Végéhez közeledik az Akropolisz restaurálása

AFP

Meredek úton az Akropolisz fennsíkjára felérve tárul elénk a pentelikoni márványból készült, grandiózus Propülaia kapuzat. Az Akropolisz főbejárata a dór és az ión oszlop együttes alkalmazásának egyik első görög kísérlete, amelyet nemrég 6 és félmilliárd euróból restauráltak. Felújítását az tette indokolttá, hogy a 19. században az oszlopok megerősítésére használt fémrudak teljesen oxidálódtak. A restaurátorok eltávolították a márványkapuzatból a támasztékként beépített oxidálódott fém részeket.

Az Athén szent kerületét alkotó fellegvár épületeit háború, földrengés, időjárás, légszennyezés egyaránt károsította. A 31 x 70 méter alapterületű Kallikratész és Pheidiasz tervei alapján Athéné Parthenosz tiszteletére 2500 éve épített Parthenon temploma komoly károkat szenvedett a velenceiek 1687-es ostromában. Szobrainak jelentős részét pedig Lord Elgin brit diplomata szállíttatta Londonba.



Az Akropolisz felújítási munkálatai 1975-ben kezdődtek, képéhez évtizedek óta hozzátartoznak a daruk és állványzatok. Maria Joannidu, a restaurációs munkálatok vezetője elmondta: 2010 elején a Parthenontól északra lévő oszlopsor, a nyáron pedig a Niké templom munkálatait is befejezik.



Az eddigi felújításokat siettette, hogy az eredeti Akropolisz múzeum alkalmatlanná vált a remekművek színvonalas bemutatására. Ma már több mint harminc éves egy új Akropolisz múzeum kialakításának ötlete, az első építészeti versenykiírás ugyanis 1976-ban jelent meg. Az igazi gondot a helyszín kiválasztása jelentette: az Akropolisz környéke ugyanis tele van földalatti régészeti emlékekkel. A döntés végül az Akropolisz lábánál található Dionüszosz-színházzal szemközti területen jelölte ki a múzeum helyét.



Az új Akropolisz Múzeum célkitűzése az Elgin-márványok visszatérésének elősegítése. Az elődjénél tízszer nagyobb kiállítótér rétegről rétegre mutatja be az i.e. 1000 és i.sz. 700 közötti időszak kincseit. Igazgatója, Dimitrisz Pandermalisz szerint a 2009 június óta látogatható múzeumot naponta tízezren keresik fel. A Bernard Tschumi építészirodája által tervezett kiállítótér egy ókori és korakeresztény rétegeket feltáró ásatás fölé került, lábakra helyezve az épület tömegét. A múzeum látogatói így üvegpadlón keresztül láthatják, hogyan zajlik az ásatás.

Az új múzeum kialakítása, tervezése rengeteg ellenállásba ütközött. A svájci-francia építésznek a tervezés idején több mint százszor kellett bíróság előtt védeni a terveket. Az elkészült múzeum azonban beváltotta a hozzá fűzött reményeket: áttekinthető és nagyvonalú térbe helyezi a műkincseket, tömegével, ritmusával ismétli a fellegvár elhelyezkedését, ráadásul a Pallasz Athénének szentelt Parthenónra nyújt rendkívüli rálátást.