Kísértethajóktól zsúfoltak a tengerek
2009. augusztus 24. 12:58
URL: http://www.mult-kor.hu/20090824_kisertethajoktol_zsufoltak_a_tengerek
Pár héttel ezelőtt veszett nyoma, majd bukkant fel újra titokzatos módon az Arctic Sea orosz teherhajó, amelynek sorsával kapcsolatban nem sokkal később az ésszerű magyarázatok mellett összeesküvés-elméletek is születtek. Az eset kapcsán a valós és legendás hajóeltűnések közül szemezgettünk.
Kísértethajó az óceánon
1872 decemberében, az Atlanti-óceánon fedezték fel a jó időjárás és kedvező körülmények ellenére is elhagyatottan sodródó Mary Celeste-et, amely alig egy hónapja indult útjára, és még legalább fél évre elegendő étel és ital volt a rakodóterében. A szállítmány érintetlen volt, és a személyes tárgyaknak sem veszett nyoma. Az egyik legismertebb kísértethajóról a Sherlock Holmes-történetek írója, Arthur Conan Doyle is megemlékezett egy rövidke novellában. Még több történet a Mary Celeste-ről
Egy őrült kapitány árnyékában
A HMS Sappho, a királyi haditengerészet briggje 1857-58-ban tűnt el az ausztrál partoknál. A hajó korábban egy brit alakulat tagjaként a nyugat-Afrika felől érkező rabszolga-kereskedelem útvonalait ellenőrizte, ám egy diplomáciai incidens után Ausztráliába vezényelték. 1858-ban olyan pletykák kaptak szárnyra Angliában, hogy zátonyra futott az ausztrál partoknál, a legénység egy része megmenekült, és a brigg Moresby kapitány őrülete miatt pusztult el. A haditengerészet szerint leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a brigg a part menti sziklákon tört darabokra.
Teherhajó a Bermuda háromszögben
A USS Cyclops, az Egyesült Államok haditengerészetének hajója, fedélzetén 306 utassal és személyzetével 1918. március 4-én nyom nélkül tűnt el; az ország történetében ez a legkomolyabb nem háborús haditengerészeti hajóveszteség. A Cyclops sorsa a mai napig rejtélyes, hiszen eltűnésére soha nem találtak magyarázatot; egyesek szerint azonban a Bermuda háromszögben veszhetett oda.
Furcsa borulás Szamoa mellett
Az MV Joyita kereskedőhajó a Csendes-óceán déli részén, 1955-ben tűnt el. A hajó 1955. október 3-án futott ki Szamoáról, és a Tokelau szigetek felé tartott, ám már indulásakor is motorproblémákkal küzdött, így valószínűleg ez pecsételhette meg sorsát. A Joyitát öt héttel később fedezték fel: részben víz alatt volt, és mind 25 fős személyzetének, mind négytonnás rakományának nyoma veszett.
A Karib-tenger kalóza
A Bolygó Hollandit, minden idők leghíresebb kísértethajóját általában a Jóreménység foka környékén szokták látni. A mesék szerint a kísértethajó egy átok miatt sosem térhet haza, és mindörökre az óceánt kell járnia. Az ehhez kötődő történet szerint a hajó kapitányát lázadás fenyegette, ám ő megölte az ellene összeesküvők vezérét, és testét kidobta a hajóról. Ekkor azonban viharfelhők jelentek meg a Hollandi felett, és egy titokzatos kísértetfigura öltött testet a fedélzeten, aki a hajót a végtelenségig tartó utazásra kárhoztatta. A történet születése óta népszerű, opera is készült belőle, és ezen történet alapján született meg a Karib-tenger kalózai című sorozatban a Bill Nighy által játszott Davy Jones alakja is. A Bolygó Hollandi meséje
A szerelem elátkozott bolondja
A Lady Lovibond utolsó útján a hajó kapitánya, Simon Peel házasságát ünnepelték. A legenda szerint azonban az ifjú ara, Annetta elbűvölte a kormányost is, aki féltékenységében megölte a kapitányt, és a hajót zátonyra futtatta, végezve az egész legénységgel is. A Lady Lovibond a közvélekedés szerint 1748. február 13-án futott zátonyra, és ezután minden 50 évben, ennek évfordulóján újra megjelenik Kent partjainál.
Sarkvidéki lidérchajó
A Jenny, egy brit szkúner 1823-ban fagyott jéggé a Drake átjáróban, és évekkel később egy bálnavadász hajó fedezte fel: a fedélzetre lépőket ekkor lenyűgözte, hogy a jeges hideg a legénységet a fedélzeten konzerválta. Megtalálták a kapitány naplóját is, amely a következőképp szólt: „1823. május 4. 71 napja nincs élelem. Már csak én élek a fedélzeten”.
A jeges merészség áldozatai
Szintén legendás kísértethajó az Octavius, amelyet 1775-ben, Grönlandtól nyugatra egy bálnavadász hajó talált meg. A körülmények a Jennyhez hasonlítottak: annak egész legénységét halottan, megfagyva fedezték fel, és a kapitányt saját kabinjában, asztalánál ülve találták meg, és kezében még ott volt a fagyott toll is. A hajó egyébként 1761-ben indult útjára, és a következő évben el is érte célját. A kapitány a visszautat észak felé tervezte, ami valószínű nem sikerülhetett nekik, és a jég csapdájába estek. Az Octavius-t az 1775-ös, bálnavadászokkal való találkozása után soha nem látták többet.
Kalózgyanús kommunisták nyomában
A Carroll A. Deering szkúnert 1921-ben fedezték fel Észak-Karolina partjainál, ám a legénységének nyoma sem volt. A Deeringet a szakemberek szerint egy lázadás, vagy kalózok miatt hagyhatták el. Erről árulkodik, hogy sem a hajónaplót, sem a navigációs eszközöket, sem pedig a legénység személyes tárgyait nem találták meg. Az amerikai kormányzat ekkor hivatalosan is vizsgálatot indított, ám ennek eredményei kétségesek: egyesek az orosz kommunistákra, mások paranormális tevékenységre gyanakodtak. A kutatást 1922-ben, eredmény nélkül zárták le.
Kísérteties teherhajót láttak az eszkimók
A Baychimót 1914-ben Svédországban építették, hogy a Kanadában élő inuit településekkel kereskedjenek. A hajó 1931. október elsején a jég fogságába esett, a legénység azonnal elhagyta, és csak akkor tért vissza, amikor a hajó kiszabadult a jégből. Október 8-án újra csapdába estek, ekkor repülőt küldtek legénységért. A 22 fő közül 15-en azonban a maradás mellett döntöttek: novemberre a hajóval együtt nyomuk veszett. Bár a legtöbben úgy vélték, hogy a Baychimo elsüllyedt, a következő hónapokban az inuitok többször is látták a teherhajót - utoljára 1969-ben. A svéd acélóriásnak azóta nincs nyoma.
+1 Az Arctic Sea története
A máltai zászló alatt hajózó Arctic Sea faáruval megrakodva indult el 2009. július 21-én, vagy 22-én egy finn kikötőből Algériába - hasonló rakománnyal ezen a vonalon közlekedett már két éve -, július 24-én támadták meg, egyes források szerint svéd felségvizeken, mások szerint a nyílt tengeren. A kapitány még jelezte a történteket, majd a hajó állítólag nem adott több helyzetjelzést, és az orosz legénység tagjai sem jelentkeztek, miközben az Arctic Sea - mint utólag kiderült - számos, meglehetősen szigorúan ellenőrzött tengeri területen haladt át, köztük olyanokon is, ahol a mobiltelefonos kapcsolat kiválóan működik.
Augusztus 15-én terjedt el a hír, hogy a hajót megtalálták a Zöld-foki-szigetek közelében, végül hivatalosan augusztus 17-én jelentették be, hogy a Ladnij nevű orosz hadihajó rátalált az Arctic Sea-re a Zöld-foki-szigeteknél. Közben az interneten a legkülönfélébb feltételezések keringenek arról, hogy mi is történt valójában: felmerült, hogy a hajó kábítószert szállított, de a legtöbben úgy vélik, hogy fegyverekről lehetett szó, s elsősorban azt hozzák fel érvként, hogy Oroszország aligha küldött volna ki hadihajókat az Arctic Sea keresésére kábítószer miatt. A legbonyolultabb összeesküvés-elmélet szerint Oroszország Iránnak akart volna fegyvereket - esetleg nukleáris anyagokat - szállítani, hogy ezzel kiprovokálja az Egyesült Államok és Izrael támadását Irán ellen, de az amerikai titkosszolgálatok meghiúsították a kísérletet. Hivatalos orosz források minden ilyen feltételezést cáfolnak, de a kérdőjelek száma továbbra sem csökken.