[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW

Nem jelenhet meg a szlovák-magyar törikönyv

2010. február 4. 15:22 MTI

Elkészült a közös szlovák-magyar történelmi olvasókönyv, de kiadásához jelenleg hiányzik a politikai akarat - írja a Slovo című pozsonyi baloldali társadalompolitikai hetilap legújabb kiadásában.


Emlékeztet, hogy a közös történelemkönyvben 2007 júniusában állapodtak meg a szlovák-magyar kapcsolatok javítása érdekében. "Míg azonban azóta a politikai kapcsolatok csak bonyolultabbakká váltak, a számos tudományos intézmény munkatársaiból összeálló történészkollektíva sikeresebben teljesítette tervei nagy részét" - mutat rá a hetilap.

A tudósok arra a felismerésre jutottak - fejti ki a szerző -, hogy nem lehet szó középiskolai tankönyvről, csak történelmi olvasókönyvről, amely mindkét fél szövegeit tartalmazza. Miután a két nép történelméből kijelöltek 15 kulcsfontosságú időszakot, kiderült, hogy a megközelítések jelentősen különböznek. Ezért úgy folytatták, hogy párban megírták a semleges bevezetőt a problematika bemutatásaként, ezután következik két egyéni megközelítésű szöveg, majd az összefoglaló, amelyben azonban nem foglalnak állást egyik változat helyessége mellett sem.

A Slovo szerint a fejezetek többsége jól szemlélteti, milyen különbségek vannak a közös történelem szlovák és magyar értelmezése között. "Budapesten ma a többség nem tartja elképzelhetőnek - noha ilyenek is vannak -, hogy nemzeti hősük, Kossuth Lajos 1848/1849-ben hibákat követett el, amikor nem ismerte el a nem magyar népek jogait. Pozsonyban viszont nem sokan hajlanak annak nyílt elismerésére, hogy Stúréknak nem sikerült fellelkesíteniük az egész népet, és így a honvédek között jóval több szlovák harcolt, mint Hurban önkéntesei között" - mutat rá az újság. Ludovit Stur szlovák politikus, író volt, míg Jozef Miloslav Hurban a magyar forradalom ellen fellépő szlovákok vezetője.

A szerző cikkét így folytatja: Ha javítani akarjuk a szlovák-magyar kapcsolatokat, akkor az lenne a jó, ha nem térnénk vissza folytonosan a múltba és nem feketítenénk be egymást. "Persze, nem lehet érzelemmentesen értékelni főleg az 1918 utáni időszakokat. Előrelépés lenne azonban az uniós tagok közötti normális kapcsolatok irányába, hogyha megkísérelnénk megérteni, miért más a nézete a másik félnek" - húzza alá az újság. Hozzáteszi: "A magyarok például a trianoni szerződésre úgy tekintenek, mint amellyel elveszítették hazájuk kétharmadát. Rossz néven vehetjük ezt tőlük? Aligha. De nekik éppúgy tudomásul kellene venniük azt a tényt, hogy a szlovákok jogosan örültek, amikor az első világháború után terük nyílott a sokoldalú fejlődésre."

A Slovo szerint a szlovák történészek legutóbbi összejövetelén elhangzott, hogy a szlovák és a magyar szerzők többsége már elkészült a történelmi olvasókönyvbe szánt szövegekkel. "Most a projekt befejezéséhez nyilván a politikai akarat hiányzik - méghozzá a magyar fél részéről. A jelenlegi kormány esetében erre nincs hajlandóság a választások előtt. Nehéz jósolni" - olvasható a lapban.

A szerző, Martin Krno írása végén leszögezi: mind a szlovák, mind a magyar történészek megérdemlik az elismerést azért, hogy két év alatt elkészítették az egyeztetett fejezeteket. Ha egyszer majd egy középiskolás olvasni fogja ezt a szlovák-magyar könyvet, valószínűleg össze fog zavarodni. Azok azonban, akik leginkább csak érdeklődnek a történelem iránt, azaz nemcsak a diákok, biztosan értékelni fogják a művet.

Címkék

Hozzászólások (22 db)

Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra
quae hungarice turul dicitur
2010. február 22. 22:59
Rotti !

- "Hogy 1000 évvel ezelott hogy beszélt az oregapám, kit érdekel?"

Te 1241. április 13.-án már tatár,
1526. augusztus 30.-án már török,
1711. május 1.-én már labanc,
1849. augusztus 14-én meg már osztrák, ... lettél volna ?
Holnap EU-s "angol" leszel, 10 év múlva meg lehet, hogy kínai ?

Most szlovák vagy !,
és 1000 év múlva az Utódaid ugyanígy nem lesznek kíváncsiak Terád, mint ahogy Te sem vagy kíváncsi az Őseid történelmére, és nyelvére !
Ezért nincsen Történelmetek !

Nagy "jellem" vagy, ehhez csak gratulálni tudok !!!

- "Orulok hogy a szláv Szvatopluk városában élek" - MI van ?
Ja, én meg a meseországban, Lilliputi törpék között.

Olvastál Te már történelemkönyvet ? ( Nem mesekönyvre gondolok, ahol a Krasznahorkai Andrássyak Andrasjovcék, meg ahol Bátori Erzsébet tótul dalol, hanem ahol legalább megpróbálják a megtörténteket korhűen leírni ?)
Fecni
2010. február 19. 20:00
nike044: nem lehet ilyen elképesztően leegyszerűsíteni a történelmet, "mindenkinek jó volt Magyarország, de a Nyugatnak nem tetszett"-alapon. Az egész jó ezer évre érted? Mert ha szűkítünk is egyet: még az első világháborút megelőző évtizedekben sem akarták a nyugati hatalmak szétszedni a Monarchiát, mert kellett nekik Oroszországot ellensúlyozandó. A nagyhatalmi politikának pont az a lényege, hogy egyensúly legyen, és nem jó, ha valaki túlságosan megerősödik vagy túlságosan elgyengül (Törökországot is ezért védték az angolok, tartva az orosz dominanciától). Az sem volt akkor még garantált, hogy a britek és a franciák mit kezdenek egymással (a gyarmatosítás fénykorában volt némi érdekellentétük Afrikában stb.) Majd ezt az egész kérdést 1904-ben aztán letisztázták. A Monarchia meg legjobb tudomásom szerint már létrejöttekor sem felelt meg jó pár nemzet és nemzetiség igényeinek...
nike044
2010. február 19. 07:29
Kiváncsi vagyok arra kis töri olvasókönyvre... a hozzászólásokat is elolvastam... van itt minden :-)) angol ír stb.
Egy ország akkor nagy, és tehetős, ha a nép közösen akar mindent. A nagy magyarország is nagy is volt és tehetős. Azért mert a nép akarta. Az összes nép amely együtt élt, (él) mindent közösen akart. A nyelv, legyen az bármelyik azért is maradt meg, úgy a szlovák is 1000 évig, mert akarták. Én úgy gondolom, ez mindenki szármára példamutató volt, és most is az, hogy az összes többi más kissebbséggel, hogyan is bánik a mostani Magyarország. Egy népnek, nemzetnek az identitását tisztelni kell. Itt van az unio.... szerintetek, ez miért kell? sztem azért mert nagy és erős akar lenni. Volt egy Nagy Magyarország... nagy volt és erős. azért mert a nép akarta. jó volt mindenkinek. mi voltunk a királyok itt Európa szívében. Ez nem tetszett a nyugait hatalmaknak... ezért volt a "szétverés" na és ez mit eredményezett... azt ami most van. azon vitatkozunk, hogy lehet-e magyarul, vagy szlovákul beszélni... miért ne lehetne... eddig is ez volt... senkit nem zavart.
Együtt nagyok voltunk, most meg csak mindenki röhög azon, hogy a két ország mindig összeszólalkozik, valami pitiáner dolgon. Legalább lehetne az emberekenek annyi esze, (sztem van) hogy nem csak a múltal kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy itt élünk egymás mellett, és a közös jövőt kell építeni. úgy a közös, hogy a szerb, horvát, szlovák, meg az összes többi kis népcsoport. Mindenki együtt.
Az UNIO is együtt igaz, de az nekünk, magyaroknak szlovákoknak, senkinek nem jó.... nekem nem kell segély az eutól... minek... közösen eddig is megcsináltunk mindent... most meg csak onnak vár mindenki lóvét... aztán meg csak fizet az ország minden, még azt is amit nem kell... A gyerek is tudja, hogy egységben az erő, csak itt nálunk nem tudja már senki.... közösen lehetetlen nincs...
Tibi
Nyírkarászból.
balla
2010. február 16. 17:47
Kedves Rotti, aki örülsz, hogy a szláv Szvatopluk városában élsz, áruld el, kérlek, melyik városról van szó? És kérlek, ismertesd a forrásokat is, amelyek igazolják, hogy városod Szvatopluk városával azonos. Nem kötözködöm, őszinte kíváncsiság vezet. Köszönöm.
Vincet Vega
2010. február 12. 22:52
Rotti írja: "Úgy van! Aki itt él Szlovákiában az automatikusan kell hogy tudjon szlovákul." Nem valami ilyesmi volt a baja a szlovákoknak 100 éve, hogy "Úgy van! Aki Magyarországon él, az automatikusan kell hogy tudjon magyarul. "? Most akkor mi van? Az egyik természetes, a másikba meg egy állam bukik bele?
Vincent Vega
2010. február 12. 22:37
Például az írek jól el tudnák mondani, mit jelent az elnyomás. Az angolok úgy elnyomták őket kb. 800 éven keresztül, hogy még az ősi nyelvük is kikopott ("kárpótlásul" némelyek szerint Írországban beszélik a legszebben az angolt - ebben én nem vagyok biztos, de lehet, hogy igaz). A szlovák nyelv nem kopott ki, pedig 1000 évig volt "elnyomva" a nép, amelyik beszélte - ja, hogy nem az angolok "nyomták el" őket, hanem "csak" a magyarok? Ez kérem, külön szerencse. Komolyan! Az amerikai indiánok is tudnának beszélni a spanyol és az angolszász elképzelésekről a kisebbségeket illetően, akárcsak az ausztrál őslakosok, az aboriginal-ek, hogy mit művelt velük még az 1960-as években is az angolszászok, stb. Ja, hogy bocsánatot kértek tőlük? Kitől? Néhány maroknyi megmaradottól? A meg nem születetteket, a megölteket, a szétszakított őslakos családokat nem lehet megszülni, újból életet adni, összeforrasztani - tények vannak: a dominancia van és az angol nyelv van. Ja, hogy így már könnyű bocsánatot kérni. Micsoda képmutatás! Nincs következménye a bocsánatkérésnek, marad a dominancia, marad az angol nyelv. Gondolom, más példát is lehetne mondani. Ezzel szemben szlovák testvéreink különösebb megpróbáltatások nélkül, nyelvüket megőrizve cseh rokonaikkal együtt egyenesen államot voltak képesek alapítani a ménkű nagy magyar elnyomás után a kisebbségekkel való együttélésben mindig is "példát mutató" (hahaha) legfőképpen franciák meg angolok segedelmével. A folytonos sírást hallva az jár az eszemben, hogy a nagy szerencséjük az, hogy nem olyanokat fogtak ki szomszédnak 1000 éven keresztül, mint nagy pártfogóik, a franciák, angolok, amerikaiak, mert akkor megtudták volna, milyen egy "igazi hódító". Mivel ezt szerencsére nem volt alkalmuk megtapasztalni, ezért romantikus elképzeléseik vannak rólunk magyarokról, meg az általuk letagadott közös történelmünkről, mely körülmény pechünkre még jó nagy adag szlovák kisebbrendűségi komplexussal meg is van bolondítva. Ennek vagyunk a tanúi napjainkban. Amúgy nekem semmi bajom a szlovákokkal, még Rottival sem. Akiket én ismerek közülük, azok mind jó emberek, és nem csak azért, mert beszélnek magyarul is és szlovákul is, ahogy az 1947-ben ki nem telepített, ottmaradt magyar rokonaim és leszármazottaik is beszélnek mindkét nyelven - eddig békében és nyugalomban, hanem mert jók és kész. Maradjon is így! Ezt kívánom! Minden keserűség ellenére! So srdečným pozdravom! Uff!! Vincent Vega
B Zs B
2010. február 12. 12:10
A hozzászólásokban is látszik a Kádár korszak legnagyobb bűne, hogy a nemzeti érzést minden erővel igyekezett megszüntetni, és helyette az internacionalizmust erőltetni. Kádárnak nem volt apja, gyereke (tehát normális családja!), nem volt igazi hazája (Fiumében született), tehát semmi sem kötötte ehhez a földhöz, csak a hatalom gyakorlása! Bezzeg a többi ún. szocialista ország nemzeti alapon állt, többek között Csehszlovákia is! A trianoni diktátum Lenin szerint egy igazságtalan béke, amit ráerőltettek a magyar népre. Az USA is így vélte. A Szovjetúnió nem is írta alá az USÁ-val együtt!!! Nem érdekes? A II. világháború után már aláírta. A trianoni diktátum már régen idejét múlta, de a II. világháború utáni párizsi béke is,
ugyanis az aláírók közül valaki mutassa meg Jugoszláviát, Csehszlovákiát, a Szovjetúniót! Egyébként Németország vagy Japán a mai napig nem írt alá semmilyen békeszerződést! Még lenne mit írni, véletlenül találtam ide. 8LW3CL
őszapó
2010. február 12. 11:31
Rotti
2010. február 10. 15:29
.Nyugodtan élnénk a szlovákokkal,semmi bajunk egymással, hogyha hagynának a magyar politikusok? Nyilvánvalóan a magyar politikusoknak köszönhetően csökkent a felvidéki lakosság létszáma egy kisvárosnyit, 10 %-nyit (50-60 ezer fővel), az elmúlt tíz év alatt és a magyar politikusok kényszerítik a magyar szülőket, hogy szlovák iskolába járassák gyermeküket, ők tiltakoznak az ellen, hogy nehogy már részesüljenek a magyarlakta települések is az uniós pályázati forrásokból, és ők kardoskodnak, hogy a Bosnyák Zsófia most felállított szobrára is valami Bosnyáková akármi szerű baromság legyen akkora öles betűkkel rávésve, hogy lelógjon a talapzatról. A nyelvtörvénnyel kapcsolatos hisztériával meg oldalakat lehetne megtölteni: nem véletlen, hogy az amúgy közömbös nyugat is fölkapta a fejét már erre, Clintonováig, akarom mondani Clintonnéig bezárólag. És nem véletlen, hogy a szlovák parlament is leállította a Slotáék tobzódását, két törvénytervezetüket is visszautasítva.

2010. február 12. 09:49
Az a baj, hogy csak politikai akarat van, az meg most pont mást követel náluk és talán nálunk is, pedig ha a Slota félék - náluk és nálunk is - kicsit kutakodnának a családfájukban hamarosan rájönnének, hogy saját génállományuk egy részét is utálni kéne, mert náluk nem ritka a magyar név a felmenők közt, nálunk meg a szlovák.
De az egyéni akarattal is baj van, hiszen egy új alapokon nyugvó történelem tanítás a tanárok részéről is tanulást igényel, nekik meg ez a munkájuk, és mennyivel egyszerűbb a napi rutint folytatni, min újat megtanulni. Ezért is tanítanak ott is, és sajnos itt is a mai napig sok idejemúlt csacsiságot.
Rotti
2010. február 12. 07:46
Úgy van! Aki itt él Szlovákiában az automatikusan kell hogy tudjon szlovákul. Képzeld el, hogy Magyarországon élo bármilyen nemzetiségi valaki ne tudjon magyarul beszélni. Ez van,ezt kell szeretni.Elfogadom a szlovák és a magyar változatát is a torténemnek.Orulok hogy a szláv Szvatopluk városában élek,és jó hogy Áprádék bejottek Vereckénél. Hogy 1000 évvel ezelott hogy beszélt az oregapám, kit érdekel?Pláne, hogy most már az EU -ban ki-ki arra megy és telepedik ahová akar.
adam mickiewich
2010. február 11. 21:18
es mi lenne ha egyszer mar otthon rakanak rendet a magyarok mielott a szonszedba neznek? sokkal tovabb jutnanak lasd Slovenia, akik kesobb kezdtek es elobbre vannak, na ugyan mert? mert a sajat hazuk tajan raknak rendet es nem torodnak masokkal !
Hongrois
2010. február 11. 10:45
A "szülőföldjén használatos nemzeti nyelv" a SZLOVÁK!
Rotti
2010. február 10. 15:29
Nincs politikai akarat... Attól rosszabbodik mindig a helyzet, hogyha nagyon is akarják, és ez inkább a magyar részrol rossz nekunk.Nyugodtan élnénk a szlovákokkal,semmi bajunk egymással, hogyha hagynának a magyar politikusok, akik mindig csak a jobb pontok szerzésének érdekében agitálnak az " elnyomott" magyarság érdekében.Aki magyar az magyar marad akkor is ha tud beszélni a szulofoldjén használatos nemzeti nyelven.Ennyi.

Hongrois
2010. február 10. 14:00
Nincs politikai akarat... Miért is lenne: Európa Szlovákiáért drukkol - hogyan tolhatna ki jobban a magyarokkal? A magyar másodrangú nemzet, ezt a 19. század óta sulykolják be a köztudatba a "csehszlovák" aktivisták. Ott már nyelvében sem fog élni a nemzet. Vége a "komédiának", "Európa csendes, újra csendes...", nincs már szükség a magyarokra.
apo
2010. február 05. 17:57
különc:
Szerintem sem az ott (és bárhol) egymás mellett élő nemzetiségek azok akik nem értik meg egymást! Az ellentéteket és feszültségeket a politikusok és -vagy- a saját hatalomvágyukat megerősítők szítják!
Sose felejtem el amikor a NATO elkezdte bombázni Újvidéket és az egyik híradóban telefonon felhívták Kasza Józsefet aki arra a kérdésre, hogy a bombázással kapcsolatban érték-e attrocitások az ott élő magyarokat a szerb lakosság részéről, szinte sírva kérte ne hergeljék innen a bombázások elszenvedőit!
Peti
2010. február 05. 11:12
Mivel ez csak egy történelmi olvasókönyv,kérdéses mennyien fogják elolvasni (legalábbis a magyar diákokból kiindulva),vagy csak az órán idéznek belőle.
Az egész szlovák-magyar viszony kevésbé lenne feszültebb,ha annak idején a trianoni "területszabászok" igazságosabban húzták volna meg a vonalakat a térképen,ill. ha a szlovák kormány kevésbé lenne ennyire arrogáns,lekezelő,beképezlt,és ha a magyar politikusok kevésbé lennének ennyire meghunyászkodók.A szlovák nacionalizmus,magyarellenesség inkább északon,a magyarok által kevésbé lakott területeken tartja magát.
Azt gondolom,legfőképp a szlovák politikának kéne alapvetően megváltoznia (ami egyhamar nem fog menni,ugyanis a Smer-nek nagy esélye van a nyári választásokon).
Egyébként nekem személy szerint rossz tapasztalatom van a szlovákokkal kapcsoltban(igaz,ők magyarországi szlovákok voltak).
különc
2010. február 05. 02:11
Sokszor voltam Szlovákiában,és sosem tapasztaltam semmilyen negatívumot a magyarok iránt.Beszélgettem felvidéki magyarokkal,ők sem meséltek semmi rosszról. Persze a történelmi nézeteltérések mindig is meg fognak maradni,hiszen a közös történelmet más szemszögből szemléljük (ahogyan számunkra is elnyomók voltak pl. az osztrákok, de együtt éltünk velük évszázadokon keresztül,közös történelemmel rendelkezünk).A mostani feszültségeket is főleg az ottani politikusok szítják,rájátszanak a nemzeti érzelmekre,amit nem csodálok,hisz önálló,független Szlovákia csak Csehszlovákia szétválása után alakult meg a XX. század végén ('93).
A tankönyvvel kapcsolatban meg azt gondolom,pl a 20. század konfliktusait is így kellene tanítani középiskolákban,mindig többféle szemszögből,mert csak így lehet igazán megérteni,mi miért történt.
Fecni
2010. február 04. 18:27
Hun: ez szép példa volt. Sőt, szerintem normális emberek még itt, a Kárpát-medencében is megértik egymást, ha történetesen ehhez a két nemzethez tartoznak. Az a baj, hogy a sok sztereotípia nem fog elmúlni soha, ha az ember nem ismeri meg a másik felet. Ha jól tudom, annak idején a német-francia megbékélésnek fontos része volt pl. a cserediák-program. És akkor valóban megismerték egymást német és francia diákok, barátságok szövődtek, és ha előkerült a másik nemzet neve, akkor nem buta beidegződésekre kellett támaszkodniuk. Valami ilyesmi kéne ide is, csak ahogy Hanna írja, erre nincs meg a politikai akarat, mert ellenségképek gyártása mindig is nagyon gyümölcsöző volt.
őszapó
2010. február 04. 18:02
Furcsállom, hogy nincs politikai akarat - főleg magyar részről! - az olvasókönyv megjelentetésére, olyan körülmények között, amikor az aktuálpolitikai kérdésekben szlovák ügyekben ötpárti magyar egyetértés van. Ismerve a szlovákok jó néhány megnyilvánulását magyar ügyekben, és a magyarság kimondottan erőszakos asszimilációját eredményező napi politikájukat, látatlanban is valami más lehet a háttérben. "Ha egyszer majd egy középiskolás olvasni fogja ezt a szlovák-magyar könyvet, valószínűleg össze fog zavarodni." - ott Szlovákiában valószínűleg igen. Nálunk meg azért vannak a gyakorló és elhivatott történelem tanárok, hogy eligazítsák a gyermeket az esetleges útvesztőben. Ilyen körülmények között mindennél fontosabb lenne a könyv kiadása, még a szlovákiai választások (június) előtt, annak érdekében, hogy valóban nem mindig a múltba visszatekintve feketítse a két nép szélsőséges tábora egymást.
hun
2010. február 04. 17:23
Nem történelmi téma, de illik ide:
Volt főiskolai tanárom mesélte, hogy amikor Kanadában dolgozott, a vegyes, Európa minden részéről származó kollektívából, nem mással barátkozott össze, mint egy szlovákiai szlovákkal.
Sosem fogom elfeledni bölcs szavait, mely szerint ott és akkor ők "egymás földijei voltak", hiszen mindketten a Kárpát-medencéből kerültek idegen helyre.
Na, ezt a látásmódot kellene valahogy átültetni a magyar-szlovák kapcsolatok megközelítésekor.
Hanna
2010. február 04. 16:33
Amíg Szlovákiában a magyarellenességet politikai célokra fel lehet használni, nem fog megjelenni a két nézőpontot ütköztető-egyeztető könyv. Kívánom a szlovák embereknek, hogy sohase tudják meg, mi az gyökértelennek lenni, generációkon keresztül ki sem ejteni egykori szülőföldünk nevét, pl. Erdély - az első generáció félelemből hallgat, a második feledni akar, a harmadik már nem is emlékszik...
Fecni
2010. február 04. 16:06
Nincs történelem, hanem történelmek vannak a posztmodern történelemfelfogás szerint, és ez alighanem így is van. Minden emberrel összefüggő jelenség értékelése a megközelítéstől függ. Ha innen nézem, akkor az ipari forradalom nagyszerű az embernek, amonnan meg tönkreteszi végül a Földet. Az osztrákoknak I. Lipót nagy uralkodó, aki előzte a környékről a törököt, nekünk elnyomó. És ha még a törököket is megkérdeznénk...
Amíg léteznek nemzeti narratívák, megközelítések, addig ezekkel összefüggő problémáék tárgyalása is igencsak problematikus. Ld. Trianon - kinek van igaza? Az életben nem lenne ebből egyetértés. Ki volt itt előbb? Stb, stb.
További hozzászólások megjelenítése
Hozzászólás küldése
   
Név
E-mail cím (nem kötelező)   (Az e-mail címe nem fog megjelenni)
Hozzászólás
írja be ezt a szót a mezőbe

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Játsszon!

Ki az oroszok legnépszerűbb példaképe?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!