Régészrobotok járják a tengerek mélyét

A tenger alatti régészet eddig főként csak a profi búvárok területe volt. A kutatócsoportok a mélyvízi területeket legtöbbször mini tengeralattjárókkal vizsgálták, amelyek igen költségesek voltak. A sekély vizek roncsai könnyebben kutathatók, de jóval hamarabb is mennek tönkre: a viharok is nagy kárt tehetnek bennük, valamint a tengeri növények és a korallok is - amik fényt igényelnek a növekedéshez – benövik, a szabadúszó búvárok pedig gyakran kifosztják őket.

Épp ezért tűnik fontosnak, hogy jelenleg egy új generációs, olcsó, szabadon úszó víz alatti eszközt (AUV) fejlesztenek, amely a korábbiakkal ellentétben nem igényel huzalos irányítást, és sokkal szabadabban mozoghat a vízben; nem utolsósorban pedig sokkal több hajótípus lehet képes fogadására.

Az úszó robot körülbelül 2 méter hosszú, 19 centiméter átmérőjű és 37 kilogramm. Kamerával és hanglokátorral van felszerelve, hogy rögzíteni tudja a tengerfenék topográfiáját, valamint szenzorokkal, hogy meg tudja határozni a víz sótartalmát, hőmérsékletét és kémiai összetételét. A roncsokat először hangdetektorral deríti fel, majd ha egy ígéretesnek tűnő területet találnak, az AUV közelebb úszik a roncshoz, hogy elkezdődjön a vizsgálat.

A speciális gépezet kifejlesztését Brendan Foley, a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) munkatársa vezette, aki hamarosan Emad Khalid, az Alexandriai Egyetem munkatársával ókori roncsok nyomába ered az egyiptomi partoknál. Ha számításaik helyesek, és a robot is jól működik, a Mediterráneum legrégibb, és eddig feltáratlan hajóroncsait fedezhetik majd fel.