Vasari rejthette el Leonardo mesterművét

Az Anghiari melletti ütközetben Firenze, Velence és a Pápai Állam egyesített seregei csaptak össze Milánóval 1440. június 29-én. A hármas szövetség győzelme alapvető fontosságú volt Firenze politikai és katonai hatalommá válásához.

Miután 1503-ban Piero Medici lemondott, s kikiáltották a Firenzei Köztársaságot, a város vezetése megbízta Leonardót, hogy a katonai győzelmet egy remekbe szabott műalkotással örökítse meg a Palazzo Vecchio Ötszázak termében. A freskót, amely háromszor nagyobb, mint Leonardo Utolsó vacsorája Milánóban, Benvenuto Cellini itáliai szobrász átütő erejű remekműként jellemezte. A falfestményhez készült néhány vázlat és másolat mindmáig fennmaradt.

Maurizio Seracini professzor bejelentése szerint forradalmian új technológiával derítenék ki, hogy a freskó, amelyet 1563 óta senki sem látott, valójában egy fal mögött rejtőzik-e a firenzei Palazzo Vecchióban. Seracini professzor, akit Dan Brown A Da Vinci-kód című regényében is megemlít, több mint három évtizede keresi az Anghiari csata című freskót. A tudós meggyőződése szerint a remekművet Giorgio Vasari (1511-1574) olasz építész, festő és művészettörténész rejthette el, hogy megóvja azt.

A Mediciek az 1560-as években visszatértek a hatalomba, Giorgio Vasari pedig azt a feladatot kapta, hogy újítsa fel az Ötszázak termét és fesse le Leonardo da Vinci freskóját. Vasari új freskót alkotott, amelyet a Marcianói csata ihletett. "Biztos vagyok abban, hogy Vasari nem volt képes megsemmisíteni da Vinci remekművét" - vélekedik Seracini professzor.

Meggyőződése szerint Giorgio Vasari ehelyett a freskó előtt új falat emeltetett, 1-3 centiméteres rést hagyva, hogy megvédje Leonardo alkotását. Maurizio Seracini utalt arra is, hogy Vasari alkotása felső részében egy aprócska nyomot hagyott: egy zászlót, amelynek felirata szerint Aki keres, az talál. A zászlócska egyébként a földről láthatatlan, s mindmáig lehetetlen a második fal mögé bepillantani.

Seracini professzor neutronaktivációs analízist kíván alkalmazni, mivel a két alkotó különböző festékeket használt. Leonardo ásványi alapú, Vasari pedig olajfestéket alkalmazott. A neutronsugarak a falon áthatolva visszaverődnek, megmutatva, hogy van-e valamilyen festékanyag mögötte.

A tesztekhez szükséges engedélyt most Firenze új polgármestere, a 34 éves Matteo Renzi adta meg, aki szeretné, ha a vizsgálatokra minderre minél hamarabb sor kerülne majd.

Ha pedig Seracininek igaza van, az az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb tudományos szenzációját jelentheti, hiszen a hatalmas csatajelenet méretben legalább háromszorosa az Utolsó vacsorának. Ez pedig azért is lehetséges, mert a történeti feljegyzésekben semmi nyoma sincs annak, hogy a falon látható korábbi képet elpusztították volna. Ráadásul azt Leonardo kortársai is mesterműnek tartották.

Egy másik dilemma lehet majd Firenze számára, hogy ha ténylegesen megtalálják Leonardo mesterművét, akkor mi történjen Vasai alkotásával. Ennek eldöntésére azonban még bőven lesz idő.