A japánok a császár akarata ellenére háborúztak

Akihito és Micsiko a tokiói nemzeti színházban

AFP

Hirohito uralkodását (1926-1989) az ázsiai japán hódítások, a második világháború és az Egyesült Államokkal szemben 1945-ben elszenvedett vereség jellemezte. Akihito, aki apja halála után, 1989-ben lépett trónra, az évforduló alkalmából rendezett ünnepség előtti sajtótájékoztatón közölte: aggódik amiatt, hogy esetleg elfelejtik a történelmet. Elmondta: Hirohito járt Verdunben, a tragikus kimenetelű első világháborús csata színhelyén, és felmérte, mennyire fontos a béke. "Úgy vélem, a háborúhoz vezető események minden bizonnyal ellentétesek voltak azzal, amit apám kívánt" - szögezte le a 75 éves uralkodó.

A történészek megosztottak Hirohito császárnak az 1930-as években Kína ellen indított japán invázióban, illetve az 1941. december 7-én a Pearl Harbor-i amerikai támaszpont elleni támadásban játszott szerepét illetően. Egyesek szerint a császár csak báb volt az országot irányító katonák kezében. Mások szerint semmit sem tett a háború megakadályozása érdekében, sőt támogatta is azt.

Douglas MacArthur amerikai tábornoknak, a távol-keleti szövetséges erők parancsnokának döntésére Hirohitót nem állították bíróság elé a tokiói perben (1946-1948), amelyben a császári Japán vezetői felett ítéletet mondtak. Hét embert halálra ítéltek és kivégeztek. Hirohito a háború után a trónon maradt, de lemondott isteni eredetéről. A japán uralkodó azóta jelképes szerepet tölt be.
 
"Sova (Hirohito posztumusz neve, ami egy korszakot is jelöl) uralkodásának hatvanegynéhány éve sok mindenre megtanított bennünket. Fontos, hogy levonjuk a tanulságokat ezekből a történelmi eseményekből, hogy elő tudjuk készíteni a jövőt" - mondta Akihito.

A tokiói nemzeti színházban tartott évfordulós ünnepségen mintegy 1300-an, parlamenti képviselők, diplomaták vettek részt, jelen volt Hatojama Jukio kormányfő is. A szervezők előzetesen mintegy 50 ezer ünneplővel számoltak, mint kiderült, becsléseik nem voltak túlzók, a császári palota körül egy gombostűt sem lehetett leejteni. Az ünnepségen Hatojama Jukio miniszterelnök mellett maga a császár - a világ legrégebbi öröklődő trónján ülő Akihito - is megszólalt. A császár szavait követően a kormányfő a hagyományos japán éljenzést vezényelte a tömegnek, a Banzai felkiáltás háromszor is elhangzott.

Ritka megszólalásainak egyikén, még az ünnepség előtt a császár tudatta alattvalóival, hogy jó egészségnek örvend, noha korábban rákbetegség miatt kezelték. Arra a kérdésre, hogy országa jövőjével kapcsolatban aggasztja-e valami, Akihito azt felelte: aggódik, hogy a fiatalok megfeledkeznek a történelemről - utalt Japán második világháborúban és az azt megelőző korszakban játszott szerepére a császár.

Akihito 1989. január 7-én örökölte meg a trónt apjától, Hirohitótól, aki a második világháború végén, a japán kapituláció bejelentésekor "mondott le" isteni származásáról. A gyász miatt azonban Hirohito császári beiktatására csak 1989. november 12-én került sor.

Az utóbbi két évtizedben a császár és felesége, Micsiko csendben és a háttérbe húzódva tett eleget a ceremoniális feladatoknak, a japán uralkodó szerepe ugyanis a világháború óta jelképes feladatokra korlátozódik. Akihito feladata kimerül a palotában zajló rituálék feletti őrködésben, a magas rangú külföldi vendégek fogadásában, illetve az új kormányok beiktatásában. A császár nyilvános megszólalásaiban híresen elővigyázatos, kerüli a politikai töltésű témákat, rögtönzött megnyilvánulásai pedig szinte nincsenek is. Az évfordulós ünnepségeken elhangzó kérdéseket is jóval korábban megkapta, válaszaival előre, írásban készült.