2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Veszedelmes fertőzés Európa múltjából

2010. február 23. 12:27

A szennyezett víz útján terjedő kolerafertőzés az európai történeti emlékezetéből mára jóformán kiveszett, bár a híradásokban így is gyakran szerepel. Hogyan sikerült felszámolni Európában a kolerát, amelytől évente másfél millió gyermek veszti életét világszerte?

A kolerafertőzést követően a halál órákon belül beállhat. A hasmenés a szervezet teljes kiszáradásához és veseelégtelenségéhez vezet. Európában ugyan felszámolták, de az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világszerte még mindig másfél millió öt év alatti gyermek hal meg évente a betegségtől. Christopher Hamlin tudománytörténész új könyve, Cholera: The Biography címmel a kolera fertőzés terjedésének és kezelésének fordulatos társadalomtörténetét mutatja be.

A kolera India északi részéről, Bengálból ered, s elsősorban a zarándokútvonalakon terjedve kezdte tizedelni a lakosságot. A Kelet India Társaság brit és francia orvosai már a 18. század elején rájöttek, a fertőzés teljesen másképp hat az európai és az ázsiai áldozataira. A megfelelő kúrát mégis a helyi gyógyítók tudásában igyekeztek megtalálni – mindhiába. A helyi indiai gyógyítók olykor sikerrel jártak citromos italokkal és rizs ételekkel, az európai fertőzötteken viszont ez nem segített.



Az 1830-as években egész Európát és Amerikát végigsöpörte a kolera, s Indiából a katonák Indonéziába, Kínába és Japánba is behurculták a betegséget. Magyarországon a lakosság mozgását korlátozó hatósági intézkedések Pesten zavargásokhoz vezettek. A gyógyító hatásúként ismert bizmutport gyakran túladagolták a kutak vízében, s a felháborodás parasztfelkeléssé szélesedett.

Az 1848-as fertőzéshullám Angliában 62 ezer halottat hagyott hátra. Magyarországon 1848–49-ben a szabadságharc leverésében az osztrák-orosz túlerőn kívül fontos szerep jutott a második nagy kolerajárványnak is. Az orosz katonai alakulatokkal érkező kórokozók a honvédség számára lefoglalt kórházakból hazaküldött kolerás betegekkel kerültek az otthonokba. A betegek elkülönítését a korabeli orvostudomány nem tartotta fontosnak, ezért a járvány veszedelmes gyorsasággal terjedt.

Európát az 1850-es és 1860-as években két újabb hullám söpörte végig. A járványok során több mint egymillió ember vesztette életét. Londonban az 1854-ben tomboló kolera idején John Snow (1813 –1858) sebész, altatóorvos javaslota, hogy a londoni Soho kútjaról szereljék le a fogantyúkat. A járványtan atyja valamit megsejtett, hiszen öt évvel korábban már harminc oldalas pamflettjében (The Mode of Communication of Cholera) közzétette a szennyezett víz és a fertőzés kapcsolatáról tartott elgondolásait. 1854-ben pedig térképen mutatta be a városvezetésnek a szennyezett víz és a fertőzések kapcsolatrendszerét.



A londoni hatóságok megfogadták tanácsát, így a cselekvés költségei messze alulmaradtak a tétlenség okozta károknak. A szennyvízzel keveredeő víz okozta fertőzés kockázata ugyanis valóban könnyen csökkenthető a csapok eltávolításával. A brit Fizikusok Királyi Társasága nem ismerte fel ezt az összefüggést, ahogy az Általános Egészségügyi Testület sem látott rá okot, hogy többre tartsa puszta feltételezésnél. A hivatalos tudomány képviselőiként a kolerát ekkor még a miazma elmélet alapján a rossz levegő mellékkövetkezményének tartották.

John Snow elővigyázatossági intézkedésre tett javaslataival - éppen harminc évvel azelőtt, hogy Robert Koch bebizonyította a kolerafertőzés és a szennyezett víz kapcsolatát - sikeresen menthette meg sokezer lonodni életét. Így vált az elővigyázatosság elvének korai példájává, megértetve a közvéleménnyel, hogy milyen cselekvési tér adódik a kockázat észelelése és a probléma háttérben lévő biológiai-kémai folyamatok megértése között. Azóta ez az elgondolás, mint a tudományos bizonytalanságok kezelésének alapelve már az EU megelőző cselekvési intézkedéseinek kiindulópontja, például az élelmiszer-biztonság, a veszélyes áruk szállítása, a fogyasztóvédelem és a közegészségügy területén.

Az 1880-as és 1890-es évek hulláma Európa legszegényebb térségeiben okozott tömeges megbetegedést. A kórokozót Robert Koch 1884-ben sikeresen azonosította a belekben található Vibrio cholerae baktériummal, amely a betegek székletén és hányadékán keresztül terjedve fertőz.

Az utolsó európai kolerajárvány 1892-ben tört ki Hamburgban. Az elkülönítés fontosságára mindennél nyilvánvalóbb bizonyítékot jelentett, hogy egy hamburgi utca egyik oldalán, ahol nem volt tisztított ivóvíz, szinte mindenki áldozatul esett. Szerte Európában közegészségügyi reformok indultak, a nagyvárosok korszerűsítették közmű hálózatukat, köztisztasági rendszerüket, amelyek hatására a kontinensről eltűnt a kolera.



„A kolera úgy látszik, soha sem megy ki a divatból”
– írta még 1914-ben is Cholnoky Viktor A kolera című írásában. A magyar irodalomtörténet kevésbé ismert stílusteremtője szerint „A kolera nem lengedez, hanem mászik. Rablóbarlangja az emberi köröm apró bolthajtása alatt van, majálist pedig a nyers, vagy félig főtt ételeken tart. De azért nem kell mindjárt az egész világot szanatóriumnak nézni. Egy kocka Gervais imperiál, egy pohár pincehidegségű csopaki, egy-egy az előszoba bizalmas félhomályában ellopott kézcsók meg nem árt akkor sem, amikor már az összes járványkórházak riportertársaim helyes beszéde szerint színültig telve vannak kolerás beteggel.”

A probléma ezzel viszont nem oldódott meg. Ami Európában sikeres orvostörténeti esettanulmánynak számít, a világ nagyobbik részén még mindennapi gondot jelent: legutóbb Pápua Új-Guineában több ezren betegedtek meg, s a betegség a 12 milliós Zimbabwe lakosságának a felét fenyegeti.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár