Konferencia miatt vitáznak a magyar régészek
2010. március 9. 10:52
Egy múlt heti budapesti konferencián az összegyűltek élesen bírálták a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szerepét és helyzetét is. A szervezet nyílt támadásként értékelte a tanácskozást, és elhatárolódott a szakembergárda megbeszélésétől.
Korábban
Zsúfolásig megtelt a Pesti Vármegyeháza nagyterme 2010. március 1-én, a régészeti örökségvédelem helyzetéről és a múzeumok szerepvállalásáról rendezett konferencián. A mintegy 180 fős hallgatóságot, köztük múzeumigazgatókat, régészeket, építészeket és a hazai régészeti örökségvédelmi intézmények munkatársait a házigazda, Szűcs Lajos, a Pest megyei közgyűlés elnöke köszöntötte. Ezután Trogmayer Ottó, a hazai múzeumi élet emblematikus személyisége üdvözölte a konferenciát, kiemelve annak időszerűségét.
A nagy érdeklődést az előadások témaválasztása indokolta. Az öt előadó több oldalról világította meg a régészeti örökségvédelem jelenlegi helyzetét és a megválaszolásra váró kérdéseket. Szó esett a lelőhelyek védelméről, a régészeti leletek tulajdonlásáról, az állami szerepvállalásról a régészeti örökségvédelemben, a megelőző feltárásokat követő muzeológiai, tudományos és közönségkapcsolati munkáról, a raktározás gondjairól és mindezek finanszírozásának a kérdéseiről. A megállapítások mellett számos vélemény és javaslat is elhangzott, amelyek nyomán megrajzolható a régészeti örökségvédelem jövőjének a kívánatos iránya hazai régészeti hivatali és tudományos műhelyei, az országos múzeumok és a megyei múzeumi hálózat keretében.
Az előadások során nem lehetett megkerülni a régészeti örökségvédelem intézményrendszerében 2007 áprilisában bekövetkezett változást. A megyei múzeumoktól törvényben megszabott feladatuk egy részét elvonták, s létrehozták a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot, amely mára a megyei rendszer mellett kiépített regionális központokkal rendelkező párhuzamos intézménnyé alakult. Működése számos ponton szabályozatlan, tevékenysége sok szempontból vitatott, eredményei a szakmai munka egyes területein hozzáférhető adatok hiányában nem értékelhetők. Szinte mindegyik előadás foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne a tudományos és szakmai szempontoknak is megfelelő intézményi harmóniát a lehető leghamarabb megteremteni.
A vita során az előadásokban érintett kérdések mellett hangsúlyosan jelentkezett az illegális leletgyűjtés és a műtárgykereskedelem problémája, az intézményi párhuzamosság által generált szabályozatlan „piaci” helyzet a megelőző feltárások során, a megyei és a városi múzeumok kapcsolata és együttműködése. Több hozzászóló is hangsúlyozta, hogy létjogosultsága lenne a Magyar Nemzeti Múzeum szerepéről hasonló körben szervezett konferenciának a közeli jövőben.
A konferencia vitathatatlan eredménye, hogy a múzeumok széles körben kifejthették és nyilvánosságra hozhatták jelenlegi helyzetüket, s a régészeti örökségvédelem szereplői megismerhették a múzeumok álláspontját. A találkozót szervező civil szakmai szervezetek a konferencia eredményeit záróközleményben foglalják össze - áll a Megyei Múzeumok Igazgatóságának Szövetsége, a Magyar Régész Szövetség, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület és az ICOMOS Régészeti Emlékhelyek Szakbizottsága közös közleményében.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat azobnban hivatalos közleményben határolódott el a rendezvénytől. Szerintük "elfogadhatatlan, hogy a szakmai közönség és szakmai szervezetek jóhiszeműségét kihasználva egy nem feltétlenül szakmai érdekeket szolgáló rendezvény került megtartásra, ahol az előadások többsége tendenciózus, egyoldalú volt. Intézményünkhöz számtalan jelzés érkezett, melyek szerint a konferencia hangvétele megdöbbentette a különböző örökségvédelmi szervezetekben dolgozó régész kollégáinkat is".
A szervezet úgy véli, hogy "egyes előadások valótlan adatokra, téves információkra alapozva egyoldalúan vizsgálták a felvetett kérdéseket, s mindez a csúsztatások, félreértelmezések, prejudikációk és téves magyarázatok révén alkalmas volt a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat tevékenységének és az intézmény örökségvédelem iránt elkötelezett dolgozóinak tudatos lejáratására. A rendezvényhez kapcsolódó, szintén egyoldalú és lejáratást szolgáló „kiállítás” a tudatosság felől nem hagy kétséget.
A szervezőként feltüntetett civil szerveződések többségében intézményünkből is számos dolgozó szerepel tagként, de egyik szervezet sem kérte ki előzetesen tagjainak véleményét a rendezvényről, ahogy az MTA elnöke is alaptalanul került védnökként feltüntetésre a meghívóban. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat továbbra sem kíván asszisztálni a régészeti örökségvédelem problémáinak politikai szintéren való megvitatásához, az ilyen jellegű „konferencia” megrendezését nem tartja időszerűnek, annak tartalmát és hangvételét elutasítja".
Címkék
Hozzászólások (20 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
MAranka 2010. március 14. 23:17 |
Kedves Régész, te valami iszonyatos módon gyűlölöd a KÖSZt. Pedig valószínűleg nincs igazad. Előrebocsátom, egy pillanatig sem vonom kétségbe régész-mivoltod, annyira otthon vagy szakmánk kérdéseidben, hogy ez nyilvánvaló. Elég sokat írtál már ahhoz, hogy személyedet is megtippeljem - ezt nyilvánvalóan nem teszem meg, ennyire még internetes forumon is lehet korrekt valaki. Igaztalanul hánytorgatod fel a KÖSZ irodalmi csekélységét, feladatuk a leletmentés, meg remélem a forrásközlés is, de alig 3 éves történetük még nem lehetett elég arra, hogy komplett feltárások sorozatát közzétehessék. Ha meg súlyos köteteket tettek volna le az asztalra, most azon háborognál, hogy nem ezért, hanem az ásatásokért találták ki. És nem a mostani igazgató találta ki, az M3-as meglehetősen kusza finanszírozási és lebonyolítási viszonyai idején vetődött fel talán az ELTE valamelyik intézetében (most ködösítek egy kicsit), hogy jó lenne ezt a munkát központosítani, jobban összeszervezni.Ha jól emlékszem hatásköri villongások is voltak a háttérben. A megyei múzeumi szervezetek fölött eljárt az idő, ebben mosolynak igaza van, ha a valóságosnál kedvezőtlenebb képe is van a mai kiállítási gyakorlatról. Több megyében már teljesen felbomlott, másutt bomladozik, valóban újra kellene gondolni a múzeumok szerepét. A 80-100 fővel dolgozó megyei szervezeteknek egyszersmindenkorra vége. Hajdanában a városi múzeumok nagyon jól működtek (Csak néhány név: br. Miske Kálmán, Rhé Gyula, Dombay, Wosinszky, Ecsedy, Móra) Nem volt körülöttük több tucatnyi siserehad. Elismerem persze, hogy ma már szakáganként legalább 1-2 főre szükség van, de még ez is finanszírozható. A kilencvenes évek eleje óta képbe került igen-igen nagy alapterületű feltárásokat a megyei múzeumok az ELTE, a RI közreműködésével el tudták látni, de a múzeumokat nem ezért hozták létre. Tudsz egyet is, ahol az iszonyatos cserépmennyiség befogadására elgéséges raktár áll renelkezésére (Ez most tőlem volt picit övön aluli, mert ilyen a KÖSznek sincs, hacsak a Köszpont nem lesz az, sőt elvileg nem is lehetne, mert a feltárt leleteket elvileg leltározva átadják a megyéknek, ami nem fog működni, mert azoknak azt nincs hová tenni, meg egyébként sem tiszta törvényileg, ezt Visy Zs. márc. 1-jei előadásából is tudjuk. Te is hallottad, én is hallottam. Te mindenáron KÖSZ nélküli Magyarországot akarsz, én nem. Bízol abban, hogy az új kormány majd megszünteti, szerintem meg nem fogja, mert ahogyan ugyancsak márc. 1-jén köszöntőjében T. O. elmondta: "Méltóságos úr, innen másként látszik" A magam részéről helyesnek azt tartanám, ha a mai, vagy ahhoz közeli értékhatár alatt leletmentéseket a múzeumok végeznék, a fölöttieket meg a KÖSZ, és ezeknek a leletanyaga is megmaradna állami tulajdonban, köszponti (sic!) raktárakban. Biztos, hogy ez nem minden régésznek lenne jó, de a leleteknek feltétlenül. |
|---|
|
figyelő 2010. március 14. 08:47 |
Cassandra! Magyarországon még 1000 év múlva is maradfeltárandó terület, annyi mindenvanmég a föld alatt, habár amíg ottvan baja nem eshet,csak nem tudunk meg többet általaa történelemről. |
|---|
|
Cassandra 2010. március 14. 01:20 |
Jogos a felháborodás...Itt arról szól a történet, hogy van pár privilegizált régész-csoport, aki folyamatosan milliárdos nagyságrendű pénzeket kap külföldi kutatásokhoz, már évtizedek óta kutatnak Egyiptomban, Franciaországban, a Közel-Keleten, Kínában, most Kambodzsában (Angkor), míg a többi régész nem kap semmit, maximum megkapja a közalkalmazotti fizetését és ül a helyi kis múzeumi irodájában, esetleg néha pár hétig nevetséges összegért túrhatja a földet valamelyik autópálya-építésnél... Azt le kell szögezni, hogy Magyarországon már nagyon kevés a feltárható terület, ezt mindenki tudja, emiatt lehetne külföldi kutatásokra tervezni, feltéve, ha nem az a pár privilegizált régész kapná a zsetont... Ráadásul már nem is hallani szinte semmit az elért eredményekről, nagy a hallgatás, pedig évtizedek óta kint vannak a magyar kuatatók a nagyvilágban, de nem hallani semmit az eredményekről, a projektek finanszírozásáról, a szakmai stábról, résztvevőkről, de még egy ócska régész-segéd álláshirdetést sem olvastam évtizedek óta (sógor-koma alapon megy minden)... Érdekes és rejtélyes ügy... Valakiknek az érdeke így kívánja... |
|---|
|
Régész 2010. március 13. 22:59 |
"Egy fölösleges és értelmetlen vita, melyben olyan érveket sorolnak fel egyesek a KÖSz ellen, melyeket a múzeumok is elkövettek, sőt elkövetnek." A vita arró szól, hogy szükség van-e a KÖSz-re. Te is azt írod, hogy ugyanazok a problémák jelennek meg a KÖSz működésénél, mint a múzeumékánél. Akkor mi szükség van a KÖSz-re? Hogy két párhuzamos szervezetben ugyanazokat a hibákat követhessék el közpénzen? "Az egész vita valójában a megyei múzeumok finanszírozásáról szól, a többi csak mellébeszélés, semmi köze a szakmaisághoz, sosem volt." A vita részben arról szól, hogy a megyei múzeumok finanszírozása mellett szükség van-e a KÖSz finanszírozására, szükség van-e a párhuzamos szervezetek fenntartására. Szerintem nem, mert a megyei múzeumok nem végzik rosszabbul a régészeti szakfeladatokat, mint a KÖSz. Aki tud olyan korrekt adatokat, amelyek ezeknek ellentmondanak, az sorolja őket! A KÖSz ráadásul a régészeti szakfeladatoknak csak egy részét végzi el: a pénzeseket. Az olcsó munkákat, amelyek elvégzése nem kifizetődő, azt meghagyja a megyei múzeumoknak. A KÖSz létrehozásának tehát nem szakmai okai voltak, hanem pénzügyi. Nem véletlen, hogy Veres János pénzügyminiszter köréből került ki az az alak, aki kitalálta az egészet. Aki kiváncsi Veres szakszerű trükközésére, az olvasson újságot! "A magyar múzeumi rendszer elavult, csaknem működésképtelen, ezeréves kiállításokkal, a napsütéstől kifakult drappon fekvő poros tárgyakkal, nevetséges látogató számmal, többségében gyenge szakmai színvonalon néhány évente megjelenő évkönyvekkel. Változásra szükség van ezt mindenki tudja." Várom a magyar múzeumi rendszer elavultságára vonatkozó konkrét adatokat. Különösen annak tükrében, hogy néhány sorral alább azt írod, hogy megyei múzeumokra szükség van. Akkor most elavult, vagy nem elavult? Ha elavult, mi avult el? Aki járja az ország múzeumait, az tisztában van vele, hogy régi állandó kiállítások mellett számos új is született az elmúlt években az Alfa Programnak köszönhetően. Mondjuk látogass el Veszprémbe, Szekszárdra, Hódmezővásárhelyre! Azt sem ártana tudni, hogy hány éves állandó kiállítás minősül réginek: a MNM-é pl. "ezeréves", vagy új? Aki rendezett már állandó kiállítást, az egyébként tudja, hogy ezek nem 4-5 évre készülnek. Szeretném azt is tudni, hogy a megyei múzeumoknál hány kiállítást lehet látni, és hányat a KÖSz-nél. A múzeumok látogatottságáról kiváló vitát lehet folytatni. Pl. mit szólsz a Szépművészeti látogatottságához? Vagy beszéljünk az egri vármúzeumról? (Arról is ejthetünk szót, hogy itt mennyivel dobta meg a látogatottságot az esküvőszervezés.) Az egyes múzeumok látogatottsága igen eltérő. Olcsó dolog arra hivatkozni, hogy a kulturális intézmények látogatottsága alacsony akkor, amikor még a mozik is hasonló problémákkal küzdenek.. A szépirodalmi könyvek kiadása sincs egyenes arányban a megjelent és eladott példányszámban. Ellenkező esetben azt hihetnénk, hogy a magyar kultúra aranykora Aczél elvtárs idején volt. Sorold fel légyszíves a KÖSz által eddig kiadott évkönyveket, és vesd ezt az adatot össze a megyei múzeumok kiadványainak számával! Ne csak az évkönyveket számold, hanem a mellettük megjelenő egyéb kiadványokat (kiállítási katalógusok, forráskiadványok stb.) is! Azt is tisztáznunk kellene, hogy ha egy megyei múzeum nem jelentet meg minden évben évkönyvet, annak mi az oka: hogy nincs mit megjelentetni, vagy nincs pénz megjelentetni. Változásra mindig mindenhol szükség van. De mi köze a múzeumokban folyó szakmai munka megújításához a KÖSz-nek? Attól újul meg, hogy létrehoztak egy új szervezetet? Ettől csak azoknak a vezetői státuszoknak a száma nő meg, amelyeket a politikai pártok a saját talpnyalóikkal tölthetnek be. "El lehet törölni a KÖSz-t nyugodtan, ez is politikai döntés lesz, mint ahogy a létrehozása is az volt..." Örömmel látom, hogy a KÖSz létrehozása mögött te is politikai döntést látsz, nem pedig szakmai okokat. A rossz politikai döntést szerencsére ki lehet javítani egy jó szakmai döntéssel: a KÖSz megszüntetésével. "...és tovább lehet folytatni a múzeumok pénzügyi manipulációkkal tarkított történetét, azonban ez csak további évekig elodázza a valós problémák kezelésének lehetőségét." Minden szervezet működésében vannak pénzügyi manipulációk, és erről rengeteg szóbeli információ kerint a szakmában - a múzeumokkal és a KÖSz-szel kapcsolatban is. Ha a KÖSz-t megszüntetik, legalább eggyel kevesebb szervezet lesz a tárgya ezeknek a szóbeszédeknek. Persze az sem ártana, ha ezeknek a híreknek a terjesztői a bíróságokhoz fordulnának. Te pl. szemmel láthatólag rengeteg múzeumi manipulációról tudsz. Mindannyiunk érdekében arra kérlek, hogy kedden fodulj a rendőrséghez, és tedd meg a feljelentést! "Megyei múzeumokra szükség van, azonban változásokra is, a KÖSz elindított egy folyamatot inkább ezen kellene vitatkozni." Nem nagyon látom, hogy a KÖSz létrehozása milyen, a megyei múzeumokkal kapcsolatos pozitív folyamatokat indított el. Aki figyelemmel követte az elmúlt évek történéseit, az tisztában van azzal, hogy egy szervezet megreformálását pusztán adminisztratív intézkedésekkel (pl. új szervezetek létrehozásával) nem lehet megoldani (lásd egészségügy, oktatás). Minden rendszer megreformálásához pénz kell. Ha valaki jelentős változást akar látni a múzeumok működésében, az tegyen bele először pénzt! A múzeumoktól viszont az elmúlt 30 évben folyamatosan pénzt vontak el. Melyik gazdasági vállalkozás az, amelyik ezt túlélné? "Kedves Régész nick néven hozzászóló, attól, hogy kilométer hosszan írogatsz össze vissza mindenfélét..." Nem "kilométer hosszan" írogatok, hanem korrekt módon válaszolok egy vitában azokra a hozzászólásokra, amelyekkel nem értek egyet. Ha nem ezt tenném, azzal lehetne vádolni, hogy a kényelmetlen felvetésekre nem válaszolok. A hozzászólásaim jelentős részét az idézetek teszik ki. Ezeket azért szúrom be, hogy követni lehessen, van-e olyan felvetett téma, amelyet ki akarok kerülni. "..., csak azt bizonyítod, hogy a neved ellenére nem vagy régész, mert amiket írsz azok egyszerűen valótlanok." Talán konkrétabb is lehetnél: mik azok, amiket írok és valótlanok. A végzettségemre való utalásoddal kapcsolatban elárulok Neked egy titkot: az embereket igaz dolgokkal lehet megbántani. Egyébként örömmel tölt el, hogy a végzettségem szóba került. Ez általában akkor lesz fontos egy internetes fórumon, ha a vitapartnert nem lehet más eszközökkel diszkreditálni, mert a mondandója koherens, logikus. Kiváncsian várom, mikor kezdik el a gépelési hibáimat kimazsolázni, és bebizonyítani, hogy nem dudok hejesen írni. :) |
|---|
|
mosoly 2010. március 12. 21:11 |
Egy fölösleges és értelmetlen vita, melyben olyan érveket sorolnak fel egyesek a KÖSz ellen, melyeket a múzeumok is elkövettek, sőt elkövetnek. Az egész vita valójában a megyei múzeumok finanszírozásáról szól, a többi csak mellébeszélés, semmi köze a szakmaisághoz, sosem volt. A magyar múzeumi rendszer elavult, csaknem működésképtelen, ezeréves kiállításokkal, a napsütéstől kifakult drappon fekvő poros tárgyakkal, nevetséges látogató számmal, többségében gyenge szakmai színvonalon néhány évente megjelenő évkönyvekkel. Változásra szükség van ezt mindenki tudja. El lehet törölni a KÖSz-t nyugodtan, ez is politikai döntés lesz, mint ahogy a létrehozása is az volt, és tovább lehet folytatni a múzeumok pénzügyi manipulációkkal tarkított történetét, azonban ez csak további évekig elodázza a valós problémák kezelésének lehetőségét. Megyei múzeumokra szükség van, azonban változásokra is, a KÖSz elindított egy folyamatot inkább ezen kellene vitatkozni. Kedves Régész nick néven hozzászóló, attól, hogy kilométer hosszan írogatsz össze vissza mindenfélét, csak azt bizonyítod, hogy a neved ellenére nem vagy régész, mert amiket írsz azok egyszerűen valótlanok. |
|---|
|
Régész 2010. március 12. 18:12 |
"Nagyon "viccesnek" (vagy inkább sírnivalónak?) találom ezt, hogy Ti, kedves régészek és örökségvédők olyan jól elvitázgattok itt egymással, Múzeumok kontra KÖSZ ügyben. Mintha minden csak a pénz meg a magas szakmai szinvonal lenne. Azon miért nem gondolkoztok el, hogy vajon egy beruházónak mi a jó? Vajon szeretnének a beruházók egy 4 megyén átívelő projekt kapcsán 4 múzeummal, 4 féle áron, 4 féle vállalási határidővel, 4 féle szakmai szinvonalon 4 féle szerződést kötni majd 4 különböző módon és határidőben munkát kezdeni? Vagy esetleg egy icipicit egyszerűbb nekik 1 szervezettel lezongorázni mindezt? Manapság szinte minden projekt EU-s finanszírozású. A pénzeket nem könnyű lehívni, mindenhol nagyon szoros a kontroll. Szerintem a beruházók nagyrészének (még ha egykor szerettek is bizonyos múzeumokkal dolgozni), jóval egyszerűbb elmenni a KÖSZ-höz, ott 1 tárgyalási sort lefolytatni, 1 szerződést kötni. Így a projekt ami a valóságban is 1 DB projekt nem fog szétdarabolódni, a beruházónak is lényegesen kevesebb erőforrásába kerül, hogy az egész régészesdit szemmel tartsa." Hány olyan fejlesztés folyik az országban, amelyik egyszerre több megyét érint? Jelenleg hány autópálya épül? Mennyi fog a következő években? Ezek miatt kár egy szervezetet létrehozni, egy ilyen munka koordinálására léteznek alkalmas szervezetek. Már említetettem az ELTE Régészettudományi Intézetét és az MTA Régészeti Intézetét, de akár az országos gyűjtőkörrel rendelkező MNM is szóba jöhet. Ha ezek szerveznék a munkát, a beruházóknak semmi panasza nem lehetne a szervezettségre, az elvégzett munka egységességére. Mindhárom helyen megvan az a szellemi kapacitás, amelyik képes lenne egy ilyen munka elvégzésére. A KÖSz egyébként a munkákat nem koordinálja, hanem elvégzi. Nem olcsóbban és nem szakszerűbben, mint a múzeumok. (Örülök, hogy legalább ez a két érv nem kerül már szóba.) Viszont régészeti szempontból párhuzamos szervezetet alkot a múzeumi hálózattal, ami többletköltséget jelent a költségvetésnek, 2008-ban pl. 248.100.000 forintot. Ez pedig az állam és az adófizetők szempontja. Mi a fontosabb az államnak: a saját és az adófizető állampolgárok szempontja, vagy a beruházóké? A több megyére kiterjedő beruházások egyébként jellemzően állami beruházások. Az állam igazán vállalhatja a több szerződéssel járó munkát, ha cserében pénzt takarít meg. A beruházókat egyébként teljesen hidegen hagyja az elvégzett munka színvonala, őket csak két dolog érdekli: hogy mennyibe kerül és hogy meddig tart. (Utóbbi szemmel tartása nem kerül neki több pénzbe attól, hogy nem a KÖSz, hanem a múzeumok végzik a munkát.) A mennyibe kerülre annyit tudok mondani, hogy a megyei múzeumok igazgatói minden évben meghatároznak egy összeget, hogy mennyiért vállalják egy négyzetméter feltárását. A meddig tart alapvetően attól függ, hogy milyen régész irányítja a munkát. (És persze az időjárástól.) Aki múzeumi alkalmazott korában elhúzta a feltárást, az köszös korában is lassú lesz, és fordítva. Ha pedig az EU-ról van szó, szeretnék hivatkozni az unalomig emlegetett szubszidiaritás elvére: a döntéseket és a végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell végrehajtani, ahol a megyfelelő szakértelem megvan. Az állami szintnél (KÖSz) az önkormányzati (múzeumok) alacsonyabb, a megfelelő szakértelem pedig a múzeumokban is megvan. Korábban a feltárásokat önkormányzati szervezetek (múzeumok) végezték, az engedélykiadást és az ellenőrzést állami szervezet (KÖH) végezte. Ez megfelelt a kisebb, szolgátató állam elvének. A KÖSz létrehozása ezzel ellentétes elmozdulás: állami szervezet a végrehajtó és az ellenörző szerv is. Ez nem felel meg a kisebb, szolgáltató állam elvének. Ez jellegzetes centralizációs politika, amelyik ellentétes a KÖSz-t létrehozó politikai pártok dumájával. Az uniós projekteknél egyébként egészen más természetű problémák vannak, nem a múzeumok jelentik a gondot. Aki nem hiszi, járjon utána a 4-es metró történetének! Mindaddig, amíg egy múzeum miatt kútba nem esik egy uniós pénzekból finanszírozott projekt, elég furcsa a múzeumokat akadályozó tényezőként bemutatni. "Miért nem fordul meg az senkinek a fejében, hogy komolyan elgondolkozzon azon, hogy mi a KÖSZ valódi célja, hova tart, miket fejleszt....Aki annyira KÖSZ ellenes, az vajon mindent tud a KÖSZ-ről? Tudja, hogy a feltárások után mit csinál? Ha azt hiszi, hogy semmit és azt is rosszul azt a véleményét mire alapozza?" Nem írtam, hogy a KÖSz rosszabbul végzi azt a munkát, amit korábban a múzeumok végeztek. Azt mondom, hogy sem jobban, sem olcsóbban nem végzi. Akkor meg mi szükség van rá? Örömmel venném, ha felsorolnád, mi az a sok minden, amit a KÖSz a feltárások után elvégez a leletanyaggal, a múzeumok pedig nem. "Egy szó mint száz: szerintem a KÖSZ régen túl van azon a ponton, hogy megszüntethetnék. A legtöbb múzeum humán erőforrása már a KÖSZ-ben van, szerintem ezt már nem lehet és nem is kell visszájára fordítani." Hogy mit lehet megszüntetni és mit nem, arról persze hosszasan el lehetne vitatkozni. Szívesen elvinnélek egy borsodi tanulmányi kirándulásra, hogy mit zártak be itt ez elmúlt jó 20 évben, acélgyártól bölcsödéig azért, mert az állam vagy az önkormányzat nem vállalta a fenntartását. A KÖSz megszüntetésének ilyen drasztikus következmények persze nem lennének. Hogy a legtöbb múzeum humán erőforrása a KÖSz-ben van, az súlyos tévedés. A múzeumok nem kizárólag régészekből állnak. A néprajzosok, történészek, művészettörténészek stb. maradtak a múzeumokban a restaurátorok többségével együtt. Nem sok értelmét látom, hogy a komplex kulturális szervezetet alkotó múzeumból egy részt, a régészetet (pontosabban annak is csak egy részét) kimetsszünk - de erről már korábban is írtam. A múzeumokban dolgozó régészeknek is csak egy része ment el a KÖSz-höz a magasabb fizetés reményében, jellemzően a fiatalabbak. Ha a KÖSz-t megszüntetik, ezek minden probléma nélkül vissza tudnak menni a korábbi munkaadóikhoz. Az idősebb, családdal, az adott városban jelentős társadalmi presztízzsel rendelkező régészek jellemzően maradtak. Nézd meg pl. a Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeumának munkatársi listáját! Jelenleg 9 régész dolgozik ott. Ez azt jelentené, hogy a KÖSz létrehozása előtt legalább 19 régészük volt? Ennyi soha nem dolgozott egyszerre egyetlen megyében sem. És kik azok akik nem mentek el a KÖSz-höz? Pl. Horváth Ferenc, Lőrinczy Gábor, Kürti Béla, Vályi Katalin. Aki olvas szakirodalmat, az pontosan tudja, hogy ezek a nevek mit jelentenek a szakmában. Jelenleg a KÖSz dél-alföldi irodájában (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 10 régész dolgozik. Ez lenne a humán erőforrás visszafordíthatatlan elvándorlása? Hol van e között a 10 régész között az, aki mondjuk egy lapon említhető Horváth Ferenccel? |
|---|



