Nem jelenhet meg a szlovák-magyar törikönyv
2010. február 4. 15:22 MTI
Elkészült a közös szlovák-magyar történelmi olvasókönyv, de kiadásához jelenleg hiányzik a politikai akarat - írja a Slovo című pozsonyi baloldali társadalompolitikai hetilap legújabb kiadásában.

MTI
Korábban
Emlékeztet, hogy a közös történelemkönyvben 2007 júniusában állapodtak meg a szlovák-magyar kapcsolatok javítása érdekében. "Míg azonban azóta a politikai kapcsolatok csak bonyolultabbakká váltak, a számos tudományos intézmény munkatársaiból összeálló történészkollektíva sikeresebben teljesítette tervei nagy részét" - mutat rá a hetilap.
A tudósok arra a felismerésre jutottak - fejti ki a szerző -, hogy nem lehet szó középiskolai tankönyvről, csak történelmi olvasókönyvről, amely mindkét fél szövegeit tartalmazza. Miután a két nép történelméből kijelöltek 15 kulcsfontosságú időszakot, kiderült, hogy a megközelítések jelentősen különböznek. Ezért úgy folytatták, hogy párban megírták a semleges bevezetőt a problematika bemutatásaként, ezután következik két egyéni megközelítésű szöveg, majd az összefoglaló, amelyben azonban nem foglalnak állást egyik változat helyessége mellett sem.
A Slovo szerint a fejezetek többsége jól szemlélteti, milyen különbségek vannak a közös történelem szlovák és magyar értelmezése között. "Budapesten ma a többség nem tartja elképzelhetőnek - noha ilyenek is vannak -, hogy nemzeti hősük, Kossuth Lajos 1848/1849-ben hibákat követett el, amikor nem ismerte el a nem magyar népek jogait. Pozsonyban viszont nem sokan hajlanak annak nyílt elismerésére, hogy Stúréknak nem sikerült fellelkesíteniük az egész népet, és így a honvédek között jóval több szlovák harcolt, mint Hurban önkéntesei között" - mutat rá az újság. Ludovit Stur szlovák politikus, író volt, míg Jozef Miloslav Hurban a magyar forradalom ellen fellépő szlovákok vezetője.
A szerző cikkét így folytatja: Ha javítani akarjuk a szlovák-magyar kapcsolatokat, akkor az lenne a jó, ha nem térnénk vissza folytonosan a múltba és nem feketítenénk be egymást. "Persze, nem lehet érzelemmentesen értékelni főleg az 1918 utáni időszakokat. Előrelépés lenne azonban az uniós tagok közötti normális kapcsolatok irányába, hogyha megkísérelnénk megérteni, miért más a nézete a másik félnek" - húzza alá az újság. Hozzáteszi: "A magyarok például a trianoni szerződésre úgy tekintenek, mint amellyel elveszítették hazájuk kétharmadát. Rossz néven vehetjük ezt tőlük? Aligha. De nekik éppúgy tudomásul kellene venniük azt a tényt, hogy a szlovákok jogosan örültek, amikor az első világháború után terük nyílott a sokoldalú fejlődésre."
A Slovo szerint a szlovák történészek legutóbbi összejövetelén elhangzott, hogy a szlovák és a magyar szerzők többsége már elkészült a történelmi olvasókönyvbe szánt szövegekkel. "Most a projekt befejezéséhez nyilván a politikai akarat hiányzik - méghozzá a magyar fél részéről. A jelenlegi kormány esetében erre nincs hajlandóság a választások előtt. Nehéz jósolni" - olvasható a lapban.
A szerző, Martin Krno írása végén leszögezi: mind a szlovák, mind a magyar történészek megérdemlik az elismerést azért, hogy két év alatt elkészítették az egyeztetett fejezeteket. Ha egyszer majd egy középiskolás olvasni fogja ezt a szlovák-magyar könyvet, valószínűleg össze fog zavarodni. Azok azonban, akik leginkább csak érdeklődnek a történelem iránt, azaz nemcsak a diákok, biztosan értékelni fogják a művet.
Hozzászólások (23 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
VT77 2010. május 16. 22:33 |
Én egy, a trianoni határokkal bekerített magyarországon született, 50%-ban sváb, 45 %-ban magyar és valószínűleg 5%-ban szlovák vérű ember vagyok. Az összes általam ismert ősöm anyanyelve a magyar, de a dédapám és az ükapám svábul tudtak jobban. A szlovák származású nagymamám nem is tudta hogy az, csak a neve tűnt fel nekem. Nos sváb származású magyarnak tartom magamat és biztosan jó lenne büszkének lenni a szlovákságra is. Kár, hogy mindenféle történelmi berögződések miatt gyászos attitüdök társulnak némely nemzetek nevéhez, a határonb túl meg a magyarhoz. A mai Szlovákiában 100 éve csak magyarul lehetett bármilyen társadalmi rannghoz jutni, most meg szlovákul. De attól még az egyén ugyanaz marad, nem? Szlovák, ha úgy tetszik tót, német vagy magyar. Ajánlom mindenkinek az egész Szlovákia elfért egy tutajon művet, hogy egy kicsit lecsillapodjanak a kedélyek, végül is egy nemzetiség az nem elvont fogalom, hanem élő emberek, akiknek múltjuk, családi és egyéni múltjuk van és szabad emberek. Jobb lenne ha a politikusok azzal szórakoznának ami egyidős velük, nem emberek legszentebb és legmélyebb érzéseivel. Szerencsére a vegyes területeken az emberek egymást nézik nem azt h ki milyen nemzetiségi kultúrát szívott magába az anyatejjel. Maradok tisztelettel VT |
|---|
|
quae hungarice turul dicitur 2010. február 22. 22:59 |
Rotti ! - "Hogy 1000 évvel ezelott hogy beszélt az oregapám, kit érdekel?" Te 1241. április 13.-án már tatár, 1526. augusztus 30.-án már török, 1711. május 1.-én már labanc, 1849. augusztus 14-én meg már osztrák, ... lettél volna ? Holnap EU-s "angol" leszel, 10 év múlva meg lehet, hogy kínai ? Most szlovák vagy !, és 1000 év múlva az Utódaid ugyanígy nem lesznek kíváncsiak Terád, mint ahogy Te sem vagy kíváncsi az Őseid történelmére, és nyelvére ! Ezért nincsen Történelmetek ! Nagy "jellem" vagy, ehhez csak gratulálni tudok !!! - "Orulok hogy a szláv Szvatopluk városában élek" - MI van ? Ja, én meg a meseországban, Lilliputi törpék között. Olvastál Te már történelemkönyvet ? ( Nem mesekönyvre gondolok, ahol a Krasznahorkai Andrássyak Andrasjovcék, meg ahol Bátori Erzsébet tótul dalol, hanem ahol legalább megpróbálják a megtörténteket korhűen leírni ?) |
|---|
|
Fecni 2010. február 19. 20:00 |
nike044: nem lehet ilyen elképesztően leegyszerűsíteni a történelmet, "mindenkinek jó volt Magyarország, de a Nyugatnak nem tetszett"-alapon. Az egész jó ezer évre érted? Mert ha szűkítünk is egyet: még az első világháborút megelőző évtizedekben sem akarták a nyugati hatalmak szétszedni a Monarchiát, mert kellett nekik Oroszországot ellensúlyozandó. A nagyhatalmi politikának pont az a lényege, hogy egyensúly legyen, és nem jó, ha valaki túlságosan megerősödik vagy túlságosan elgyengül (Törökországot is ezért védték az angolok, tartva az orosz dominanciától). Az sem volt akkor még garantált, hogy a britek és a franciák mit kezdenek egymással (a gyarmatosítás fénykorában volt némi érdekellentétük Afrikában stb.) Majd ezt az egész kérdést 1904-ben aztán letisztázták. A Monarchia meg legjobb tudomásom szerint már létrejöttekor sem felelt meg jó pár nemzet és nemzetiség igényeinek... |
|---|
|
nike044 2010. február 19. 07:29 |
Kiváncsi vagyok arra kis töri olvasókönyvre... a hozzászólásokat is elolvastam... van itt minden :-)) angol ír stb. Egy ország akkor nagy, és tehetős, ha a nép közösen akar mindent. A nagy magyarország is nagy is volt és tehetős. Azért mert a nép akarta. Az összes nép amely együtt élt, (él) mindent közösen akart. A nyelv, legyen az bármelyik azért is maradt meg, úgy a szlovák is 1000 évig, mert akarták. Én úgy gondolom, ez mindenki szármára példamutató volt, és most is az, hogy az összes többi más kissebbséggel, hogyan is bánik a mostani Magyarország. Egy népnek, nemzetnek az identitását tisztelni kell. Itt van az unio.... szerintetek, ez miért kell? sztem azért mert nagy és erős akar lenni. Volt egy Nagy Magyarország... nagy volt és erős. azért mert a nép akarta. jó volt mindenkinek. mi voltunk a királyok itt Európa szívében. Ez nem tetszett a nyugait hatalmaknak... ezért volt a "szétverés" na és ez mit eredményezett... azt ami most van. azon vitatkozunk, hogy lehet-e magyarul, vagy szlovákul beszélni... miért ne lehetne... eddig is ez volt... senkit nem zavart. Együtt nagyok voltunk, most meg csak mindenki röhög azon, hogy a két ország mindig összeszólalkozik, valami pitiáner dolgon. Legalább lehetne az emberekenek annyi esze, (sztem van) hogy nem csak a múltal kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy itt élünk egymás mellett, és a közös jövőt kell építeni. úgy a közös, hogy a szerb, horvát, szlovák, meg az összes többi kis népcsoport. Mindenki együtt. Az UNIO is együtt igaz, de az nekünk, magyaroknak szlovákoknak, senkinek nem jó.... nekem nem kell segély az eutól... minek... közösen eddig is megcsináltunk mindent... most meg csak onnak vár mindenki lóvét... aztán meg csak fizet az ország minden, még azt is amit nem kell... A gyerek is tudja, hogy egységben az erő, csak itt nálunk nem tudja már senki.... közösen lehetetlen nincs... Tibi Nyírkarászból. |
|---|
|
balla 2010. február 16. 17:47 |
Kedves Rotti, aki örülsz, hogy a szláv Szvatopluk városában élsz, áruld el, kérlek, melyik városról van szó? És kérlek, ismertesd a forrásokat is, amelyek igazolják, hogy városod Szvatopluk városával azonos. Nem kötözködöm, őszinte kíváncsiság vezet. Köszönöm. |
|---|
|
Vincet Vega 2010. február 12. 22:52 |
Rotti írja: "Úgy van! Aki itt él Szlovákiában az automatikusan kell hogy tudjon szlovákul." Nem valami ilyesmi volt a baja a szlovákoknak 100 éve, hogy "Úgy van! Aki Magyarországon él, az automatikusan kell hogy tudjon magyarul. "? Most akkor mi van? Az egyik természetes, a másikba meg egy állam bukik bele? |
|---|



