzetet a szavannák, lombhullató erdők és sivatagok "foltszerű" mintázata váltotta fel.
Mivel az emberi életre alkalmas terület egyre zsugorodott, a népesség csoportjai közelebbi kontaktusba kerültek egymással, s versenyezniük kellett a szűkülő élelemforrásokért. "Új stratégiákat kellett kifejleszteniük, hogy új forrásokra leljenek. Így született a korszakalkotó újítás, a mikrolittechnológia" - magyarázta Michael Petraglia.
A keskeny, mindössze 4 centiméter hosszú kőeszközök tömeges alkalmazása 30 ezer évvel ezelőttre tehető. A kovakőszilánkokat először a lándzsanyélhez, később a nyilakhoz erősítették, ennek köszönhetően a vadászó-gyűjtögető népesség a sűrűbben lakott térségekben is képes volt megélni, s létszáma növekedett. Az elméletére Michael Petralgia munkatársai genetikai bizonyítékokat is találtak - India jelenkori lakosságánál az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálva bizonyítékokat szereztek arra nézve, hogy a térség népességének genetikai diverzitása (sokfélesége) épp a globális jégkorszak idején kezdett el növekedni.
A későbbi találmányok, például a növénytermesztés és az állattartás minden kétséget kizáróan tovább növelték a népesség sűrűségét, ám mint Michael Petralgia rámutat, a 35 ezer évvel ezelőtti technológiai újítás indította el azt a lavinaszerű demográfiai folyamatot, amelynek hatása mind a mai napig érződik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap