Nyolcszáz évnyi bronzkor egy temetőben
2009. október 14. 15:15 MTI
Nyolcszáz év temetkezési szokásai, tárgyi kultúrája, rítusai figyelhetők meg a Bonyhád melletti Szecskai-tónál feltárt bronzkori temetőben, ahol kora bronzkori csontvázas sírokat tárt fel a Wosinsky Mór Múzeum régésze.
Korábban
A több mint húszezer négyzetméteren a Dunántúlon ismert mészbetétes edények népe kultúrájához tartozó eddigi legnagyobb temetőt sikerült feltárni; a leletmentés során 250 objektumból több ezer tárgy, elsősorban mészbetétes kerámiatöredékek, urnák, bronz fegyverek és ékszerek szerszámok, rituális kellékek kerültek elő - mondta el Szabó Géza, az ásatást vezető régész. Az egyik legszebb darab egy tavaly előkerült, madár alakú kerámiacsörgő, amelyet gyermekjátékként, de akár egy még nem ismert kultusz során is használhattak ritmust adó zeneszerszámként.
A területen 2008-ban az urnás és a szórt hamvasztásos temetkezés nyomait, most pedig kora bronzkori csontvázas sírokat, és egy újdonságnak számító, "helyben égetett" sírokat tártak fel, amelyekbe gazdagon ékszerezett halottakat temettek. A sírokból épen maradt bronz nyakperec és több spirálisan tekercselt, bronz szálakból készített nyakék került elő. A régész szerint a kutatás jelentősége, hogy először sikerült a mészbetétes edények népének kultúrájához tartozó temetőt feltárni, amelynek használata már a korai bronzkor végén, i.e. 2200 körül elkezdődött, és folyamatosan használták a középső bronzkor végéig, az i.e. 1400-as évekig.
A Szecskai-tónál fellelt temető azért is különleges, mert eddig általános vélemény volt, hogy a korszakot a nagycsaládos, 20-50 fős temetkezés jellemezte, itt azonban becslés szerint 600-800 sír lehetett - mondta Szabó Géza. Új az is, hogy a temetkezési módok sorában megjelenik a helyben égetett sír. Ennél a halottat belehelyezték a sírgödörbe, majd máglyát gyújtottak felette, így az erősen égett csontok megőrizték anatómiai rendjüket.
A csontvázak vizsgálatából antropológiai információkat is nyerhetnek a kutatók. A középső bronzkori mészbetétes edények népe kultúrájának eredetéről eddig keveset tudtunk. "A most előkerülő, viszonylag nagyszámú, 10-20 csontvázas sír lehetőséget ad arra, hogy a népesség embertani képét is felvázoljuk, azaz, hogy milyen csoporthoz tartoztak, honnan jöhettek. A korábbi hamvasztásos sírok alapján erre nem volt lehetőség" - húzta alá a régész.
A bonyhádi bronzkori leleteket a tervek szerint ez év végén DVD-melléklettel ellátott könyv mutatja majd be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.
