A téli háborúra emlékeztek a finnek
2009. december 1. 16:02 MTI
Finnországban hétfőn megemlékeztek a "téli háború" kitörésének 70. évfordulójáról, a harcokban a kis északi ország csapatai 105 napon át dacoltak a rájuk támadó szovjet hadsereggel, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek.
Korábban
Az évforduló alkalmából koszorúzásokra került sor temetőkben és sírhelyeknél, kiállítások nyíltak meg, az iskolákban pedig rendezvényeket tartottak. A helsinki székesegyházban emlékmisét mutattak be, amelyen részt vett Tarja Halonen köztársasági elnök.
Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1939. november 26-án azzal vádolta a finn hadsereget, hogy Mainila város közelében tüzet nyitott szovjet terület felé. Bár a finnek váltig tagadták ezt, Moszkva csapatai négy nappal később átlépték a határt. (Orosz történészek ma elismerik, hogy a határincidens szovjet provokáció volt, Sztálin pedig ürügyként használta fel egy Finnország elleni invázióhoz.)
Bár a támadó csapatok jól fel voltak szerelve, stratégiájuk és hadműveleti tervezésük gyönge lábakon állt. Az invázió tetőpontján 450 ezer szovjet katona harcolt a jóval kisebb létszámú finn haderő ellen. A 3,7 milliós északi ország hadserege 23 ezer halottat veszített, sebesültjeinek a száma 43 ezer volt. A szovjetek vesztesége 217 ezer halott, illetve sebesült.
A Gustav Mannerheim tábornok által vezetett finn erők hősiesen ellenálltak a túlerőnek, ám 1940 márciusában, az újabb szovjet offenzíva hatására a helsinki kormány béketárgyalásokat kezdett Moszkvával. A március 12-én aláírt békeszerződés értelmében Finnország elveszítette területének 11 százalékát; ez gyakorlatilag Karélia keleti részét jelentette, ahonnan 400 ezer finnt kellett áttelepíteni az ország más részeibe. Szovjet fennhatóság alá került Finnország második legnagyobb városa, Viborg is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap