Antik kőpadló az újkori kriptákban
2010. február 16. 12:08 INRAP
Marseille városa évezredes múltra tekint vissza. A település központi területe az idők során beépült, a régészek figyelme ezért most a kertekre irányul: a főkórház luxusszállóvá történő átalakítása miatt megkutatták az épület közvetlen környezetét, és a feltárások során különleges maradványokra bukkantak.

Korábban
Az első görög telepesek i. e. 600 körül jelentek meg, először minden bizonnyal a Panier dombot foglalták el, amely így a település legrégibb negyedévé vált. A régi kikötő északi partján, az ókori és a görög város szívében a rómaiak egy óriási fürdőt emeltek. A városi főkórház övezetében végzett régészeti felmérés rámutatott, hogy a modern építkezésekkel járó földmunkák a korábbi korszakok emlékeit szinte teljes mértékben eltüntették.

Egyedül a beépítetlen kertek rejthetnek még régészeti leleteket: az írott források szerint a 12. század végén itt létesítették a Szentlélekről elnevezett vallási társulat építményét. Ez a testvérület, amelyet a világiak számára hoztak létre, az egész középkor folyamán meghatározó politikai szerepet játszott Marseille-ben.
A Szentlélek-kórházat az évszázadok során többször átépítették, jelenlegi formája a 18. században alakult ki. A környéken álló régi épületeket a 19. század végi kertrendezés miatt rombolták le: az ásatások most szinte teljesen feltárták az egykori Szentlélek-kápolnát. A 9 méter széles és 28 méter hosszú épület felső részei elpusztultak ugyan, de az alapfalak, a pincék és a kripták segítségével meg tudták határozni a 17. század elején végbement átépítési folyamatokat. Szerencsére a föld megőrizte a középkori előzményeket.
A legnagyobb felfedezést azonban az jelentette, hogy a római kori padlózatra a 17-18. században kriptákat emeltek. Ennek köszönhetően az antik padló, mintegy 100 négyzetméternyi felületen szinte teljesen épen tárult a régészek szeme elé. A kutatók megvizsgálták a padlózat szerkezetét. A fehér, fekete, sárga és piros köveket szabálytalanul helyezték egymás mellé, az analógiák ismeretében a technológia az ún. déloszi stílusra utal, amelyet előszeretettel használt a kikötő ókori lakossága.
Amellett, hogy ilyen különleges régészeti jelenséget sikerült napvilágra hozni, a kutatók számításai szerint a földben rejlő információk újabb részletekkel járulnak hozzá a Marseille topográfiájának megismeréséhez. A négycsillagos luxusszállót 2012 tavaszán kívánják átadni a nagyközönségnek, a nemrég feltárt épületmaradványokat pedig figyelembe fogják venni a kert tervezése során.



