Ókori globalizáció egy itáliai temetőben

A császárkorban Vagnari az uralkodó birtoka volt, ahol rabszolgák dolgoztattak. A munkások fémolvasztással,  textilkészítéssel és cserépgyártással foglalkoztak - utóbbit egyaránt használták tetőfedésre, valamint koporsófedélként a helyi temetőben. A nekropoliszban talált egyik ilyen kerámialapon Gratus, vagyis a "császár rabszolgája" kifejezés olvasható.

A temetőt 2002-ben fedezték fel, azóta folynak itt ásatások, s végzik a csontok DNS-, valamint oxigénizotóp-vizsgálatát. Az izotópos vizsgálatok tanúsága szerint az eddig feltárt sírok 80 százalékában olyanok nyugodtak, akik a császári birtokon, vagy valahol a környéken látták meg a napvilágot.

A kutatók legnagyobb meglepetésére az egyik sírban egy anyai ágon kelet-ázsiai származású férfi nyugodott. Ez az első eset, amikor a Római Birodalom területén ázsiai származású egyén földi maradványaira bukkannak a régészek. A férfi az i.sz. 1-2. század fordulóján élt, s sírjában mindössze egyetlen cserépedény volt. Az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-vizsgálata (mtDNS) során állapították meg, hogy mely genetikai típusba, úgynevezett haplocsoportba tartozott az illető. A haplocsoportok bizonyos földrajzi térségekhez köthetők, ezzel a módszerrel térképezhető fel a népcsoportok migrációja a világban.

A temetőben nyugvó férfi a D haplocsoporthoz tartozik. "A haplocsoport kelet-ázsiai eredetű, s nemigen fordult elő a múltban az európai népesség körében" - mutatott rá a genetikai vizsgálatokat végző Jodi Barta, hozzátéve, hogy apai ágon nem ismert a férfi származása. A tudósok azt sem tudják meghatározni, hogy mikor hagyta el az illető, vagy felmenői Kelet-Ázsiát. Előfordulhatott, hogy a férfi vett vándorbotot a kezébe, ahogy az is, hogy valamely őse, például a dédanyja, hagyta el szülőföldjét.

"Az előzetes izotópos és mtDNS-vizsgálata azzal a megdöbbentő eredménnyel szolgált, hogy azon emberek némelyike, akik Vagnariban éltek és haltak, a birodalom határain túl születtek. E kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy szélesebb kontextusban kell vizsgálni a globalizáció, mobilitás és sokféleség kérdését a római kori Itáliában" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Tracy Prowse professzor.