Megújul a szfinxek útja

AFP

A 45 millió dolláros (8,6 milliárd forintos) projekt keretében feltárták, restaurálták a Nílus keleti partján lévő  luxori és a karnaki templomegyüttest összekötő a 76 méter  széles és 2,7  kilométer hosszúságú út mellett sorakozó szfinxeket, valamint eltávolították az útra rátelepült későbbi épületeket.

A szfinxek a XXX. dinasztia alapítójának, I. Nektanebész (Nektanebo, Nehetnebef) i.e. 380-362 közötti uralkodása alatt sorakoztak fel az út mentén.  Az Újbirodalom idejétől kezdve ezen úton vonult végig a  Nílus áradásának második hónapjában az évenként megrendezett Opet-ünnep alkalmával a színpompás processzió, amely a szent bárkát, s a benne rejtőzködő thébai triászt (Amon, Mut és Honszu) kísérte. (Ámon, az istenek atyja, kinek különvált női része és felesége Mut, fiuk Honszu. Ámon és Mut az Opet-ünnepkor egyesült minden évben.)



A helyszín jelentőségét jelzi, hogy Hatsepszut királynő a karnaki templomban emeltetett Vörös Kápolnája falára rávésette, hogy uralkodása alatt (i.e. 1479-1458) hat kápolnát építtetett Ámon-Ré isten tiszteletére a szent út mentén. Az út mentén eredetileg 1350 szfinx sorakozott, a szobrok többségét azonban a római uralom alatt, valamint a középkorban elszállították és újrahasznosították.

A feltárások során napvilágra került több fáraó és királyné domborműve és kartusa. Az egyik reliefen VII. Kleopátra királynő neve szerepel - Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság vezetője szerint az uralkodónő ellátogatott a szfinxek útjára Marcus Antonius társaságában nílusi hajóútja során. E látogatás alkalmával kezdeményezte Kleopátra a szfinxek útjának restaurálását, e munkálatokat jelzi az uralkodó kartusa.

Az ásatások során meglelték Hatsepszut királynő által emeltetett kápolnák maradványait, amelyeket I.Nektanebész beépíttetett a szfinxekbe. Napvilágra kerültek római kori építmények is - egyebek közt néhány borászat, valamint egy nagy víztározó.