Churchill volt Nixon szónoki példaképe

Az elnök 1972-ben, a kanadai parlamentben tartott beszéde előtt azért aggódott, hogy szónoki hiányosságai politikai károkat okozhatnak majd neki. „Bár beszédeim nagyon irodalmiak, és nagyon felelősségteljesek, mégis dögunalmasak is egyben” – vélte önkritikusan.

Az emlékeztető szerint bár Nixon nem akarta majmolni Churchillt, mégis azt szerette volna, ha legalább egy kicsit olyan lehetne, mint ő. Egyben azt is akarta, hogy szövegírói az ügyeskedés, meg szóviccek helyett színes, emlékezetes szavakat, anekdotákat adjanak a szájába, ugyanis bár az előbbiek jók a kormányzóknak vagy épp szenátoroknak, „nem ütik meg az elnök szintjét”.

Ezt pedig mindenképp emelni kellett, hiszen Nixon sosem izgalmas beszédeiről volt híres: az emlékeztetőben ő maga is megjegyzi, hogy az általa elmondottakat igen hamar elfelejtik majd. Ez részben így is lett: Trükkös Dickre ma a többség politikai manipulációi és hazugságai miatt emlékezik.

A Nixon Elnöki Könyvtár titkosítás alól tegnapelőtt feloldott, 280 ezer oldalnyi dokumentuma emellett más történeteket is felelevenít, így kiderül, hogy a Watergate ügy előzményei jóval korábbra nyúlnak vissza: Nixon előszeretettel alkalmazott fizetett újságírókat, hogy azok a politikai kémkedésben és manipulációkban segítsék. Volt olyan alkalom, amikor például Ted Kennedy szenátor hűtlenségéről kellett információkat gyűjteniük, majd koholt cikkeket írniuk. Ennek célja az volt, hogy a Kennedyeket minden eszközzel távol tartsák a hatalomtól.

Emellett az elnök szeretett volna komolyabb személyes kapcsolatot kialakítani az ismert maffia- és demokrata kapcsolatokkal rendelkező Frank Sinatrával is. Ezt azonban az akkori főügyész, John Mitchell akadályozta meg: ő elképzelhetetlennek tartotta, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatban hozott Sinatra beleszólhasson Nixon ügyeibe. Így a találkozások csak a nyilvános eseményekre korlátozódtak: az elnök 1972-es kampányában is felvonultatták párszor az FBI által az 1940-es évek óta figyelt énekest.

Az elnök kikelt a Kennedy-korszak „ocsmányságai”, a modern művészet remekei ellen is: leszólta a Lincoln Center „borzalmas szörnyűségét”, és szerinte ez az épület annak jelképe volt, hogy „a modern művészet és építészet milyen dekadenssé és sértővé vált”. Szerinte „a Kennedy-Shriver klán ebben hitt, és tehették, amíg ők voltak hatalomban. Nekem nincs szándékomban bátortani ezt. Ha ez színvallást kényszerít ki és egyesek lemondásához is vezet, hát legyen”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült