[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW

Nyugati férfi csontvázát rejtette az ókori mongol sírkamra

2010. február 8. 10:31 MTI, Discovery News

Európai, vagy legalábbis nyugat-ázsiai származású idős férfi csontvázát fedezték fel egy kétezer éves temetőben Mongólia keleti részén, a kínai határ közelében.


Idegen származása ellenére a férfi, akit 60-70 éves korában ért a halál, fontos pozíciót tölthetett be a Hsziungnu Birodalomban. Erre utal, hogy az elit nekropoliszában lelt végső nyugalomra, egy magas rangú hsziungnu férfi sírja közelében, akit valamilyen módon szolgálhatott.

Az ázsiai hunokként ismert hsziungnuk (xiongnu) az i.e. 3. század végétől az i.sz. 4. századig alkották a Belső-Ázsia nagy részét ellenőrzésük alatt tartó nomád törzsszövetség vezető népét. Ellenük épültek ki a Nagy Fal első szakaszai i.e. 215-ben. Első említésük i.e. 318-ból származik.

A DNS-vizsgálat az apai ágon öröklődő Y-kromoszómában mutatott ki egy sor mutációt a férfinél. Ezek olyan genetikai elváltozások voltak, amelyeket napjainkban az indoeurópai nyelveket beszélő férfiaknál fedezhetők fel Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Indiában. A kizárólag anyai ágon öröklődő, úgynevezett mitokondriális DNS-ben viszont olyan mutációkat találtak, amelyek az indoeurópai nyelveket beszélő jelenkori népességet jellemzi Közép-Ázsiában.

"Nem tudjuk, hogy az idős férfi vándorolt-e Mongóliába, vagy családja már nemzedékek óta ezen a földön élt" - emelte ki a tanulmány szerzőinek egyike, Charles Brenner amerikai genetikus. A temetőben nyugvó két másik csontváz esetében bebizonyosodott, hogy Ázsia északkeleti részéből származnak.

Az amerikai és dél-koreai közös kutatás eredményeit az American Journal of Physical Anthropology szaklap következő számában teszik közre.

Címkék

Hozzászólások (11 db)

Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra
figyelő
2010. február 10. 09:28
Igen Európában előszöra Halomsíros kultúra leleteiben jelenik megsok vas használati tárgy, kard, stb. Kb. Kr. e. 1200 tájától ismertek leleteik, előbbmég inkább bronz, később vasfegyverekkel. Az arány fokozatosan fordulát a leletekben a vas felé amelyből a Kr. e. 10-9. században kezd egyre több előfordulni. (Itt felvetődik a korrózió miatti kevesebb megmaradt vas, mint bronztárgy kérdése is. Igen és ekkortól már előfordulnak népelnevezések is, amik fönnmaradtak. Nálunk az egyikhatárkultúra Kyjaticei ebből a szempontból.
blogen
2010. február 10. 03:25
"A Tarim-medencébe a betelepülők két hullámban érkezhettek,az első hullám a K.r.e.III. évezred végén,II. évezred elején,az utolsó pedig a K.r.e. II-I. évezredben.Már az első hullámban érkezőknél talált vas leltek is nagyon fejlettnek mondhatóak"

Tehát szerinted a vaskor Kr.e. III. évezredben kezdődött a Tarim medencében. :)

Ezzel szemben a vaskor a Tarim medencében csak a 10. században kezdődött, miközben a kínaiak Kr.e. 14. század környékén, már meteorvasat kovácsoltak, első sorban a broneszközök legnagyobb ígénybevételnek kitett éleinek megerősítésére, szal a vas feldolgozásának technológiája és az anyagismeret teljes egészében a birtokukban volt, és ellentétben a közép és közel keleti meteorvas felhasználással ez meglehetősen elterjedt technológia volt Kínában, majd ezeken az alapokon fejlődött ki a nem meteorvason alapuló technológia is:
[link]
Kr.e. 6. században pedig már öntöttvassal dolgoztak. A Turkesztáni leletek száma pedig igen csekély és nincs bizonyíték rá, hogy helyi munka lenne, mi több arra sem, hogy komoly kapcsolatok álltak volna fenn a korabeli Turkesztán és a kínai államok közt.:
[link]

Ha a vasat nem is, de amit biztosan a nomádoktól vettek át, az a háziasított ló és a harci szekerek.
Cibak
2010. február 09. 17:11
Némi pontosítás a vas előállításának történetéhez.
A vaskor kezdetének hagyományosan i. e. 12. századot tekintik a Közel-Keleten, Észak-Indiában és Görögországban. Közép-Európában a i. e. 8. századra, Észak-Európában pedig csak a i. e. 6. századra keltezik.
A kínai vaskor kezdetét a késői Zhou vagy Keleti Zhou-korra teszik( i. e. 770 - i. e. 476.) Tehát jóval később, mint Eurázsia nyugati és déli régióiban
Egyébként ez az idő kínai írásos történelem kezdete is.
A korábbi időszakot, az i.e. 18- i.e 7 szd. közötti időt Kínában a bronzkornak tekintjük.
Arra, hogy az állattartó nomádoknál a vasfeldolgozás mikor alakult ki eddig sehol nem találtam leírást, mert az, hogy a régészek találtak tőlük származó vasleleteket, az nem igazolja, hogy a vaskohászat is létezett volna náluk.
A vaskohászat kialakulásának helyét egyesek a Kaukázus vidékére, mások az Iráni felföldre teszik.
A vaskohászat sokáig alacsony hőmérsékletű folyamat volt. A vasércet szénrétegek között hevítették, redukálták, aztán az így nyert vascipót addig kovácsolták tömörítették, míg egy 2-3 kg-os vasdarabot kaptak.
Egy kohó naponta 2-3 db-ot volt képes produkálni, összesen 6-9 kg-ot. Ezért a vas nagyon drága volt.
A szenet fából állították elő boksákban való égetéssel. Már ez is kétessé teszi azt a feltételezést, hogy a vándorló nomádok a fátlan szteppén vaskohászatot tudtak volna folytatni.
Az olvasztással való vasgyártást – amihez 1400 fokos hőmérséklet szükséges - a 13. században Európában sikerült először magaskohók építésével és a vízkerék hajtotta fújtatokkal megvalósítani. Az így nyert vas azonban rideg, még további feldolgozást igényelt, hogy használható kovácsvas, vagy acél legyen belőle.
Ez az eljárás Kínában nem létezett.
Az igaz, hogy a vasat már jóval korábban ismerték, - és nem csak Kínában hanem másutt is - de azok a régészeti leletek, amik ezt igazolják nem vasércből nyert vasból, hanem a természetben ritkán fellelhető színvasból, vagy meteorit vasból készültek. Ilyen természetes anyag például a mágnesvasérc, ami 99 %-ban szinvas. és akár hidegen is alakítható.
E ritka tárgyak készítése nem jelentette a vasgyártás és a vaskorszak kezdetét.
Peti
2010. február 09. 13:41
Emberz: Valószínűleg a tarimi múmiák és a kelták ruhakészítési,szövési módjai,illetve ezek mintázata nagyon ősi,valószínűleg még az indoeurópai korból fennmaradt örökség.Sőt,az a szövési mód,amellyel a múmiák ruhája készült,még ismeretlen volt Kínában.
Bár az a közöség,kultúra,melybe a múmiák tartoztak semmilyen írásos örökséget nem hagyott ránk,nagyon valószínű,hogy valamilyen indoeurópai nép volt (vagy kapcsoltba került az indoeurópai kultúrával,hatásokkal),amit a ruhakészítési eljárások,a motívumok,a ló használata,a szekér,vas használata,stb. erősíteni látszanak.Ezenkívül a 90-es évek elején végeztek genetikai vizsgálatokat rajtuk és kiderült,hogy génjeik nagy része az európaiakkal mutat rokonságot (ugyanakkor hozzá kell tenni,hogy Kína csak kínai kutatóknak engedélyezi a mintavételt).



Egyébként 2 népet is neveztek tokhárnak/tohárnak: az egyik egy iráni nyelvű nép,és ha jól tudom a "kis jüecsik" közé tartozott,a másik pedig egy szintén indoeurópai nép (a nyelvük önálló ágat alkot,és kentum jellegű volt,2 nagy nyelvjárásra oszlott),mely a Tarim-medencében telepedett meg (lehetséges,hogy a múmiák az ő őseik voltak).
Ma már mindkét nép kihalt,viszont az ujgurok között előfordulnak vörös és szőke hajúak,és europid vonásúak,így valószínűleg genetikájuk egy része tovább él(het) bennük (az ujgur nacionalisták elődjeiknek tekintik a múmiákat,igazolva azt,hogy Ujgurisztán mindig ősi ujgur föld volt,és ez nem tetszik Kínának,így ezért engedélyezik csak a kínaiaknak a vizsgálatot).
A magyarban (és más finnugor nyelvekben is) vannak iráni szóátvételek,így ha mutatnak rokonságot a tokhárral,akkor az csak az iráni nyelv lehet (a másik néppel nem hinném,hogy kapcsolatba kerültek volna).

Az Észak-Kínában talált bronztárgyak a i.e. II és I.évezredből számos idegen,barbár hatást, és motívumot mutatnak (és elképzelhető,hogy a ló domesztikációját is tőlük vették át),így nagy a valószínűsége,hogy élénk kapcsolat volt köztük, és a barbárok nem csak szenvedést és pusztítást okoztak Kínának,hanem olykor egymás kultúráját is gyarapították.
emberz
2010. február 09. 07:35
Az egész eurázsiai sztyeppe-övezet már legalább a kimmerek óta azonos kultúrkörhöz tartozott (ebbe tagozódtag a mi őseink is), úgyhogy nincsen abban semmi meglepő, ha ezen belül migráció is létezett. A kultúrkör határain tehát több nép is tagjai is felbukkanhattak. Arról nem is beszélve, hogy a nyugati népek letelepedése tudtommal megelőzte az ázsiai típusú népek letelepedését a mai Ujgurisztán és Mongólia területén. Sőt, ezek már városokat is építettek, pl. a tokárok a Tarim-medencében. A szöveteket viszont nem tudom, hogy a kelták vették-e át a kimmerektől-szkítáktól, vagy fordítva. Az is lehet, hogy ez a ma már kelta jellegzetességnek gondolt szövet még neolitikumi (vagy még korábbi) örökség.
telek jános
2010. február 08. 22:34
Peti! Nagyon tájékozott vagy. A vashasználattal kapcsolatban is (sajna kedves blogen) Neked van igazad. A kínaiak csak a Kr.e. I. évezred közepén ismerkedtek meg a vassal. Olvasztási technológiájuk valóban fejlett volt, de azt már kevesen tudják, hogy azt (a folyékony vas-előállítási módszert az indiaiaktól vették át). Azt annak idején (úgy 20 éve én is meglepve olvastam, hogy a magyar nyelv indoeurópai jövevényszavai a tokhárral rokoníthatók. Sajnos, már fogalmam sincs hol olvastam, aki tud ajánlani ezzel kapcsolatos szakirodalmat, annak megköszönöm.
Peti
2010. február 08. 18:50
Én úgy tudom,hogy a vas használata,ill. nagyobb mértékű felhasználása az i.e. I.évezredtől datálható és a mai Kína északi-középső területein, Gansu és Ningxia területén jelentkezett először.A Tarim-medence a mai Kína észak-nyugati részén található.
A Tarim-medencébe a betelepülők két hullámban érkezhettek,az első hullám a K.r.e.III. évezred végén,II. évezred elején,az utolsó pedig a K.r.e. II-I. évezredben.Már az első hullámban érkezőknél talált vas leltek is nagyon fejlettnek mondhatóak,illetve már ők is használtak egyfajta kocsit,szekeret (ha jól tudom,Kínában az i.e. II-I. évezredben kezdenek feltűnni ezek).
A kutatók nagy hasonlóságot véltek felfedezni az akkori kínai vastárgyak és a múmiák közössége által használtak megmunkálása,ill. elkészítése közt (az a baj,hogy az a könyv ahol erről olvastam,most nincs nálam).
Pontosítok:ha nem is attól a bizonyos tarim-medencei népességtől vették át a vas készítését,felhsználását, de technikákat,fejlesztéseket vettek/vehettek át tőlük.

blogen
2010. február 08. 16:59
A kínaiaknál az öntöttvas tömegtermelése már akkor általános volt, amikor a sztyeppei népek épp csak a gyepvasércet kovácsolták Peti.
Cibak
2010. február 08. 16:01
A kínaiak minden, a birodalmuk határán kívül élő népet hiungnunak neveztek, ami nagyjából azt jelentette, hogy „ barbár”. Annyi különbséget tettek közöttük, hogy ismertek északi és déli hiungnukat.
Az első hiungnu birodalom i.e. 200 körül jött létre, és sok nép élt a területén, így többek közt irániak és tohárok is, akiket a kínaiak jüecsi néven illettek. A sírlelet tehát csak azoknak lehet meglepetés, akik a hunokat úgy képzelik el, hogy egy egységes nyelvű és etnikumú nép volt.
Az első időkben a hiungnuk Kínának nagy ellenfelei voltak, de i.e. 1 szd. közepére hatalmuk meggyengült és i.u. 54-ben az északi hiungnuk alávetették magukat a kínai hatalomnak. A Sárga folyó, valamint a Kínai Nagyfal közötti területre települtek és határvédelmi feladatot kaptak. Idővel elkínaiasodtak.
Az északi hiungnuk egy része azonban nem fogadta el a kínai fennhatóságot és délre vándorolt a déli hsziungnuk közé, akik később szintén Kína adminisztratív alárendeltségébe kerültek. Belőlük vált ki valószínűleg a heftalita hun csoport.
Az északi hiungnuk egy részének nyugati elvándorlásából született meg később az a nyugati hiungnu törzsszövetség, mely a mai Kazak-sztyeppe vidékéről a 370-es években hun néven Európába vándorolt, majd hatalmas birodalmat hozott létre, melynek fénykora Attila uralkodása volt.
Ez az elvándorlása a i. e. 1. század közepén kezdődött és lassú folyamat volt.
A nyugatra vándorolt hiungnu csoportok évszázadok alatt jelentős etnikai változásokon mehettek keresztül. A Tien-san és Kazakisztán vidékén ekkortájt túlnyomórészt iráni eredetű népek éltek (vuszunok, szakák, alánok stb.), akikkel a feltehetően török-mongol etnikumú hiungnu csoportok intenzíven érintkeztek és keveredtek.
A hiungnu = hun név azonossága ugyan bizonyítottnak vehető, de az a történeti út - melynek során a nyugatra több hullámban elkerülő hiungnuk új törzsszövetséget hoztak létre hun néven- nem ismert számunkra.
Így bármennyire is jogosult a hiungnukat mint a hunok keleti elődeit kezelni és ázsiai hunoknak nevezni őket, e tény mélyebb történeti következtetésekre - a névhasználat folytonosságán kívül - nem jogosít fel.
Lobo Marunga
2010. február 08. 12:24
MAGYAROK! :)
Peti
2010. február 08. 11:30
Ez egyáltalán nem meglepő,hiszen a tokhárok ,a szogdok és a szkíták jelenléte,megtelepedése is igazolható a mai Kína nyugati részén.1988-ban a Tarim-medencében találtak elég jól mumifikálódott testeket,akik szőke és vörös hajjal,szőrzettel rendelkeztek,arcuk európai vonásokat mutatott,és volt köztük 180cm-es és két méteres magasságú is.A koruk kb. 4000-3000 éves volt.
Az általük viselt ruhát birkagyapjúból fonták,és skót mintához hasonló motívumokkal díszitették.Ezenkívül ismerték a vasat és a ló vontatta szekeret.Többen feltételezik,hogy abban az időben a kínaiak még nem ismerték a vas megmunkálását,és lehetséges,hogy attól a bizonyos népcsoporttal való kapcsolat révén terjedt el a vas használata Kínában.
Egyébként találtak Észak- és Kelet-Szibériában is olyan sírokat és tetemeket,melyek nagy hasonlóságot mutattak ezzel a népcsoporttal.
További hozzászólások megjelenítése
Hozzászólás küldése
   
Név
E-mail cím (nem kötelező)   (Az e-mail címe nem fog megjelenni)
Hozzászólás
írja be ezt a szót a mezőbe

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Játsszon!

Ki az oroszok legnépszerűbb példaképe?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!