Jóval régebben eszünk gabonát az eddig feltételezettnél

"A történelem előtti kor vadászó és gyűjtögető népei már jóval korábban rászokat a vadon termő gabonafélék fogyasztására, mint, ahogy azt korábban gondoltuk" - közölte Julio Mercader, a Mozambican grass seed consumption during the Middle Stone Age című tanulmány szerzője. Az eddigi tudományos bizonyítékok ezzel ellentétben arra utaltak, hogy csupán 12 ezer évvel ezelőtt, a legutóbbi jégkorszak utolsó szakaszaiban terjedt el a gyakorlat.

Mercader tanulmánya szerint a mozambique-i Niassa folyó közelében felfedezett mészkőbarlang a legősibb bizonyítéka az ősemberek széleskörű gabona- és gyökérfogyasztásának. A Calgary Egyetem régésze több tucat olyan kőszerszámra, állati csontra és növénymaradványra bukkant, amelyek több mint 100 ezer évesek voltak.

A kiásott növényprések és kaparószerszámok pedig mind arról árulkodnak, hogy a vadcirokot odahordták a barlanghoz és módszeresen feldolgozták. Ez a növény volt az őse a szubszaharai Afrikában ma használt elsőszámú gabonafélének, amelyet liszthez, kenyérhez, zabkásához és alkoholos italokhoz is használnak.

"Mindez a középső kőkorban (mezolitikum) történt, amikor a vadgabonafélék gyűjtögetése csupán mellékes tevékenységnek számított és nem volt olyan jelentősége, mint a gyökerek, gyümölcsök és mogyorófélék begyűjtésének. Az, hogy elkezdtünk gabonaféléket is enni, fontos lépést jelentett az emberi fejlődésben, mivel az elfogyasztásukhoz szükséges technikai és konyhai műveleteknek köszönhetően váltak az egyik legfontosabb alapélelmiszereinkké" - közölte Mercader.