Szellemíró jegyzi A három testőrt

Az újkori irodalom újabb négeréről Claude Schopp, az ország vezető Dumas-kutatója számolt be. Szerinte a testőrök kalandjait valójában Auguste Jules Maquet találta ki, ahogy ezt a héten a francia mozikba kerülő, Gerard Depardieu főszereplésével készített L'Autre Dumas című film is bemutatja majd.

Maquet az 1830-as években regény- és darabszerzőként dolgozott, és amikor megpróbálta kiadatni munkáit, mindig a következő választ kapta: bár mesterművet írtál, nekünk nagy nevekre van szükségünk. Ekkora barátja, Gérard de Nerval író bemutatta Dumas-nak, így megkérte az akkor már befutott szerzőt, feldolgozná-e legutóbbi művét, és az megjelenhetne-e a neve alatt.



A gyakran adósságokba keveredő Dumas nem sokkal később egy korábbi munkáját jelentette meg – sorozat formájában. Ez a mű 1841-ben jelent meg D'Harmental lovag címen. Mindez egy sikeres irodalmi kapcsolat kezdete volt: a férfi általában a történeteket szállította, amiket Dumas a saját stílusában terebélyesített nagyobbra. Így született meg a muskétás-trilógia mellett a Monte Cristo regényfolyam is - állítja Schopp.

Szerinte egy esetben Dumas nyíltan is kiállt a közönség elé a testőrök darabjának bemutatója után, és Maquet-t társszerzőnek nevezte. A művek jogai azonban kizárólagosan az ő tulajdonában voltak, még 1858 után is, amikor a pénzügyi viták miatt elváltak útjaik.

Maquet háromszor citálta bíróság elé Dumas-t, és ekkor már nem csak pénzt, hanem elismerést is követelt. Az egyik esetben a La Siécle, azaz a Dumas műveit sorozatban bemutató lap szerkesztője is kiállt mellette: eszerint amikor a hivatalosan is elismert szerzőt nem lehetett elérni, a szellemíró tette helyre az aktuális szöveget. A bíróság azonban elutasította a beadványt, és Maquet egyetlen kompenzációja sírfelirata volt, ahol feltüntették azokat a regényeket, amelyek alkotásában részt vett. Dumas persze még ekkor is nagyobb hírnevet kapott: az ő maradványait 2002-ben vitték át Panthéonba.

Alain Decaux történész szerint azonban bár Maquet szerepe fontos volt, a nagy írók mellett mindig voltak hasonló "négerek", akik szerepe sokszor tisztázatlan, de az biztos: jelen esetben Dumas érdeme a ma ismert művek elkészítése.

A kritika egyébként egekbe emelte Gérard Depardieu legújabb alakítását a L’Autre Dumas (A másik Dumas) című film címszerepében. Színesbőrű közéleti emberek és jogvédő szervezetek szerint azonban a franciák szőke, kék szemű sztárja helyett lett volna megfelelőbb - színesbőrű - színész is a legendás író szerepére.

A francia sajtó csak alig néhány napig ünnepelhette, hogy végre megszületett az első játékfilm A három testőr írójáról, főszerepében az egyik legjelentősebb francia színésszel. Az elmúlt napokban ugyanis egyre többen támadták az alkotás rendezőjét, Safy Nebbou-t, amiért Depardieu-t választotta Dumas szerepére, s a színész haját begöndörítve és arcbőrét sötétre sminkelve próbálta a nagy íróhoz hasonlatossá tenni.

Alexandra Dumas-ról Franciaországban is kevesen tudják, hogy haiti fekete rabszolgák leszármazottjaként színesbőrű volt. Nagyapja, Antoine-Alexandre Davy de la Pailleterie márki a francia kormány tüzérségnek tagjaként a mai Haiti szigetén szolgált, és itt ismerte meg későbbi feleségét, egy fekete rabszolganőt, aki 1762-ben megszülte az író apját, Thomas-Alexandre-t. Az asszony korai halála után a márki mulatt kisfiával visszatért Normandiába.

Thomas Alexandre Dumas Davy de la Pailleterie a forradalmi hadsereg merész és tehetséges katonájaként 31 évesen már Dumas tábornokként szolgált, s a csatákban mutatott bátorsága okán a hadseregben a "fekete ördög" becenevet vívta ki magának. Amikor 1802-ben Napóleon visszaállította a rabszolgaság intézményét, hősiessége ellenére Dumas tábornok a hadsereget is elérő rasszista kampány áldozata lett: idő előtt nyugdíjazták, de nyugdíjat nem kaphatott.

Fia, az íróvá lett Alexandre Dumas (1802-1870) a legendák szerint nagyanyja vonásait örökölte: göndör haja, széles orra és ajkai miatt nem is tagadhatta afrikai gyökereit. Kortársai, még az irodalmi kritikákban sem rejtették véka alá rasszista előítéletüket Dumas-val szemben, aki legtöbbször szellemes megjegyzésekkel reagált a nemtelen támadásokra. Amikor egy színházi bemutatón a szomszédja azt suttogta róla a mellette ülő fülébe, hogy Dumas-ban állítólag sok a fekete vér, az író így válaszolt: "Pontosan, uram, fekete vérem van. Apám mulatt volt, nagyapám néger, a dédapám pedig majom. Látja, családjainkban ugyanazok a rokoni szálak, de nem ugyanabban az irányban".

A téma kapcsán egy népszerű színesbőrű televíziós újságírónő, Audrey Pulvar robbantotta ki a polémiát, aki szomorúnak nevezte, hogy a film producerei nem színesbőrű színészt választottak a színesbőrű Dumas szerepére. Patrick Lozes, a legjelentősebb franciaországi fekete jogvédő szervezet, a CRAN elnöke szerint a film kapcsán jelentkező probléma jól mutatja azt a diszkriminációt, amelynek a színesbőrűek ma áldozatai Franciaországban, és amit az elit sem akar elismerni. A jogvédő példaként azt a kérdést vette fel, hogy elképzelhető lenne-e 150 éven múlva, hogy Barack Obamát vagy Martin Luther Kinget fehér színész játssza parókában.

Jacques Martial feketebőrű francia filmszínész is úgy vélte, hogy a diszkrimináció a hallgatás által működik Franciaországban. Véronique Cayla, a Francia Filmközpont, a CNC elnöke pedig elismerte, hogy ezen a téren "hatalmas" Franciaország lemaradása az Egyesült Államokhoz képest, s a francia társadalom valóságos keveredését egyáltalán nem tükrözik vissza sem a tv-, sem a mozifilmek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt