Agyaghengertől a nukleáris vitáig

"A bejelentés nagy meglepetés" - állt a múzeum kommentárját tartalmazó vasárnapi közleményben. "A British Múzeum mindezidáig jóhiszeműen és a legmagasabb nagyrabecsüléssel viseltetett Iránnal szemben. Remények szerint mielőbb rendeződni fog a helyzet" - fogalmaz a közlemény.

A neves múzeum közlése szerint még pénteken arról tájékoztatták Irán kulturális és turisztikai szervezetét, hogy július második felére a közép-keleti országba szállítják II. Kürosz (Nagy Kürosz) ókori perzsa uralkodó irániak által kölcsönkért agyaghengerét, amely a babiloni fogságba kényszerített népek felszabadításáról szóló rendelet szövegét tartalmazza.

Az 1879-ben megtalált henger számos történész szerint a világ első emberi jogi chartája. Nagy Kürosz időszámításunk előtt 539-ben foglalta el a mai Irak területén található Babilont, ezt követően döntött az odahurcoltak felszabadításáról. Teherán szerint a British Museum korábban 2009 szeptemberére, majd novemberre, végül pedig január 16-ra ígérte a nagy értékű henger leszállítását. A londoni múzeum ugyanakkor nem kívánta kommentálni ezeket az állításokat.

Nagy-Britannia és a közép-keleti ország között az iráni atomprogram, valamint a legutóbbi iráni elnökválasztás utózöngéi miatt is feszült a viszony. A műkincsvita így talán csak egy apró fejezet a nagyhatalmak játszmájában, melynek tétje a közép-ázsiai térség sorsa, és a helyi szövetségi rendszer átalakulása lehet majd.