A vallásosság válsága vetett véget a gótikának
2009. november 20. 10:34
A gótika szellemiségét, élményvilágát és magyarországi meghonosodásának jellegzetességeit rekonstruáló kötet egy társadalmilag mindinkább szegmentált, műfajilag szerteágazó történetet mutat be, amelyből megtudhatjuk, hogy a stílus miként vált hazánk teljes területén általánosan elterjedtté.
Korábban
|
|
A Corvina Kiadó Stílusok-Korszakok sorozatában megjelent kötet Marosi Ernő szakmailag hiteles, példamutatóan alapos ugyanakkor élményszerű, ismeretterjesztő tolmácsolásában voltaképpen egy egyetemes stílusjelenség hazai meghonosodását mutatja be.
A 12. század közepétől a 16. század elejéig tárgyalt korszakot a stiláris jegyek egységesülése és a középkori művészet legjelentősebb műfajainak önállósodása jellemzi. A képzőművészeti műalkotások elvei, motívumai is azonosak, a kompozíciós típusok változatosságában is jól megragadható az egység; viszont terjedésük esetleges, egyenetlen, a befogadásuk pedig rendkívül változatos képet mutat a küldetéstudatot reprezentáló királyi palotától, az egyház szabadságát hirdető székesegyházak figuraportáljain át, a gazdaság motorjává váló városokig és a népesség túlnyomó részét képviselő vidéki falvakig.
Amennyiben egységes tanulmányként olvassuk a munkát, meg kell állapítanunk, a szerzőt leginkább a művészet befogadásában megnyilvánuló társadalmi különbségek érdeklik. A kötet valódi erénye, hogy a műfaji önállósodást a hozzá tartozó és mélyreható szociokulturális változás hátterén ábrázolja. A magyarországi megoldások sorát látva érezhető, hogy jelentős hangsúlyt kap a takarékosság is. Ugyanakkor kontúrt nyernek a gótika évszázadainak tartalmi vonásaik mentén elkülöníthető korszakai is.
Társadalomtörténetileg ez a három évszázad az egységes polgárság, a városi társadalom kialakulásának, a városok egyre kiterjedő kulturális befolyásának és a műveltségi szintek kiegyenlítődésének ideje. Az írás-olvasás képessége csak kevesek kiváltsága volt, így hárult roppant kitüntetett szerep az egyéni megoldásaikról híres modern művészekre a világi hatalom reprezentációjának megteremtésében és az egyházi tanítások közvetítésében. A korszak művészei Isten és a teremtett világ szépségét hirdetve biztosították a vallásos áhitathoz szükséges elragadtatás bensőséges élményét.
Véleményünk szerint remek képi forrásai és igényes grafikai kivitelezése miatt nem szakmabelieknek számára is jó olvasmányélményt jelenthet. Ugyanakkor történészeknek, művészettörténészeknek egyenesen kötelező, amennyiben a gótikáról kézikönyvszerű, de rövid összefoglalóra van szükség, korrekt szószedettel, név- és helységnévmutatóval.
Marosi Ernő: A Gótika Magyarországon. Corvina Kiadó, Bp., 2008, 140 o. 3990 Ft.
Hozzászólások (19 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
mati 2009. november 23. 21:48 |
Ja! Szponzorral értem meg teljesen! Szerintem nem lehet valósan erkölcsös egy ember úgy, hogy ateista. Ez a kettő üti egymást. Általában minden ateista és nem nemzeti érzésű ember, korábbi párttagok voltak. 10 emberből 9 biztosan az. Ha nem, akkor tisztelet a kivételnek. Őszíntén szólva, az Egyház többet is érdemelne az eddig adott javaknál, hiszen az "elvtársak" a néppel együtt az Egyházat is jócskán megszorongatták. Az Egyház mindig is a kultúra zászlóvivője volt. Gondoljatok bele hogy mennyi hasznos dolgot fedeztek fel az emberiség számára! Legalább annyit köszönhetnek az emberek a tudomány szempontjából nézve az Egyháznak, mint a modern tudósoknak! Szégyeljétek meg magatokat (kivéve szponzort) mert nagyon igazságtalanok vagytok, nemcsak Istenhez, hanem az Egyházhoz is. Egyűáltalán nem vagytok méltók még a keresztény névre sem. De már a magyar elnevezést is megkockáztatom. Mert aki ateista és nem nemzeti érzelmű, az bomlasztja a nemzetet, az országot, a társadalmat! |
|---|
|
mati 2009. november 23. 21:29 |
Mondhatom nyugodt szívvel rátok, hogy "elvtársak" vagytok. Szerintem nektek csak május1 a legnagyobb ünnep, talán visszasírjátok Kádárékat? Talán jól éltetek akkoriban? Azért éltetek jól, mert nem "háborgatott" titeket a lelkiismeretetek? Igen? |
|---|
|
szponzor 2009. november 23. 16:15 |
Úgy látom sikerült többek haragját a fejemre vonnom, ami nem volt célom. Elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam. Semmiféle "arrogáns fundamentalista felsőbbrendűség"-et nem akartam árasztani, elnézést, ha mégis azt tettem. Néhány dologra azért reagálok: hátha sikerül csökkentenem ezt az erős ellenszenvet, amit az egyházak iránt éreztek. "Na azért a magyar katolikus egyházat tényleg nem kell félteni... kampányidőszakban erősen arrafelé szoktak beszélni, amelyik oldalról a több pénzt kapják." Nekem is megvan a véleményem a szószékről politizáló papokról. Nem is akarom menteni az ilyen tettet. Viszont abban nem vagyok biztos, hogy a pénz motiválja ilyenkor az egyházi személyeket. Aki sok pénzre vágyik, az ma ne menjen egyházi pályára - persze most lehet, hogy írnak majd néhányan a kő gazdag papokról, akiket ismernek, de ez olyan, mint a milliomos cigányokról szóló sztori: olyan is van, de az óriási többségre éppen az ellenkező anyagi helyzet az igaz. A papok politizálásának sokkal inkább eszmei okai vannak, mint anyagiak: a baloldal még ma is erősen egyházellenes Magyarországon, éppen ezért ők a jobboldal mellett törnek lándzsát. Mint már írtam: szerintem is rosszul teszik. Viszont nem anyagi okokból teszik. "A korábban visszakapott, másik iskolájukban az is tilos volt, hogy egy fiú és egy lány megfogja egymás kezét." Fecni, én tanítási gyakorlaton tanítottam abban az iskolában, ráadásul akkor még nem voltam hívő, nekem mégsem tűnt fel ilyesmi, vagy bármi más szélsőségesen vaskalapos dolog. Ha te tudsz ilyesmiről, nem vitatom, hogy történt ilyen, de nekem olyasmi nem tűnt fel, hogy bármiféle életidegen elnyomás alatt lettek volna a gyerekek. Az viszont feltűnt, hogy milyen jól neveltek, és az is, hogy milyen jó eredményeket érnek el az abba az iskolába járó tanulók. Ugyanis akár szimpatizálunk az egyházakkal, akár nem, az például tény, hogy az egyházi iskolákba nagyobb a túljelentkezés, mint az államiakba, és hogy az egyházi iskolák átlagszínvonala magasabb, mint az állami iskoláké. Lehet ennek sok okát találni, de annyira nagyon rosszul azért csak nem csinálják akkor az egyházak az oktatást. "Az sem hat meg, hogy évszázadokkal ezelőtt voltak a vallásháborúk - mellesleg, EZ NEM IGAZ, mert pl. a siíták vígan ölik halomra a szunnitákat és viszont manapság is!" Hogy a síiták és szunniták közötti iraki ellentéthez az iszlám tanainak, vagy az elhibázott brit határmeghúzásnak, és a szocialista köntös alatt szunnita diktatúrát bevezető korábbi iraki rendszernek van több köze, azon ma már senki sem vitatkozik. Azért még egyszer leírom: azért, mert valaki félreértelmezi vagy nem ismeri saját vallása alapvető tanait, nem a vallást kell hibáztatni. Persze azt is lehet, csak akkor a problémának nem a valódi okait fogják megszüntetni. "utóbbiak a jézuskáról másfél évezreddel később voltak kénytelen hallani a tűzzel-vassal hittérítő gyarmatosítóktól, akik a vallást jól bevált elnyomó intézményként alkalmazták. Természetesen tudom, hogy a k*r*sztényi szeretet nevében gyilkoltak halomra a saját képzelgéseikhez és nem mellesleg szabadságukhoz ragaszkodó emberi lényeket." Azért a gyarmatosítás szörnyűségeit az egyházra kenni, az a tények elég durva elferdítése. Kétségtelen, hogy ott volt az egyház is, de ezzel az erővel a lovak is hibásak. A sok feltalálóról nem is beszélve, akik mind hozzájárultak találmányaikkal az európaiak technikai fölényéhez. "Amit az egyház megítéléséről mondtál, arról kérnék egy linket, mert nem tűnik hihetőnek!" Linket nem keresek, újságban olvastam, de akit érdekel, biztos a neten is talál ilyen jellegű közvéleménykutatási adatsort. Ha jártál Romániában, Szerbiában, Horvátországban vagy Lengyelországban, akkor ez nem tűnik annyira hihetetlennek. A rendszerváltozás sokkja után ebben a régióban a közvéleménykutatások alapján jelenleg az egyházak esnek a legjobb megítélés alá az intézmények közül. Sajnos ebben ez is benne van, hogy az állami intézmények jórészt elveszítették hitelüket, és az is igaz, hogy Magyarországon jóval erősebb az egyházellenesség, mint a környező országokban. Erre sem keresek linket: itt vannak a korábbi hozzászólások bizonyítékul. "Hinni, hogy a halál után is van élet, sokkal kényelmesebb, és kétségbeejtőbb, mint azt gondolni, hogy a halál után egyszerűen megszűnik számunkra minden, amit eddig szerettünk:-)" Itt azt hiszem, nem értesz valamit Maat. A hit nem készen vehető termék. Nem akarat dolga. Nem úgy néz ki, hogy nekem kényelmesebb, ezért inkább azt választom. A hit bizony végtelen sok gondolkodás és tépelődés után alakul ki, szilárdul meg. Ez azoknál is így kell, hogy legyen, akiket eleve hitben neveltek, hát még azoknál, akik maguk tértek meg. Ahogy te is tűnődsz és tépelődsz ezen, úgy én is. Emberek vagyunk, ez így természetes. "Az pedig, hogy azt állítod, hogy a társadalom azon része, amely hívő embereből áll, erkölcsösebb, mint az ateista része, na ez a színtiszta gőg... (Mellesleg a hét főbűn egyike:-)))" Ez egyáltalán nem gőg, ez a statisztikai adatok értelmezése. Bocsánat, ha félreérthető voltam: nem állítom, hogy vallás vagy hit nélkül valaki nem lehet erkölcsös, ahogy azt sem, hogy aki vallásos vagy hívő, az mindjárt erkölcsös lesz. Viszont a statisztikai adatok bizonyítják, hogy a hívő emberek kisebb arányban válnak el, kisebb arányban végeztetnek abortuszt, kisebb arányban lesznek alkoholisták vagy depressziósak. Mielőtt jön a felszólítás: nem, nem linkelek be statisztikát. Bizonyára talál ilyet, aki akar. Újságban magam is láttam már ilyet - és nem csak vallásos újságban. Hogy egy egyszerű példával is éljek, hiszen ti is írtatok példákat: mielőtt vallásos lettem, sokkal kevesebbet adakoztam. Nem azért, mert rosszabb ember voltam, hanem azért, mert egyszerűen nem gondoltam rá. Most, egyszerűen azért, mert járok templomba, szembejönnek a lehetőségek: Böjte atya árvaháza, Katolikus Caritas, Máltai Szeretetszolgálat. Ha szervezett kereteket biztosít valaki, akkor sokkal könnyebb jó dolgokat tenni. "Ha viszont egy kis statisztikát végzek fejben, és súlyozom, hogy hívõ ismerőseim közül hányan csalják meg pl. házastarsukat (felebarátodét meg ne...), akkor nem mondhatnám, hogy a súly a hívõk felől az ateisták felé billen..." Azért azt nem gondolhatod komolyan, hogy azért mert valaki hívő, azért jobban megcsalja a házastársát? Nekem egyetlen hívő ismerősöm sem tesz ilyet - illetve, hogy ne legyen belőle vita: egyetlen ilyenről sem tudok. "Hogy egyszerűsítsem a dolgot, senki sem tesz semmit érdek nélkül, még az általam mélyen tisztelt Teréz anya is a saját lelki üdvére hajtott:-DDD" Én most éppen érdek nélkül írom ezt nektek. És szerintem ti is érdek nélkül válaszoltatok a korábbi hozzászólásomra. Az ember sokkal bonyolultabb annál, mint hogy belehelyezhető legyen egyszerű érdekek és szükségletek rendszerébe. Ez a materialista felfogás egyik nyilvánvaló hibája. Az a fránya lélek, az nem magyarázható meg vele. "A másik vád, miszerint az ateisták erőszakkal akarják megmagyarázni a hívőknek, hogy mennyivel értelmesebbek, nos ez pedig nonszensz." Azért, ha Alex4 vitaindítóját vagy későbbi hozzászólásait elolvasod, Maat, akkor láthatod, hogy bármekkora nonszensz is ez, azért van rá példa. "Csokonai: Konstancinápoly c. verse is rejt ilyesmi gondolatokat, ő sem volt buta gyerek..." Éppen azt nem értem a mai egyház- és vallásellenes emberekben, hogy még mindig úgy viszonyulnak az egész kérdéshez, mint a XVIII. század felvilágosult gondolkodói. Csakhogy ma Magyarországon már senki semmilyen vallásos gondolkodásra nem kényszerít senkit, az egyház és az állam szétválasztása már régesrég megtörtént. Akkor mi a probléma azzal, ha valaki szabad akaratából vallásos lesz? |
|---|
|
fecni 2009. november 22. 11:16 |
Egyetértek Maat, én sem vagyok vallásos, de attól még erkölcsösnek tartom magam, és mások sem gondolják rólam az ellenkezőjét. Csokonai: Konstancinápoly c. verse is rejt ilyesmi gondolatokat, ő sem volt buta gyerek... |
|---|
|
Maat 2009. november 22. 09:56 |
Kedves Szponzor! Hinni, hogy a halál után is van élet, sokkal kényelmesebb, és kétségbeejtőbb, mint azt gondolni, hogy a halál után egyszerűen megszűnik számunkra minden, amit rddig szerettünk:-) Az pedig, hogy azt állítod, hogy a társadalom azon része, amely hívő embereből áll, erkölcsösebb, mint az ateista része, na ez a színtiszta gőg... (Mellesleg a hét főbűn egyike:-))) A zsidó tízprarancsolatot teki tekinthetjük ugyan a jóisten kőbe vésett szavainak is, de ha józan ésszel futunk neki, akkor minden egyes parancsolatát egy-egy társadalmi, vagy egyházpolitikai ok indokolja. Betartani egy vallás prarancsolatait nem erkolcsösség, hanem szimpla szabálykövetés, ráadásul megfejelve a pokoltól, és az isteN haragjától való félelemmel:-))) Az önmagunk által felállított korlátokat nem átlépni, na az már valami... Hiszen a büntetés legrosszabb esetben is csak a lelkiismeretfurdalás:-)) Ha viszont egy kis statisztikát végzek fejben, és súlyozom, hogy hívõ ismerőseim közül hányan csalják meg pl. házastarsukat (felebarátodét meg ne...), akkor nem mondhatnám, hogy a súly a hívõk felől az ateisták felé billen... Az adakozás, na igen... Amikor az orrom előtt a halacskás autóból kihajolva elzavarják a kéregető hajléktalant... A morál, és az erkölcs nem hit kérdése. Hogy egyszerűsítsem a dolgot, senki sem tesz semmit érdekes nélkül, még az általam mélyen tisztelt Teréz anya is a saját lelki üdvére hajtott:-DDD A másik vád, miszerint az ateisták erőszakkal akarják megmagyarázni a hívőknek, hogy mennyivel értelmesebbek, nos ez pedig nonszensz. Soha nem kezdeném el egy hívő hitét rombolni. Apukám mindig azt mondta, hogy hülyékkel nem vitatkozunk:DDD Általában iilyet sem mondanék, de mikor az arrogáns fundamentalista felsőbbrendűség szaga megcsap, az bizony engem védekezésre ingerel:-))) Még valami. Az a tudás, miszerint valamikor minden egyes atomom egy csillag része volt, és az is lesz, engem megvígasztal, ahhoz pedig, hogy erkölcsösen éljek, nem kell egy büntetéssel fenyegető isten. Mindenesetre felhívom a figyelmedet arra a tényre, amely csípőlből cáfolja a hívők azon önámítását és lekicsinylő, ámde totálisan téves (mondhattam volna szándékosan hazugot is:-O))) érvét, miszerint a szkepticizmus és az ateiz us is egy vallás; egy szkeptikus ember még abban sem hisz, hogy nem hisz:DDD |
|---|
|
fecni 2009. november 21. 21:21 |
Ja, és a slusszpoént ki is hagytam: ugyanaz a rend, ugyanaz az iskola; a rend vezetője azt nyilatkozta pécsi újságnak, hogy ennek az iskolának a kb. tizenöt évvel ezelőtti megújításához ők adták a pénzt. Aha. Az igazgatónő elmondta ugyanennek az újságnak, hogy német alapítványoktól jött a pénz. Máskor, a rend egy másik embere okiratot hamisított a püspök aláírásával, ki is derült, le is fokozták. Hazudni meg csalni talán épp nekik nem kéne. Ezek is tények voltak, nem féldecik között találtam ki. |
|---|
Legfrissebb
Legolvasottabb
Legvitatottabb
Legfrissebb címkék
Leggyakoribb címkék
1848-49
2. világháború
Budapest
Egyesült Államok
építészet
fasizmus
forradalom
hadtörténet
holokauszt
Izrael
JFK
Kína
könyv
Magyarország
merénylet
nacionalizmus
pszichológia
Spanyolország
sport
videó
világörökség
zsidóság
