Konferencia miatt vitáznak a magyar régészek

2010. március 9. 10:52

Egy múlt heti budapesti konferencián az összegyűltek élesen bírálták a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szerepét és helyzetét is. A szervezet nyílt támadásként értékelte a tanácskozást, és elhatárolódott a szakembergárda megbeszélésétől.

Korábban

Zsúfolásig megtelt a Pesti Vármegyeháza nagyterme 2010. március 1-én, a régészeti örökségvédelem helyzetéről és a múzeumok szerepvállalásáról rendezett konferencián. A mintegy 180 fős hallgatóságot, köztük múzeumigazgatókat, régészeket, építészeket és a hazai régészeti örökségvédelmi intézmények munkatársait a házigazda, Szűcs Lajos, a Pest megyei közgyűlés elnöke köszöntötte. Ezután Trogmayer Ottó, a hazai múzeumi élet emblematikus személyisége üdvözölte a konferenciát, kiemelve annak időszerűségét.

A nagy érdeklődést az előadások témaválasztása indokolta. Az öt előadó több oldalról világította meg a régészeti örökségvédelem jelenlegi helyzetét és a megválaszolásra váró kérdéseket. Szó esett a lelőhelyek védelméről, a régészeti leletek tulajdonlásáról, az állami szerepvállalásról a régészeti örökségvédelemben, a megelőző feltárásokat követő muzeológiai, tudományos és közönségkapcsolati munkáról, a raktározás gondjairól és mindezek finanszírozásának a kérdéseiről. A megállapítások mellett számos vélemény és javaslat is elhangzott, amelyek nyomán megrajzolható a régészeti örökségvédelem jövőjének a kívánatos iránya hazai régészeti hivatali és tudományos műhelyei, az országos múzeumok és a megyei múzeumi hálózat keretében.

Az előadások során nem lehetett megkerülni a régészeti örökségvédelem intézményrendszerében 2007 áprilisában bekövetkezett változást. A megyei múzeumoktól törvényben megszabott feladatuk egy részét elvonták, s létrehozták a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot, amely mára a megyei rendszer mellett kiépített regionális központokkal rendelkező párhuzamos intézménnyé alakult. Működése számos ponton szabályozatlan, tevékenysége sok szempontból vitatott, eredményei a szakmai munka egyes területein hozzáférhető adatok hiányában nem értékelhetők. Szinte mindegyik előadás foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne a tudományos és szakmai szempontoknak is megfelelő intézményi harmóniát a lehető leghamarabb megteremteni.

A vita során az előadásokban érintett kérdések mellett hangsúlyosan jelentkezett az illegális leletgyűjtés és a műtárgykereskedelem problémája, az intézményi párhuzamosság által generált szabályozatlan „piaci” helyzet a megelőző feltárások során, a megyei és a városi múzeumok kapcsolata és együttműködése. Több hozzászóló is hangsúlyozta, hogy létjogosultsága lenne a Magyar Nemzeti Múzeum szerepéről hasonló körben szervezett konferenciának a közeli jövőben.

A konferencia vitathatatlan eredménye, hogy a múzeumok széles körben kifejthették és nyilvánosságra hozhatták jelenlegi helyzetüket, s a régészeti örökségvédelem szereplői megismerhették a múzeumok álláspontját. A találkozót szervező civil szakmai szervezetek a konferencia eredményeit záróközleményben foglalják össze - áll a Megyei Múzeumok Igazgatóságának Szövetsége, a Magyar Régész Szövetség, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület és az ICOMOS Régészeti Emlékhelyek Szakbizottsága közös közleményében.

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat azobnban hivatalos közleményben határolódott el a rendezvénytől. Szerintük "elfogadhatatlan, hogy a szakmai közönség és szakmai szervezetek jóhiszeműségét kihasználva egy nem feltétlenül szakmai érdekeket szolgáló rendezvény került megtartásra, ahol az előadások többsége tendenciózus, egyoldalú volt. Intézményünkhöz számtalan jelzés érkezett, melyek szerint a konferencia hangvétele megdöbbentette a különböző örökségvédelmi szervezetekben dolgozó régész kollégáinkat is".

A szervezet úgy véli, hogy "egyes előadások valótlan adatokra, téves információkra alapozva egyoldalúan vizsgálták a felvetett kérdéseket, s mindez a csúsztatások, félreértelmezések, prejudikációk és téves magyarázatok révén alkalmas volt a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat tevékenységének és az intézmény örökségvédelem iránt elkötelezett dolgozóinak tudatos lejáratására. A rendezvényhez kapcsolódó, szintén egyoldalú és lejáratást szolgáló „kiállítás” a tudatosság felől nem hagy kétséget.

A szervezőként feltüntetett civil szerveződések többségében intézményünkből is számos dolgozó szerepel tagként, de egyik szervezet sem kérte ki előzetesen tagjainak véleményét a rendezvényről, ahogy az MTA elnöke is alaptalanul került védnökként feltüntetésre a meghívóban. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat továbbra sem kíván asszisztálni a régészeti örökségvédelem problémáinak politikai szintéren való megvitatásához, az ilyen jellegű „konferencia” megrendezését nem tartja időszerűnek, annak tartalmát és hangvételét elutasítja".

Az Ön neve: *
Az Ön E-mail címe: *	Másolat a feladónak
A címzett E-mail címe: *
Az Ön üzenete:
* A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező. Az E-mail címeket nem tároljuk és nem adjuk tovább.

Címkék

konferencia
Magyarország
régészet

Hozzászólások (20 db)

Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra

MAranka 2010. március 14. 23:17	Kedves Régész, te valami iszonyatos módon gyűlölöd a KÖSZt. Pedig valószínűleg nincs igazad. Előrebocsátom, egy pillanatig sem vonom kétségbe régész-mivoltod, annyira otthon vagy szakmánk kérdéseidben, hogy ez nyilvánvaló. Elég sokat írtál már ahhoz, hogy személyedet is megtippeljem - ezt nyilvánvalóan nem teszem meg, ennyire még internetes forumon is lehet korrekt valaki. Igaztalanul hánytorgatod fel a KÖSZ irodalmi csekélységét, feladatuk a leletmentés, meg remélem a forrásközlés is, de alig 3 éves történetük még nem lehetett elég arra, hogy komplett feltárások sorozatát közzétehessék. Ha meg súlyos köteteket tettek volna le az asztalra, most azon háborognál, hogy nem ezért, hanem az ásatásokért találták ki. És nem a mostani igazgató találta ki, az M3-as meglehetősen kusza finanszírozási és lebonyolítási viszonyai idején vetődött fel talán az ELTE valamelyik intézetében (most ködösítek egy kicsit), hogy jó lenne ezt a munkát központosítani, jobban összeszervezni.Ha jól emlékszem hatásköri villongások is voltak a háttérben. A megyei múzeumi szervezetek fölött eljárt az idő, ebben mosolynak igaza van, ha a valóságosnál kedvezőtlenebb képe is van a mai kiállítási gyakorlatról. Több megyében már teljesen felbomlott, másutt bomladozik, valóban újra kellene gondolni a múzeumok szerepét. A 80-100 fővel dolgozó megyei szervezeteknek egyszersmindenkorra vége. Hajdanában a városi múzeumok nagyon jól működtek (Csak néhány név: br. Miske Kálmán, Rhé Gyula, Dombay, Wosinszky, Ecsedy, Móra) Nem volt körülöttük több tucatnyi siserehad. Elismerem persze, hogy ma már szakáganként legalább 1-2 főre szükség van, de még ez is finanszírozható. A kilencvenes évek eleje óta képbe került igen-igen nagy alapterületű feltárásokat a megyei múzeumok az ELTE, a RI közreműködésével el tudták látni, de a múzeumokat nem ezért hozták létre. Tudsz egyet is, ahol az iszonyatos cserépmennyiség befogadására elgéséges raktár áll renelkezésére (Ez most tőlem volt picit övön aluli, mert ilyen a KÖSznek sincs, hacsak a Köszpont nem lesz az, sőt elvileg nem is lehetne, mert a feltárt leleteket elvileg leltározva átadják a megyéknek, ami nem fog működni, mert azoknak azt nincs hová tenni, meg egyébként sem tiszta törvényileg, ezt Visy Zs. márc. 1-jei előadásából is tudjuk. Te is hallottad, én is hallottam. Te mindenáron KÖSZ nélküli Magyarországot akarsz, én nem. Bízol abban, hogy az új kormány majd megszünteti, szerintem meg nem fogja, mert ahogyan ugyancsak márc. 1-jén köszöntőjében T. O. elmondta: "Méltóságos úr, innen másként látszik" A magam részéről helyesnek azt tartanám, ha a mai, vagy ahhoz közeli értékhatár alatt leletmentéseket a múzeumok végeznék, a fölöttieket meg a KÖSZ, és ezeknek a leletanyaga is megmaradna állami tulajdonban, köszponti (sic!) raktárakban. Biztos, hogy ez nem minden régésznek lenne jó, de a leleteknek feltétlenül.

MAranka
2010. március 14. 23:17

Kedves Régész, te valami iszonyatos módon gyűlölöd a KÖSZt. Pedig valószínűleg nincs igazad.
Előrebocsátom, egy pillanatig sem vonom kétségbe régész-mivoltod, annyira otthon vagy szakmánk kérdéseidben, hogy ez nyilvánvaló. Elég sokat írtál már ahhoz, hogy személyedet is megtippeljem - ezt nyilvánvalóan nem teszem meg, ennyire még internetes forumon is lehet korrekt valaki.
Igaztalanul hánytorgatod fel a KÖSZ irodalmi csekélységét, feladatuk a leletmentés, meg remélem a forrásközlés is, de alig 3 éves történetük még nem lehetett elég arra, hogy komplett feltárások sorozatát közzétehessék. Ha meg súlyos köteteket tettek volna le az asztalra, most azon háborognál, hogy nem ezért, hanem az ásatásokért találták ki. És nem a mostani igazgató találta ki, az M3-as meglehetősen kusza finanszírozási és lebonyolítási viszonyai idején vetődött fel talán az ELTE valamelyik intézetében (most ködösítek egy kicsit), hogy jó lenne ezt a munkát központosítani, jobban összeszervezni.Ha jól emlékszem hatásköri villongások is voltak a háttérben.
A megyei múzeumi szervezetek fölött eljárt az idő, ebben mosolynak igaza van, ha a valóságosnál kedvezőtlenebb képe is van a mai kiállítási gyakorlatról. Több megyében már teljesen felbomlott, másutt bomladozik, valóban újra kellene gondolni a múzeumok szerepét. A 80-100 fővel dolgozó megyei szervezeteknek egyszersmindenkorra vége. Hajdanában a városi múzeumok nagyon jól működtek (Csak néhány név: br. Miske Kálmán, Rhé Gyula, Dombay, Wosinszky, Ecsedy, Móra) Nem volt körülöttük több tucatnyi siserehad. Elismerem persze, hogy ma már szakáganként legalább 1-2 főre szükség van, de még ez is finanszírozható. A kilencvenes évek eleje óta képbe került igen-igen nagy alapterületű feltárásokat a megyei múzeumok az ELTE, a RI közreműködésével el tudták látni, de a múzeumokat nem ezért hozták létre. Tudsz egyet is, ahol az iszonyatos cserépmennyiség befogadására elgéséges raktár áll renelkezésére (Ez most tőlem volt picit övön aluli, mert ilyen a KÖSznek sincs, hacsak a Köszpont nem lesz az, sőt elvileg nem is lehetne, mert a feltárt leleteket elvileg leltározva átadják a megyéknek, ami nem fog működni, mert azoknak azt nincs hová tenni, meg egyébként sem tiszta törvényileg, ezt Visy Zs. márc. 1-jei előadásából is tudjuk. Te is hallottad, én is hallottam. Te mindenáron KÖSZ nélküli Magyarországot akarsz, én nem. Bízol abban, hogy az új kormány majd megszünteti, szerintem meg nem fogja, mert ahogyan ugyancsak márc. 1-jén köszöntőjében T. O. elmondta: "Méltóságos úr, innen másként látszik"
A magam részéről helyesnek azt tartanám, ha a mai, vagy ahhoz közeli értékhatár alatt leletmentéseket a múzeumok végeznék, a fölöttieket meg a KÖSZ, és ezeknek a leletanyaga is megmaradna állami tulajdonban, köszponti (sic!) raktárakban. Biztos, hogy ez nem minden régésznek lenne jó, de a leleteknek feltétlenül.

figyelő 2010. március 14. 08:47	Cassandra! Magyarországon még 1000 év múlva is maradfeltárandó terület, annyi mindenvanmég a föld alatt, habár amíg ottvan baja nem eshet,csak nem tudunk meg többet általaa történelemről.

Cassandra 2010. március 14. 01:20	Jogos a felháborodás...Itt arról szól a történet, hogy van pár privilegizált régész-csoport, aki folyamatosan milliárdos nagyságrendű pénzeket kap külföldi kutatásokhoz, már évtizedek óta kutatnak Egyiptomban, Franciaországban, a Közel-Keleten, Kínában, most Kambodzsában (Angkor), míg a többi régész nem kap semmit, maximum megkapja a közalkalmazotti fizetését és ül a helyi kis múzeumi irodájában, esetleg néha pár hétig nevetséges összegért túrhatja a földet valamelyik autópálya-építésnél... Azt le kell szögezni, hogy Magyarországon már nagyon kevés a feltárható terület, ezt mindenki tudja, emiatt lehetne külföldi kutatásokra tervezni, feltéve, ha nem az a pár privilegizált régész kapná a zsetont... Ráadásul már nem is hallani szinte semmit az elért eredményekről, nagy a hallgatás, pedig évtizedek óta kint vannak a magyar kuatatók a nagyvilágban, de nem hallani semmit az eredményekről, a projektek finanszírozásáról, a szakmai stábról, résztvevőkről, de még egy ócska régész-segéd álláshirdetést sem olvastam évtizedek óta (sógor-koma alapon megy minden)... Érdekes és rejtélyes ügy... Valakiknek az érdeke így kívánja...

Cassandra
2010. március 14. 01:20

Jogos a felháborodás...Itt arról szól a történet, hogy van pár privilegizált régész-csoport, aki folyamatosan milliárdos nagyságrendű pénzeket kap külföldi kutatásokhoz, már évtizedek óta kutatnak Egyiptomban, Franciaországban, a Közel-Keleten, Kínában, most Kambodzsában (Angkor), míg a többi régész nem kap semmit, maximum megkapja a közalkalmazotti fizetését és ül a helyi kis múzeumi irodájában, esetleg néha pár hétig nevetséges összegért túrhatja a földet valamelyik autópálya-építésnél... Azt le kell szögezni, hogy Magyarországon már nagyon kevés a feltárható terület, ezt mindenki tudja, emiatt lehetne külföldi kutatásokra tervezni, feltéve, ha nem az a pár privilegizált régész kapná a zsetont... Ráadásul már nem is hallani szinte semmit az elért eredményekről, nagy a hallgatás, pedig évtizedek óta kint vannak a magyar kuatatók a nagyvilágban, de nem hallani semmit az eredményekről, a projektek finanszírozásáról, a szakmai stábról, résztvevőkről, de még egy ócska régész-segéd álláshirdetést sem olvastam évtizedek óta (sógor-koma alapon megy minden)... Érdekes és rejtélyes ügy... Valakiknek az érdeke így kívánja...

Régész 2010. március 13. 22:59	"Egy fölösleges és értelmetlen vita, melyben olyan érveket sorolnak fel egyesek a KÖSz ellen, melyeket a múzeumok is elkövettek, sőt elkövetnek." A vita arró szól, hogy szükség van-e a KÖSz-re. Te is azt írod, hogy ugyanazok a problémák jelennek meg a KÖSz működésénél, mint a múzeumékánél. Akkor mi szükség van a KÖSz-re? Hogy két párhuzamos szervezetben ugyanazokat a hibákat követhessék el közpénzen? "Az egész vita valójában a megyei múzeumok finanszírozásáról szól, a többi csak mellébeszélés, semmi köze a szakmaisághoz, sosem volt." A vita részben arról szól, hogy a megyei múzeumok finanszírozása mellett szükség van-e a KÖSz finanszírozására, szükség van-e a párhuzamos szervezetek fenntartására. Szerintem nem, mert a megyei múzeumok nem végzik rosszabbul a régészeti szakfeladatokat, mint a KÖSz. Aki tud olyan korrekt adatokat, amelyek ezeknek ellentmondanak, az sorolja őket! A KÖSz ráadásul a régészeti szakfeladatoknak csak egy részét végzi el: a pénzeseket. Az olcsó munkákat, amelyek elvégzése nem kifizetődő, azt meghagyja a megyei múzeumoknak. A KÖSz létrehozásának tehát nem szakmai okai voltak, hanem pénzügyi. Nem véletlen, hogy Veres János pénzügyminiszter köréből került ki az az alak, aki kitalálta az egészet. Aki kiváncsi Veres szakszerű trükközésére, az olvasson újságot! "A magyar múzeumi rendszer elavult, csaknem működésképtelen, ezeréves kiállításokkal, a napsütéstől kifakult drappon fekvő poros tárgyakkal, nevetséges látogató számmal, többségében gyenge szakmai színvonalon néhány évente megjelenő évkönyvekkel. Változásra szükség van ezt mindenki tudja." Várom a magyar múzeumi rendszer elavultságára vonatkozó konkrét adatokat. Különösen annak tükrében, hogy néhány sorral alább azt írod, hogy megyei múzeumokra szükség van. Akkor most elavult, vagy nem elavult? Ha elavult, mi avult el? Aki járja az ország múzeumait, az tisztában van vele, hogy régi állandó kiállítások mellett számos új is született az elmúlt években az Alfa Programnak köszönhetően. Mondjuk látogass el Veszprémbe, Szekszárdra, Hódmezővásárhelyre! Azt sem ártana tudni, hogy hány éves állandó kiállítás minősül réginek: a MNM-é pl. "ezeréves", vagy új? Aki rendezett már állandó kiállítást, az egyébként tudja, hogy ezek nem 4-5 évre készülnek. Szeretném azt is tudni, hogy a megyei múzeumoknál hány kiállítást lehet látni, és hányat a KÖSz-nél. A múzeumok látogatottságáról kiváló vitát lehet folytatni. Pl. mit szólsz a Szépművészeti látogatottságához? Vagy beszéljünk az egri vármúzeumról? (Arról is ejthetünk szót, hogy itt mennyivel dobta meg a látogatottságot az esküvőszervezés.) Az egyes múzeumok látogatottsága igen eltérő. Olcsó dolog arra hivatkozni, hogy a kulturális intézmények látogatottsága alacsony akkor, amikor még a mozik is hasonló problémákkal küzdenek.. A szépirodalmi könyvek kiadása sincs egyenes arányban a megjelent és eladott példányszámban. Ellenkező esetben azt hihetnénk, hogy a magyar kultúra aranykora Aczél elvtárs idején volt. Sorold fel légyszíves a KÖSz által eddig kiadott évkönyveket, és vesd ezt az adatot össze a megyei múzeumok kiadványainak számával! Ne csak az évkönyveket számold, hanem a mellettük megjelenő egyéb kiadványokat (kiállítási katalógusok, forráskiadványok stb.) is! Azt is tisztáznunk kellene, hogy ha egy megyei múzeum nem jelentet meg minden évben évkönyvet, annak mi az oka: hogy nincs mit megjelentetni, vagy nincs pénz megjelentetni. Változásra mindig mindenhol szükség van. De mi köze a múzeumokban folyó szakmai munka megújításához a KÖSz-nek? Attól újul meg, hogy létrehoztak egy új szervezetet? Ettől csak azoknak a vezetői státuszoknak a száma nő meg, amelyeket a politikai pártok a saját talpnyalóikkal tölthetnek be. "El lehet törölni a KÖSz-t nyugodtan, ez is politikai döntés lesz, mint ahogy a létrehozása is az volt..." Örömmel látom, hogy a KÖSz létrehozása mögött te is politikai döntést látsz, nem pedig szakmai okokat. A rossz politikai döntést szerencsére ki lehet javítani egy jó szakmai döntéssel: a KÖSz megszüntetésével. "...és tovább lehet folytatni a múzeumok pénzügyi manipulációkkal tarkított történetét, azonban ez csak további évekig elodázza a valós problémák kezelésének lehetőségét." Minden szervezet működésében vannak pénzügyi manipulációk, és erről rengeteg szóbeli információ kerint a szakmában - a múzeumokkal és a KÖSz-szel kapcsolatban is. Ha a KÖSz-t megszüntetik, legalább eggyel kevesebb szervezet lesz a tárgya ezeknek a szóbeszédeknek. Persze az sem ártana, ha ezeknek a híreknek a terjesztői a bíróságokhoz fordulnának. Te pl. szemmel láthatólag rengeteg múzeumi manipulációról tudsz. Mindannyiunk érdekében arra kérlek, hogy kedden fodulj a rendőrséghez, és tedd meg a feljelentést! "Megyei múzeumokra szükség van, azonban változásokra is, a KÖSz elindított egy folyamatot inkább ezen kellene vitatkozni." Nem nagyon látom, hogy a KÖSz létrehozása milyen, a megyei múzeumokkal kapcsolatos pozitív folyamatokat indított el. Aki figyelemmel követte az elmúlt évek történéseit, az tisztában van azzal, hogy egy szervezet megreformálását pusztán adminisztratív intézkedésekkel (pl. új szervezetek létrehozásával) nem lehet megoldani (lásd egészségügy, oktatás). Minden rendszer megreformálásához pénz kell. Ha valaki jelentős változást akar látni a múzeumok működésében, az tegyen bele először pénzt! A múzeumoktól viszont az elmúlt 30 évben folyamatosan pénzt vontak el. Melyik gazdasági vállalkozás az, amelyik ezt túlélné? "Kedves Régész nick néven hozzászóló, attól, hogy kilométer hosszan írogatsz össze vissza mindenfélét..." Nem "kilométer hosszan" írogatok, hanem korrekt módon válaszolok egy vitában azokra a hozzászólásokra, amelyekkel nem értek egyet. Ha nem ezt tenném, azzal lehetne vádolni, hogy a kényelmetlen felvetésekre nem válaszolok. A hozzászólásaim jelentős részét az idézetek teszik ki. Ezeket azért szúrom be, hogy követni lehessen, van-e olyan felvetett téma, amelyet ki akarok kerülni. "..., csak azt bizonyítod, hogy a neved ellenére nem vagy régész, mert amiket írsz azok egyszerűen valótlanok." Talán konkrétabb is lehetnél: mik azok, amiket írok és valótlanok. A végzettségemre való utalásoddal kapcsolatban elárulok Neked egy titkot: az embereket igaz dolgokkal lehet megbántani. Egyébként örömmel tölt el, hogy a végzettségem szóba került. Ez általában akkor lesz fontos egy internetes fórumon, ha a vitapartnert nem lehet más eszközökkel diszkreditálni, mert a mondandója koherens, logikus. Kiváncsian várom, mikor kezdik el a gépelési hibáimat kimazsolázni, és bebizonyítani, hogy nem dudok hejesen írni. :)

Régész
2010. március 13. 22:59

"Egy fölösleges és értelmetlen vita, melyben olyan érveket sorolnak fel egyesek a KÖSz ellen, melyeket a múzeumok is elkövettek, sőt elkövetnek."

A vita arró szól, hogy szükség van-e a KÖSz-re. Te is azt írod, hogy ugyanazok a problémák jelennek meg a KÖSz működésénél, mint a múzeumékánél. Akkor mi szükség van a KÖSz-re? Hogy két párhuzamos szervezetben ugyanazokat a hibákat követhessék el közpénzen?

"Az egész vita valójában a megyei múzeumok finanszírozásáról szól, a többi csak mellébeszélés, semmi köze a szakmaisághoz, sosem volt."

A vita részben arról szól, hogy a megyei múzeumok finanszírozása mellett szükség van-e a KÖSz finanszírozására, szükség van-e a párhuzamos szervezetek fenntartására. Szerintem nem, mert a megyei múzeumok nem végzik rosszabbul a régészeti szakfeladatokat, mint a KÖSz. Aki tud olyan korrekt adatokat, amelyek ezeknek ellentmondanak, az sorolja őket!
A KÖSz ráadásul a régészeti szakfeladatoknak csak egy részét végzi el: a pénzeseket. Az olcsó munkákat, amelyek elvégzése nem kifizetődő, azt meghagyja a megyei múzeumoknak. A KÖSz létrehozásának tehát nem szakmai okai voltak, hanem pénzügyi. Nem véletlen, hogy Veres János pénzügyminiszter köréből került ki az az alak, aki kitalálta az egészet. Aki kiváncsi Veres szakszerű trükközésére, az olvasson újságot!

"A magyar múzeumi rendszer elavult, csaknem működésképtelen, ezeréves kiállításokkal, a napsütéstől kifakult drappon fekvő poros tárgyakkal, nevetséges látogató számmal, többségében gyenge szakmai színvonalon néhány évente megjelenő évkönyvekkel. Változásra szükség van ezt mindenki tudja."

Várom a magyar múzeumi rendszer elavultságára vonatkozó konkrét adatokat. Különösen annak tükrében, hogy néhány sorral alább azt írod, hogy megyei múzeumokra szükség van. Akkor most elavult, vagy nem elavult? Ha elavult, mi avult el?
Aki járja az ország múzeumait, az tisztában van vele, hogy régi állandó kiállítások mellett számos új is született az elmúlt években az Alfa Programnak köszönhetően. Mondjuk látogass el Veszprémbe, Szekszárdra, Hódmezővásárhelyre! Azt sem ártana tudni, hogy hány éves állandó kiállítás minősül réginek: a MNM-é pl. "ezeréves", vagy új? Aki rendezett már állandó kiállítást, az egyébként tudja, hogy ezek nem 4-5 évre készülnek. Szeretném azt is tudni, hogy a megyei múzeumoknál hány kiállítást lehet látni, és hányat a KÖSz-nél.
A múzeumok látogatottságáról kiváló vitát lehet folytatni. Pl. mit szólsz a Szépművészeti látogatottságához? Vagy beszéljünk az egri vármúzeumról? (Arról is ejthetünk szót, hogy itt mennyivel dobta meg a látogatottságot az esküvőszervezés.) Az egyes múzeumok látogatottsága igen eltérő. Olcsó dolog arra hivatkozni, hogy a kulturális intézmények látogatottsága alacsony akkor, amikor még a mozik is hasonló problémákkal küzdenek.. A szépirodalmi könyvek kiadása sincs egyenes arányban a megjelent és eladott példányszámban. Ellenkező esetben azt hihetnénk, hogy a magyar kultúra aranykora Aczél elvtárs idején volt.

Sorold fel légyszíves a KÖSz által eddig kiadott évkönyveket, és vesd ezt az adatot össze a megyei múzeumok kiadványainak számával! Ne csak az évkönyveket számold, hanem a mellettük megjelenő egyéb kiadványokat (kiállítási katalógusok, forráskiadványok stb.) is! Azt is tisztáznunk kellene, hogy ha egy megyei múzeum nem jelentet meg minden évben évkönyvet, annak mi az oka: hogy nincs mit megjelentetni, vagy nincs pénz megjelentetni.

Változásra mindig mindenhol szükség van. De mi köze a múzeumokban folyó szakmai munka megújításához a KÖSz-nek? Attól újul meg, hogy létrehoztak egy új szervezetet? Ettől csak azoknak a vezetői státuszoknak a száma nő meg, amelyeket a politikai pártok a saját talpnyalóikkal tölthetnek be.

"El lehet törölni a KÖSz-t nyugodtan, ez is politikai döntés lesz, mint ahogy a létrehozása is az volt..."

Örömmel látom, hogy a KÖSz létrehozása mögött te is politikai döntést látsz, nem pedig szakmai okokat. A rossz politikai döntést szerencsére ki lehet javítani egy jó szakmai döntéssel: a KÖSz megszüntetésével.

"...és tovább lehet folytatni a múzeumok pénzügyi manipulációkkal tarkított történetét, azonban ez csak további évekig elodázza a valós problémák kezelésének lehetőségét."

Minden szervezet működésében vannak pénzügyi manipulációk, és erről rengeteg szóbeli információ kerint a szakmában - a múzeumokkal és a KÖSz-szel kapcsolatban is. Ha a KÖSz-t megszüntetik, legalább eggyel kevesebb szervezet lesz a tárgya ezeknek a szóbeszédeknek. Persze az sem ártana, ha ezeknek a híreknek a terjesztői a bíróságokhoz fordulnának. Te pl. szemmel láthatólag rengeteg múzeumi manipulációról tudsz. Mindannyiunk érdekében arra kérlek, hogy kedden fodulj a rendőrséghez, és tedd meg a feljelentést!

"Megyei múzeumokra szükség van, azonban változásokra is, a KÖSz elindított egy folyamatot inkább ezen kellene vitatkozni."

Nem nagyon látom, hogy a KÖSz létrehozása milyen, a megyei múzeumokkal kapcsolatos pozitív folyamatokat indított el. Aki figyelemmel követte az elmúlt évek történéseit, az tisztában van azzal, hogy egy szervezet megreformálását pusztán adminisztratív intézkedésekkel (pl. új szervezetek létrehozásával) nem lehet megoldani (lásd egészségügy, oktatás). Minden rendszer megreformálásához pénz kell. Ha valaki jelentős változást akar látni a múzeumok működésében, az tegyen bele először pénzt! A múzeumoktól viszont az elmúlt 30 évben folyamatosan pénzt vontak el. Melyik gazdasági vállalkozás az, amelyik ezt túlélné?

"Kedves Régész nick néven hozzászóló, attól, hogy kilométer hosszan írogatsz össze vissza mindenfélét..."

Nem "kilométer hosszan" írogatok, hanem korrekt módon válaszolok egy vitában azokra a hozzászólásokra, amelyekkel nem értek egyet. Ha nem ezt tenném, azzal lehetne vádolni, hogy a kényelmetlen felvetésekre nem válaszolok. A hozzászólásaim jelentős részét az idézetek teszik ki. Ezeket azért szúrom be, hogy követni lehessen, van-e olyan felvetett téma, amelyet ki akarok kerülni.

"..., csak azt bizonyítod, hogy a neved ellenére nem vagy régész, mert amiket írsz azok egyszerűen valótlanok."

Talán konkrétabb is lehetnél: mik azok, amiket írok és valótlanok. A végzettségemre való utalásoddal kapcsolatban elárulok Neked egy titkot: az embereket igaz dolgokkal lehet megbántani.
Egyébként örömmel tölt el, hogy a végzettségem szóba került. Ez általában akkor lesz fontos egy internetes fórumon, ha a vitapartnert nem lehet más eszközökkel diszkreditálni, mert a mondandója koherens, logikus. Kiváncsian várom, mikor kezdik el a gépelési hibáimat kimazsolázni, és bebizonyítani, hogy nem dudok hejesen írni. :)

mosoly 2010. március 12. 21:11	Egy fölösleges és értelmetlen vita, melyben olyan érveket sorolnak fel egyesek a KÖSz ellen, melyeket a múzeumok is elkövettek, sőt elkövetnek. Az egész vita valójában a megyei múzeumok finanszírozásáról szól, a többi csak mellébeszélés, semmi köze a szakmaisághoz, sosem volt. A magyar múzeumi rendszer elavult, csaknem működésképtelen, ezeréves kiállításokkal, a napsütéstől kifakult drappon fekvő poros tárgyakkal, nevetséges látogató számmal, többségében gyenge szakmai színvonalon néhány évente megjelenő évkönyvekkel. Változásra szükség van ezt mindenki tudja. El lehet törölni a KÖSz-t nyugodtan, ez is politikai döntés lesz, mint ahogy a létrehozása is az volt, és tovább lehet folytatni a múzeumok pénzügyi manipulációkkal tarkított történetét, azonban ez csak további évekig elodázza a valós problémák kezelésének lehetőségét. Megyei múzeumokra szükség van, azonban változásokra is, a KÖSz elindított egy folyamatot inkább ezen kellene vitatkozni. Kedves Régész nick néven hozzászóló, attól, hogy kilométer hosszan írogatsz össze vissza mindenfélét, csak azt bizonyítod, hogy a neved ellenére nem vagy régész, mert amiket írsz azok egyszerűen valótlanok.

mosoly
2010. március 12. 21:11

Egy fölösleges és értelmetlen vita, melyben olyan érveket sorolnak fel egyesek a KÖSz ellen, melyeket a múzeumok is elkövettek, sőt elkövetnek.
Az egész vita valójában a megyei múzeumok finanszírozásáról szól, a többi csak mellébeszélés, semmi köze a szakmaisághoz, sosem volt. A magyar múzeumi rendszer elavult, csaknem működésképtelen, ezeréves kiállításokkal, a napsütéstől kifakult drappon fekvő poros tárgyakkal, nevetséges látogató számmal, többségében gyenge szakmai színvonalon néhány évente megjelenő évkönyvekkel. Változásra szükség van ezt mindenki tudja. El lehet törölni a KÖSz-t nyugodtan, ez is politikai döntés lesz, mint ahogy a létrehozása is az volt, és tovább lehet folytatni a múzeumok pénzügyi manipulációkkal tarkított történetét, azonban ez csak további évekig elodázza a valós problémák kezelésének lehetőségét. Megyei múzeumokra szükség van, azonban változásokra is, a KÖSz elindított egy folyamatot inkább ezen kellene vitatkozni.
Kedves Régész nick néven hozzászóló, attól, hogy kilométer hosszan írogatsz össze vissza mindenfélét, csak azt bizonyítod, hogy a neved ellenére nem vagy régész, mert amiket írsz azok egyszerűen valótlanok.

Régész 2010. március 12. 18:12	"Nagyon "viccesnek" (vagy inkább sírnivalónak?) találom ezt, hogy Ti, kedves régészek és örökségvédők olyan jól elvitázgattok itt egymással, Múzeumok kontra KÖSZ ügyben. Mintha minden csak a pénz meg a magas szakmai szinvonal lenne. Azon miért nem gondolkoztok el, hogy vajon egy beruházónak mi a jó? Vajon szeretnének a beruházók egy 4 megyén átívelő projekt kapcsán 4 múzeummal, 4 féle áron, 4 féle vállalási határidővel, 4 féle szakmai szinvonalon 4 féle szerződést kötni majd 4 különböző módon és határidőben munkát kezdeni? Vagy esetleg egy icipicit egyszerűbb nekik 1 szervezettel lezongorázni mindezt? Manapság szinte minden projekt EU-s finanszírozású. A pénzeket nem könnyű lehívni, mindenhol nagyon szoros a kontroll. Szerintem a beruházók nagyrészének (még ha egykor szerettek is bizonyos múzeumokkal dolgozni), jóval egyszerűbb elmenni a KÖSZ-höz, ott 1 tárgyalási sort lefolytatni, 1 szerződést kötni. Így a projekt ami a valóságban is 1 DB projekt nem fog szétdarabolódni, a beruházónak is lényegesen kevesebb erőforrásába kerül, hogy az egész régészesdit szemmel tartsa." Hány olyan fejlesztés folyik az országban, amelyik egyszerre több megyét érint? Jelenleg hány autópálya épül? Mennyi fog a következő években? Ezek miatt kár egy szervezetet létrehozni, egy ilyen munka koordinálására léteznek alkalmas szervezetek. Már említetettem az ELTE Régészettudományi Intézetét és az MTA Régészeti Intézetét, de akár az országos gyűjtőkörrel rendelkező MNM is szóba jöhet. Ha ezek szerveznék a munkát, a beruházóknak semmi panasza nem lehetne a szervezettségre, az elvégzett munka egységességére. Mindhárom helyen megvan az a szellemi kapacitás, amelyik képes lenne egy ilyen munka elvégzésére. A KÖSz egyébként a munkákat nem koordinálja, hanem elvégzi. Nem olcsóbban és nem szakszerűbben, mint a múzeumok. (Örülök, hogy legalább ez a két érv nem kerül már szóba.) Viszont régészeti szempontból párhuzamos szervezetet alkot a múzeumi hálózattal, ami többletköltséget jelent a költségvetésnek, 2008-ban pl. 248.100.000 forintot. Ez pedig az állam és az adófizetők szempontja. Mi a fontosabb az államnak: a saját és az adófizető állampolgárok szempontja, vagy a beruházóké? A több megyére kiterjedő beruházások egyébként jellemzően állami beruházások. Az állam igazán vállalhatja a több szerződéssel járó munkát, ha cserében pénzt takarít meg. A beruházókat egyébként teljesen hidegen hagyja az elvégzett munka színvonala, őket csak két dolog érdekli: hogy mennyibe kerül és hogy meddig tart. (Utóbbi szemmel tartása nem kerül neki több pénzbe attól, hogy nem a KÖSz, hanem a múzeumok végzik a munkát.) A mennyibe kerülre annyit tudok mondani, hogy a megyei múzeumok igazgatói minden évben meghatároznak egy összeget, hogy mennyiért vállalják egy négyzetméter feltárását. A meddig tart alapvetően attól függ, hogy milyen régész irányítja a munkát. (És persze az időjárástól.) Aki múzeumi alkalmazott korában elhúzta a feltárást, az köszös korában is lassú lesz, és fordítva. Ha pedig az EU-ról van szó, szeretnék hivatkozni az unalomig emlegetett szubszidiaritás elvére: a döntéseket és a végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell végrehajtani, ahol a megyfelelő szakértelem megvan. Az állami szintnél (KÖSz) az önkormányzati (múzeumok) alacsonyabb, a megfelelő szakértelem pedig a múzeumokban is megvan. Korábban a feltárásokat önkormányzati szervezetek (múzeumok) végezték, az engedélykiadást és az ellenőrzést állami szervezet (KÖH) végezte. Ez megfelelt a kisebb, szolgátató állam elvének. A KÖSz létrehozása ezzel ellentétes elmozdulás: állami szervezet a végrehajtó és az ellenörző szerv is. Ez nem felel meg a kisebb, szolgáltató állam elvének. Ez jellegzetes centralizációs politika, amelyik ellentétes a KÖSz-t létrehozó politikai pártok dumájával. Az uniós projekteknél egyébként egészen más természetű problémák vannak, nem a múzeumok jelentik a gondot. Aki nem hiszi, járjon utána a 4-es metró történetének! Mindaddig, amíg egy múzeum miatt kútba nem esik egy uniós pénzekból finanszírozott projekt, elég furcsa a múzeumokat akadályozó tényezőként bemutatni. "Miért nem fordul meg az senkinek a fejében, hogy komolyan elgondolkozzon azon, hogy mi a KÖSZ valódi célja, hova tart, miket fejleszt....Aki annyira KÖSZ ellenes, az vajon mindent tud a KÖSZ-ről? Tudja, hogy a feltárások után mit csinál? Ha azt hiszi, hogy semmit és azt is rosszul azt a véleményét mire alapozza?" Nem írtam, hogy a KÖSz rosszabbul végzi azt a munkát, amit korábban a múzeumok végeztek. Azt mondom, hogy sem jobban, sem olcsóbban nem végzi. Akkor meg mi szükség van rá? Örömmel venném, ha felsorolnád, mi az a sok minden, amit a KÖSz a feltárások után elvégez a leletanyaggal, a múzeumok pedig nem. "Egy szó mint száz: szerintem a KÖSZ régen túl van azon a ponton, hogy megszüntethetnék. A legtöbb múzeum humán erőforrása már a KÖSZ-ben van, szerintem ezt már nem lehet és nem is kell visszájára fordítani." Hogy mit lehet megszüntetni és mit nem, arról persze hosszasan el lehetne vitatkozni. Szívesen elvinnélek egy borsodi tanulmányi kirándulásra, hogy mit zártak be itt ez elmúlt jó 20 évben, acélgyártól bölcsödéig azért, mert az állam vagy az önkormányzat nem vállalta a fenntartását. A KÖSz megszüntetésének ilyen drasztikus következmények persze nem lennének. Hogy a legtöbb múzeum humán erőforrása a KÖSz-ben van, az súlyos tévedés. A múzeumok nem kizárólag régészekből állnak. A néprajzosok, történészek, művészettörténészek stb. maradtak a múzeumokban a restaurátorok többségével együtt. Nem sok értelmét látom, hogy a komplex kulturális szervezetet alkotó múzeumból egy részt, a régészetet (pontosabban annak is csak egy részét) kimetsszünk - de erről már korábban is írtam. A múzeumokban dolgozó régészeknek is csak egy része ment el a KÖSz-höz a magasabb fizetés reményében, jellemzően a fiatalabbak. Ha a KÖSz-t megszüntetik, ezek minden probléma nélkül vissza tudnak menni a korábbi munkaadóikhoz. Az idősebb, családdal, az adott városban jelentős társadalmi presztízzsel rendelkező régészek jellemzően maradtak. Nézd meg pl. a Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeumának munkatársi listáját! Jelenleg 9 régész dolgozik ott. Ez azt jelentené, hogy a KÖSz létrehozása előtt legalább 19 régészük volt? Ennyi soha nem dolgozott egyszerre egyetlen megyében sem. És kik azok akik nem mentek el a KÖSz-höz? Pl. Horváth Ferenc, Lőrinczy Gábor, Kürti Béla, Vályi Katalin. Aki olvas szakirodalmat, az pontosan tudja, hogy ezek a nevek mit jelentenek a szakmában. Jelenleg a KÖSz dél-alföldi irodájában (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 10 régész dolgozik. Ez lenne a humán erőforrás visszafordíthatatlan elvándorlása? Hol van e között a 10 régész között az, aki mondjuk egy lapon említhető Horváth Ferenccel?

Régész
2010. március 12. 18:12

"Nagyon "viccesnek" (vagy inkább sírnivalónak?) találom ezt, hogy Ti, kedves régészek és örökségvédők olyan jól elvitázgattok itt egymással, Múzeumok kontra KÖSZ ügyben. Mintha minden csak a pénz meg a magas szakmai szinvonal lenne.
Azon miért nem gondolkoztok el, hogy vajon egy beruházónak mi a jó? Vajon szeretnének a beruházók egy 4 megyén átívelő projekt kapcsán 4 múzeummal, 4 féle áron, 4 féle vállalási határidővel, 4 féle szakmai szinvonalon 4 féle szerződést kötni majd 4 különböző módon és határidőben munkát kezdeni? Vagy esetleg egy icipicit egyszerűbb nekik 1 szervezettel lezongorázni mindezt? Manapság szinte minden projekt EU-s finanszírozású. A pénzeket nem könnyű lehívni, mindenhol nagyon szoros a kontroll. Szerintem a beruházók nagyrészének (még ha egykor szerettek is bizonyos múzeumokkal dolgozni), jóval egyszerűbb elmenni a KÖSZ-höz, ott 1 tárgyalási sort lefolytatni, 1 szerződést kötni. Így a projekt ami a valóságban is 1 DB projekt nem fog szétdarabolódni, a beruházónak is lényegesen kevesebb erőforrásába kerül, hogy az egész régészesdit szemmel tartsa."

Hány olyan fejlesztés folyik az országban, amelyik egyszerre több megyét érint? Jelenleg hány autópálya épül? Mennyi fog a következő években? Ezek miatt kár egy szervezetet létrehozni, egy ilyen munka koordinálására léteznek alkalmas szervezetek. Már említetettem az ELTE Régészettudományi Intézetét és az MTA Régészeti Intézetét, de akár az országos gyűjtőkörrel rendelkező MNM is szóba jöhet. Ha ezek szerveznék a munkát, a beruházóknak semmi panasza nem lehetne a szervezettségre, az elvégzett munka egységességére. Mindhárom helyen megvan az a szellemi kapacitás, amelyik képes lenne egy ilyen munka elvégzésére.
A KÖSz egyébként a munkákat nem koordinálja, hanem elvégzi. Nem olcsóbban és nem szakszerűbben, mint a múzeumok. (Örülök, hogy legalább ez a két érv nem kerül már szóba.) Viszont régészeti szempontból párhuzamos szervezetet alkot a múzeumi hálózattal, ami többletköltséget jelent a költségvetésnek, 2008-ban pl. 248.100.000 forintot. Ez pedig az állam és az adófizetők szempontja. Mi a fontosabb az államnak: a saját és az adófizető állampolgárok szempontja, vagy a beruházóké? A több megyére kiterjedő beruházások egyébként jellemzően állami beruházások. Az állam igazán vállalhatja a több szerződéssel járó munkát, ha cserében pénzt takarít meg.
A beruházókat egyébként teljesen hidegen hagyja az elvégzett munka színvonala, őket csak két dolog érdekli: hogy mennyibe kerül és hogy meddig tart. (Utóbbi szemmel tartása nem kerül neki több pénzbe attól, hogy nem a KÖSz, hanem a múzeumok végzik a munkát.) A mennyibe kerülre annyit tudok mondani, hogy a megyei múzeumok igazgatói minden évben meghatároznak egy összeget, hogy mennyiért vállalják egy négyzetméter feltárását. A meddig tart alapvetően attól függ, hogy milyen régész irányítja a munkát. (És persze az időjárástól.) Aki múzeumi alkalmazott korában elhúzta a feltárást, az köszös korában is lassú lesz, és fordítva.
Ha pedig az EU-ról van szó, szeretnék hivatkozni az unalomig emlegetett szubszidiaritás elvére: a döntéseket és a végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell végrehajtani, ahol a megyfelelő szakértelem megvan. Az állami szintnél (KÖSz) az önkormányzati (múzeumok) alacsonyabb, a megfelelő szakértelem pedig a múzeumokban is megvan. Korábban a feltárásokat önkormányzati szervezetek (múzeumok) végezték, az engedélykiadást és az ellenőrzést állami szervezet (KÖH) végezte. Ez megfelelt a kisebb, szolgátató állam elvének. A KÖSz létrehozása ezzel ellentétes elmozdulás: állami szervezet a végrehajtó és az ellenörző szerv is. Ez nem felel meg a kisebb, szolgáltató állam elvének. Ez jellegzetes centralizációs politika, amelyik ellentétes a KÖSz-t létrehozó politikai pártok dumájával.
Az uniós projekteknél egyébként egészen más természetű problémák vannak, nem a múzeumok jelentik a gondot. Aki nem hiszi, járjon utána a 4-es metró történetének! Mindaddig, amíg egy múzeum miatt kútba nem esik egy uniós pénzekból finanszírozott projekt, elég furcsa a múzeumokat akadályozó tényezőként bemutatni.

"Miért nem fordul meg az senkinek a fejében, hogy komolyan elgondolkozzon azon, hogy mi a KÖSZ valódi célja, hova tart, miket fejleszt....Aki annyira KÖSZ ellenes, az vajon mindent tud a KÖSZ-ről? Tudja, hogy a feltárások után mit csinál? Ha azt hiszi, hogy semmit és azt is rosszul azt a véleményét mire alapozza?"

Nem írtam, hogy a KÖSz rosszabbul végzi azt a munkát, amit korábban a múzeumok végeztek. Azt mondom, hogy sem jobban, sem olcsóbban nem végzi. Akkor meg mi szükség van rá?
Örömmel venném, ha felsorolnád, mi az a sok minden, amit a KÖSz a feltárások után elvégez a leletanyaggal, a múzeumok pedig nem.

"Egy szó mint száz: szerintem a KÖSZ régen túl van azon a ponton, hogy megszüntethetnék. A legtöbb múzeum humán erőforrása már a KÖSZ-ben van, szerintem ezt már nem lehet és nem is kell visszájára fordítani."

Hogy mit lehet megszüntetni és mit nem, arról persze hosszasan el lehetne vitatkozni. Szívesen elvinnélek egy borsodi tanulmányi kirándulásra, hogy mit zártak be itt ez elmúlt jó 20 évben, acélgyártól bölcsödéig azért, mert az állam vagy az önkormányzat nem vállalta a fenntartását. A KÖSz megszüntetésének ilyen drasztikus következmények persze nem lennének.
Hogy a legtöbb múzeum humán erőforrása a KÖSz-ben van, az súlyos tévedés. A múzeumok nem kizárólag régészekből állnak. A néprajzosok, történészek, művészettörténészek stb. maradtak a múzeumokban a restaurátorok többségével együtt. Nem sok értelmét látom, hogy a komplex kulturális szervezetet alkotó múzeumból egy részt, a régészetet (pontosabban annak is csak egy részét) kimetsszünk - de erről már korábban is írtam.
A múzeumokban dolgozó régészeknek is csak egy része ment el a KÖSz-höz a magasabb fizetés reményében, jellemzően a fiatalabbak. Ha a KÖSz-t megszüntetik, ezek minden probléma nélkül vissza tudnak menni a korábbi munkaadóikhoz. Az idősebb, családdal, az adott városban jelentős társadalmi presztízzsel rendelkező régészek jellemzően maradtak. Nézd meg pl. a Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeumának munkatársi listáját! Jelenleg 9 régész dolgozik ott. Ez azt jelentené, hogy a KÖSz létrehozása előtt legalább 19 régészük volt? Ennyi soha nem dolgozott egyszerre egyetlen megyében sem. És kik azok akik nem mentek el a KÖSz-höz? Pl. Horváth Ferenc, Lőrinczy Gábor, Kürti Béla, Vályi Katalin. Aki olvas szakirodalmat, az pontosan tudja, hogy ezek a nevek mit jelentenek a szakmában. Jelenleg a KÖSz dél-alföldi irodájában (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 10 régész dolgozik. Ez lenne a humán erőforrás visszafordíthatatlan elvándorlása? Hol van e között a 10 régész között az, aki mondjuk egy lapon említhető Horváth Ferenccel?

János János 2010. március 12. 17:31	Tisztelt Konferencia és akik az elektronikus felületen vitatkoznak! Az itt csépelt téma már 1997-től érvényes. Az akkori ÁSZ jelentést Horn zároltatta! A Táncsics Mihály utca 1-ből, azért utólag ki lehetett hozni példányt. Csak azt kell végig nézni, és az akkori, és részben mostani szakmai üdvöskék etikai alapú álságos hőbörgését végre csitítani lehetne. Nem csak KÖSZ nem kell,( financiálisan ellenérdekelt a megyei múzeumi szervekkel, tovább lehetetleníti azokat) hanem az " OM-ÁVH" utódszervét kell az alapokig vissza bontani. A mai főemberek jó részét, a szakma közeléből is kicsapni, aztán felelősségre vonni, az akkori elvtársakból álurasággá avanzsáltakat. (Szeged John Bull söröző - sok más közt) sok-sok milliós lopása pl. a mostani BKV botrány nagyságrendet tett ki akkor. A többi kis "k" tényezős költségvetésekben seregestül lehet az ilyen korrupciós ügyeket tetten érni. Ma már nyugdíjas művészettörténésztől, a közben elhunyt volt munkásőrig, mindenki volt ebben a bandában. "Cselovszkik" is rájöttek hamar, hogy kikel is kellene kuglizni, pedig a FIDESZ regnált ( papíron) az országban. ( kis k= korruptiós tényező a gyengébbek kedvéért). Szóval tessék fellapozni azt a jelentést, aztán a mai vezérkar főkolomposait, holdudvarukat, akik ma is fungálnak, jórészt Budapesten, a másod, harmad vonalú talpnyalók 10-15éve vidékre spricceltek szét, mindenki más mesével akart hirtelen vidéki házat venni, és aztán beölelte a védő háló és fenn tartja azóta is ezeket a nyikhajokat. Képességek a közepeset sem érik el, de mások neve alatt másképp, mást csinálnak. A leghangosabban méltatlankodó KÖH-ös főfiukat, fülön fogni, akiket ma már talán meri valaki fülön fogni, mert Antall nem merte(!) - tőle magától tudom, hogy nem mert elmenni odáig! Az OMVH és a MSZMP olyan első vonalbeli felső kapcsolatokkal rendelkezett, hogy nem volt tanácsos ezt megtenni. Ezek az információk a Hír Tv Célpont stábjának a birtokába kerülnek, lássuk tudnak-e kezdeni valamit. A kivitelezést - az OMVH technikai kivitelezőire gondolok - úgymond kiszervezték. Ez annyit jelent, hogy néhány kft. és egyéb cégek, néhány "sikeres" pl. restaurátora és építésze, mindig megfelel az elvárásoknak, a többi, akik ugyanazokkal a diplomákkal rendelkeznek, nem is tudnak arról, hogy netán versenyezni lehet. Az a néhány üdvöske viszont mindig jókor, jól adja be a pályázatát és nyer. A II. ukrán front nem tett annyi kárt a magyar műemlékvédelemben mint a Táncsics Mihály utca és a Mókus utca együttműködve évtizedeken keresztül. Az ott élősködők hadát - néhány nagyon ritka, igen ritka kivételtől eltekintve - az utcára kellene tenni azonnal. Ha akkora szakemberek, állják meg a helyüket a" piaci viszonyok közt". Egyetlen név - a többiről most nem beszélnék - ilyen kivétel volt Mendele Ferenc nem véletlenül távozott úgy ahogyan! Nem volt benn a brancsban, csak széllel szemben tudott hajózni, egy idő után nem bírta. Csak ők kevesen voltak vannak. Patkányhad viszont megtölti a hajót, akármilyen szélben akármerre megy. Múzeumügy A mai szervezetlenség az 1970-es évek elejében gyökerezik és hordozza a szervezetlen szervezet feltett kérdéseire ugyanolyan szűk látókörű, ugyanolyan gondolkodni képtelen, tekintélyelvű, atyáskodó, ingyenélők, válaszképtelenségét, a másképp gondolkodás legkisebb nyoma nélkül. A régi kérdésekre - nem csak a politikában - de itt is csak másképp gondolkodva lehet választ adni, jó választ. Rossz már volt/van egy sorozat. Pl. Váci Értéktár, mely identitás zavarokkal küzd, a helytörténeti gyűjteménnyel szemben, mint a helyi politikai, belső pitiánerkedések szüleménye. A múzeumi hálózat, egyrészt, ha működne sem képes többre, max. 60%-os hatékonyság köré vinni saját teljesítményét. ( Ebben nincs benne a kávézás, a köröm festés, a magán telefonálgatás - már ha fel nem élte ezt is, a következő 20 évre az egész Aczél -i "logikával" működtetett és túllétszámmal teletömött szervezetlen szervezet). Ehhez 100% fizetést ad. A 100%-hoz cca. 136-153% kifizetés társul a valóságban. De így is rosszul vannak megfizetve a régészek akik dolgoznak. Akik ellenőriznek, vagy vezető állásban vannak, tessék megnézni, hogy mit kapnak kiszállási, napidíj, egyéb juttatások címén, mire futja ennek a fajtának időben, a főállás mellett , milyen "teljesítményekre" mekkora tiszteletdíjakért.( persze, ha ezek az egyének adott szervezetek, adott székeiben, vagy azok hatókörén belül ücsörögnek) Tessék megnézni a karneválok, felvonulások, várjátékok bújtatott, vagy nyílt költségvetéseit, hogy évente mennyi egyesek "tisztelet díja" miközben állítólag napi 8 órában kiváló vezetői vagy /és szakmai munkát végeznek. Eközben a múzeumi hálózatban, nem volt idő, ész , akarat, morális tartás, hogy pl. a műtárgy fogalmát felülbírálják, és megváltoztassák. Ez az egy lépés, - hogy tudniillik a kerámia "szemét" tonnáit nem védem ugyanazokkal az előírásokkal, mint pl. egy ékszer szintű fegyvert, - évtizedekkel ezelőtt kellett volna törvénybe foglalni - de sorolhatók más hasonló lehetőségek és lépések, a szakmai szint megtartása mellett, a költséghatékonyabb működés irányába vezettek volna régen. Egyetlen út nem járható ugyanaz, ugyanúgy, mint addid/eddig . Ez a döntés kizárólag szakmai ismeretet, és akaratot tételez fel. Ha ezeket a kerámia tonnákat egy országos központi - láda kataszteri - gyűjtő raktárban helyeznék el ( 1975- ös ötlet: Csepel sziget föld alatti mély raktár) akkor a múzeumok épületek kényszerű fenntartásától, rezsi költségektől, segéd munkaerőktől, és sok minden mástól szabadulnának meg. Ez egyszeri beruházás országos költségvetésből. ( 21 tárhely 19 megye +MNM+BTM) Mindenki a saját rakterületére, bizonyos megkötöttségekkel, bármikor bejárhat és hozzáférhet az anyagához, de nem tárol cserép halmokat, melyek értelmezhetősége vagy soha, vagy legközelebb" 3100-ban "jöhet el. Igen Tisztel Konferencia! A KÖH álságos köhögésére nem lázcsillapítót, hanem jó nagy adag rongyot javasolnék, hogy végre valaki úgy tömje be ennek az élősködő hadnak a száját, hogy megfulladjon. Azután Embereket(!) kell tenni a helyükre, a szervezetet átalakítani és védhető az, ami ma " nem védhető, nincs elég fedezet". Fedezet van ( még mindig) csak nem kellene évtizedek óta ellopni szervezetten. Az új KÖH meg vegye tudomásul, hogy nem pökhendi hatóságnak, hanem a polgárt segítő szervnek találtatott ki, annak idején. Nem kellenek "pákai kezdeményezések",( mely mellesleg jó és végre tisztességes kezdeményezések -ezért van hosszú távon, valószínüleg halálra ítélve) ha eleve az alap etikai rendet betartanák, azt, hogy az enyém a műemlék, az egyházé a műemlék, az állam nem tesz egyebet mint a kezelést felügyeli, egy etikai rendszer érvényre juttatásával. Az olyan papokat bünteti, akik tudatosan lebontatnak, szét barmoltatnak oltárokat és helyükre más ízléstelen un. modern bóvlikat építtetnek. Bünteti a milliomost, akinek, nincs természetvédelmi környezet, nincs műemléki, eredeti, érinthetetlen részeket tiszteletben tartó morális tartása, (más sincsen, így aztán ilyen un. műemléki sincsen, no meg ismerete sincsen) csak megalomán önös érdek van, reverenda alatt, pártkönyvvel a szív felett, mindezek nélkül vastag arany lánccal 60-as IQ-val. Aquinói Szent Tamás: "Kis bűnösök lábára vasból láncot vernek, nagy bűnösök nyakára aranyból". A műemlékvédelem, ehelyett egy mindent gátló csúszópénzekre váró önös érdekű, hatalmi szerv, álságos orákulumokkal, és meztelen csiga tintanyalókkal, akik a valós technikai problémákhoz fel sem érnek agyilag, de leginkább etikailag nem. Az előttem szólók: Némelyike jó volna, ha megtanulna fogalmazni és megtanulná a szakmát, azt, hogy éppen miről is szeretne vitatkozni. Az egyes hozzászólások színvonala és ismeretszintje komolyan elgondolkodtat, hogy ezek az egyének a mai múzeumi hálózat ""szakemberei?"" Mert, ha igen, akkor kár vitatkozni, mert nincs kivel. Talán megszólalnak itt az elektronikus felületen, az etikailag és szakmailag hiteles egyének is, mert az itteni "érvelések" nagyobb(?) hányada (nem számoltam, de kicsit sok az összeshez képest)- enyhén szólva is - bugris fogalom rendszerűkkel és iszonyatos ismeret hiánnyal fogalmazódtak meg, nagy hangon.- Nem annak van igaza aki leghangosabban és sokat kiabál! Beszélni és fogalmazni kellene, netán érvelni, nem közepesen értelmes véleményeket szűk látókörűen megfogalmazni, a jelen rendszert pedig, egy változtathatatlan kövületnek tekinteni. Tovább kellene tanulni hölgyeim és uraim ebben a témában is!. Legközelebb folytatom János

János János
2010. március 12. 17:31

Tisztelt Konferencia és akik az elektronikus felületen vitatkoznak!

Az itt csépelt téma már 1997-től érvényes. Az akkori ÁSZ jelentést Horn zároltatta! A Táncsics Mihály utca 1-ből, azért utólag ki lehetett hozni példányt. Csak azt kell végig nézni, és az akkori, és részben mostani szakmai üdvöskék etikai alapú álságos hőbörgését végre csitítani lehetne. Nem csak KÖSZ nem kell,( financiálisan ellenérdekelt a megyei múzeumi szervekkel, tovább lehetetleníti azokat) hanem az " OM-ÁVH" utódszervét kell az alapokig vissza bontani. A mai főemberek jó részét, a szakma közeléből is kicsapni, aztán felelősségre vonni, az akkori elvtársakból álurasággá avanzsáltakat. (Szeged John Bull söröző - sok más közt) sok-sok milliós lopása pl. a mostani BKV botrány nagyságrendet tett ki akkor.

A többi kis "k" tényezős költségvetésekben seregestül lehet az ilyen korrupciós ügyeket tetten érni. Ma már nyugdíjas művészettörténésztől, a közben elhunyt volt munkásőrig, mindenki volt ebben a bandában. "Cselovszkik" is rájöttek hamar, hogy kikel is kellene kuglizni, pedig a FIDESZ regnált ( papíron) az országban. ( kis k= korruptiós tényező a gyengébbek kedvéért). Szóval tessék fellapozni azt a jelentést, aztán a mai vezérkar főkolomposait, holdudvarukat, akik ma is fungálnak, jórészt Budapesten, a másod, harmad vonalú talpnyalók 10-15éve vidékre spricceltek szét, mindenki más mesével akart hirtelen vidéki házat venni, és aztán beölelte a védő háló és fenn tartja azóta is ezeket a nyikhajokat. Képességek a közepeset sem érik el, de mások neve alatt másképp, mást csinálnak. A leghangosabban méltatlankodó KÖH-ös főfiukat, fülön fogni, akiket ma már talán meri valaki fülön fogni, mert Antall nem merte(!) - tőle magától tudom, hogy nem mert elmenni odáig! Az OMVH és a MSZMP olyan első vonalbeli felső kapcsolatokkal rendelkezett, hogy nem volt tanácsos ezt megtenni.

Ezek az információk a Hír Tv Célpont stábjának a birtokába kerülnek, lássuk tudnak-e kezdeni valamit.

A kivitelezést - az OMVH technikai kivitelezőire gondolok - úgymond kiszervezték. Ez annyit jelent, hogy néhány kft. és egyéb cégek, néhány "sikeres" pl. restaurátora és építésze, mindig megfelel az elvárásoknak, a többi, akik ugyanazokkal a diplomákkal rendelkeznek, nem is tudnak arról, hogy netán versenyezni lehet. Az a néhány üdvöske viszont mindig jókor, jól adja be a pályázatát és nyer.
A II. ukrán front nem tett annyi kárt a magyar műemlékvédelemben mint a Táncsics Mihály utca és a Mókus utca együttműködve évtizedeken keresztül. Az ott élősködők hadát - néhány nagyon ritka, igen ritka kivételtől eltekintve - az utcára kellene tenni azonnal. Ha akkora szakemberek, állják meg a helyüket a" piaci viszonyok közt". Egyetlen név - a többiről most nem beszélnék - ilyen kivétel volt Mendele Ferenc nem véletlenül távozott úgy ahogyan! Nem volt benn a brancsban, csak széllel szemben tudott hajózni, egy idő után nem bírta. Csak ők kevesen voltak vannak. Patkányhad viszont megtölti a hajót, akármilyen szélben akármerre megy.

Múzeumügy
A mai szervezetlenség az 1970-es évek elejében gyökerezik és hordozza a szervezetlen szervezet feltett kérdéseire ugyanolyan szűk látókörű, ugyanolyan gondolkodni képtelen, tekintélyelvű, atyáskodó, ingyenélők, válaszképtelenségét, a másképp gondolkodás legkisebb nyoma nélkül. A régi kérdésekre - nem csak a politikában - de itt is csak másképp gondolkodva lehet választ adni, jó választ. Rossz már volt/van egy sorozat. Pl. Váci Értéktár, mely identitás zavarokkal küzd, a helytörténeti gyűjteménnyel szemben, mint a helyi politikai, belső pitiánerkedések szüleménye.

A múzeumi hálózat, egyrészt, ha működne sem képes többre, max. 60%-os hatékonyság köré vinni saját teljesítményét. ( Ebben nincs benne a kávézás, a köröm festés, a magán telefonálgatás - már ha fel nem élte ezt is, a következő 20 évre az egész Aczél -i "logikával" működtetett és túllétszámmal teletömött szervezetlen szervezet). Ehhez 100% fizetést ad. A 100%-hoz cca. 136-153% kifizetés társul a valóságban. De így is rosszul vannak megfizetve a régészek akik dolgoznak.
Akik ellenőriznek, vagy vezető állásban vannak, tessék megnézni, hogy mit kapnak kiszállási, napidíj, egyéb juttatások címén, mire futja ennek a fajtának időben, a főállás mellett , milyen "teljesítményekre" mekkora tiszteletdíjakért.( persze, ha ezek az egyének adott szervezetek, adott székeiben, vagy azok hatókörén belül ücsörögnek) Tessék megnézni a karneválok, felvonulások, várjátékok bújtatott, vagy nyílt költségvetéseit, hogy évente mennyi egyesek "tisztelet díja" miközben állítólag napi 8 órában kiváló vezetői vagy /és szakmai munkát végeznek.

Eközben a múzeumi hálózatban, nem volt idő, ész , akarat, morális tartás, hogy pl. a műtárgy fogalmát felülbírálják, és megváltoztassák. Ez az egy lépés, - hogy tudniillik a kerámia "szemét" tonnáit nem védem ugyanazokkal az előírásokkal, mint pl. egy ékszer szintű fegyvert, - évtizedekkel ezelőtt kellett volna törvénybe foglalni - de sorolhatók más hasonló lehetőségek és lépések, a szakmai szint megtartása mellett, a költséghatékonyabb működés irányába vezettek volna régen. Egyetlen út nem járható ugyanaz, ugyanúgy, mint addid/eddig . Ez a döntés kizárólag szakmai ismeretet, és akaratot tételez fel. Ha ezeket a kerámia tonnákat egy országos központi - láda kataszteri - gyűjtő raktárban helyeznék el ( 1975- ös ötlet: Csepel sziget föld alatti mély raktár) akkor a múzeumok épületek kényszerű fenntartásától, rezsi költségektől, segéd munkaerőktől, és sok minden mástól szabadulnának meg. Ez egyszeri beruházás országos költségvetésből. ( 21 tárhely 19 megye +MNM+BTM) Mindenki a saját rakterületére, bizonyos megkötöttségekkel, bármikor bejárhat és hozzáférhet az anyagához, de nem tárol cserép halmokat, melyek értelmezhetősége vagy soha, vagy legközelebb" 3100-ban "jöhet el.

Igen Tisztel Konferencia!
A KÖH álságos köhögésére nem lázcsillapítót, hanem jó nagy adag rongyot javasolnék, hogy végre valaki úgy tömje be ennek az élősködő hadnak a száját, hogy megfulladjon. Azután Embereket(!) kell tenni a helyükre, a szervezetet átalakítani és védhető az, ami ma " nem védhető, nincs elég fedezet". Fedezet van ( még mindig) csak nem kellene évtizedek óta ellopni szervezetten.
Az új KÖH meg vegye tudomásul, hogy nem pökhendi hatóságnak, hanem a polgárt segítő szervnek találtatott ki, annak idején. Nem kellenek "pákai kezdeményezések",( mely mellesleg jó és végre tisztességes kezdeményezések -ezért van hosszú távon, valószínüleg halálra ítélve) ha eleve az alap etikai rendet betartanák, azt, hogy az enyém a műemlék, az egyházé a műemlék, az állam nem tesz egyebet mint a kezelést felügyeli, egy etikai rendszer érvényre juttatásával. Az olyan papokat bünteti, akik tudatosan lebontatnak, szét barmoltatnak oltárokat és helyükre más ízléstelen un. modern bóvlikat építtetnek. Bünteti a milliomost, akinek, nincs természetvédelmi környezet, nincs műemléki, eredeti, érinthetetlen részeket tiszteletben tartó morális tartása, (más sincsen, így aztán ilyen un. műemléki sincsen, no meg ismerete sincsen) csak megalomán önös érdek van, reverenda alatt, pártkönyvvel a szív felett, mindezek nélkül vastag arany lánccal 60-as IQ-val.

Aquinói Szent Tamás: "Kis bűnösök lábára vasból láncot vernek, nagy bűnösök nyakára aranyból".

A műemlékvédelem, ehelyett egy mindent gátló csúszópénzekre váró önös érdekű, hatalmi szerv, álságos orákulumokkal, és meztelen csiga tintanyalókkal, akik a valós technikai problémákhoz fel sem érnek agyilag, de leginkább etikailag nem.

Az előttem szólók:

Némelyike jó volna, ha megtanulna fogalmazni és megtanulná a szakmát, azt, hogy éppen miről is szeretne vitatkozni. Az egyes hozzászólások színvonala és ismeretszintje komolyan elgondolkodtat, hogy ezek az egyének a mai múzeumi hálózat ""szakemberei?"" Mert, ha igen, akkor kár vitatkozni, mert nincs kivel. Talán megszólalnak itt az elektronikus felületen, az etikailag és szakmailag hiteles egyének is, mert az itteni "érvelések" nagyobb(?) hányada (nem számoltam, de kicsit sok az összeshez képest)- enyhén szólva is - bugris fogalom rendszerűkkel és iszonyatos ismeret hiánnyal fogalmazódtak meg, nagy hangon.- Nem annak van igaza aki leghangosabban és sokat kiabál! Beszélni és fogalmazni kellene, netán érvelni, nem közepesen értelmes véleményeket szűk látókörűen megfogalmazni, a jelen rendszert pedig, egy változtathatatlan kövületnek tekinteni. Tovább kellene tanulni hölgyeim és uraim ebben a témában is!.
Legközelebb folytatom
János

Hangya 2010. március 12. 09:02	Nagyon "viccesnek" (vagy inkább sírnivalónak?) találom ezt, hogy Ti, kedves régészek és örökségvédők olyan jól elvitázgattok itt egymással, Múzeumok kontra KÖSZ ügyben. Mintha minden csak a pénz meg a magas szakmai szinvonal lenne. Azon miért nem gondolkoztok el, hogy vajon egy beruházónak mi a jó? Vajon szeretnének a beruházók egy 4 megyén átívelő projekt kapcsán 4 múzeummal, 4 féle áron, 4 féle vállalási határidővel, 4 féle szakmai szinvonalon 4 féle szerződést kötni majd 4 különböző módon és határidőben munkát kezdeni? Vagy esetleg egy icipicit egyszerűbb nekik 1 szervezettel lezongorázni mindezt? Manapság szinte minden projekt EU-s finanszírozású. A pénzeket nem könnyű lehívni, mindenhol nagyon szoros a kontroll. Szerintem a beruházók nagyrészének (még ha egykor szerettek is bizonyos múzeumokkal dolgozni), jóval egyszerűbb elmenni a KÖSZ-höz, ott 1 tárgyalási sort lefolytatni, 1 szerződést kötni. Így a projekt ami a valóságban is 1 DB projekt nem fog szétdarabolódni, a beruházónak is lényegesen kevesebb erőforrásába kerül, hogy az egész régészesdit szemmel tartsa. Miért nem fordul meg az senkinek a fejében, hogy komolyan elgondolkozzon azon, hogy mi a KÖSZ valódi célja, hova tart, miket fejleszt....Aki annyira KÖSZ ellenes, az vajon mindent tud a KÖSZ-ről? Tudja, hogy a feltárások után mit csinál? Ha azt hiszi, hogy semmit és azt is rosszul azt a véleményét mire alapozza? Egy szó mint száz: szerintem a KÖSZ régen túl van azon a ponton, hogy megszüntethetnék. A legtöbb múzeum humán erőforrása már a KÖSZ-ben van, szerintem ezt már nem lehet és nem is kell visszájára fordítani.

figyelő 2010. március 12. 08:37	Kívülről figyelve a régészszakmát mindkét oldalról vannak ismerőseim. Örülök ennek a nyílt, valószínűleg többnyiravalódi régészek közt folyó vitának. Nyilvánvalóan a KÖSz létrehozásában kikerülhetetlen volt a politikai akarat. Ez nemis történhetett volna másként. Mindazonáltal úgy gondolom akik ott dolgoznak nemelsősorban politikai (habár a mai Mo-on a felülről létrehozott szervezetek vezetőinél legalábbis ez többet nyom a latba) hovatartozásuk, hanem a munkalehetőségés fizetés miatt teszik azt. Van-e értelme a KÖSz-nek? A megnövekedett munkák koordinálása, figyelemmelkövetése fontos, de sztem saját ásatásokat nem kellene végezniük. Egy felduzzasztott adminisztratívjellegű (sokszorsajnos státuszok miatt terjengős) hivatal helyett, amely közben a megyei múzeumokmunkájába is bele-belekap, nem egy eus régiós (a regionalitás nemkötelező csaksokvolt a státuszteremtő mindentlemásolunkcsinovnyik az utóbbi kormányokban) hanem csupán egy ellenőrző-koordináló szervre lenne szükség kihelyezett megyei irodákkal, ahol szintén csak minimálisltszám dolgozik kellene. Így a megspórolt pénzből a párhuzamosságotmegszüntetve a múzeumok működésére többet lehetne fordítani, ergo a pályakezdőktől a tapasztalt öregekig mindenki a meglévő rendszerben tudna érvényesülni és szakmailagis korrekten. Az öregektől pl tanulhatnának a fiatalok így kevesebblenne a tanulópénz. A mai párhuzamosság nem tartható, hiszen a megyei intézményektől az utóbbi időbenfolyamatos azelvonás, elbocsájtanak régészeket, művészettörténszeket, stb., nem pedig felvesznek és a raktárhelyzet is tarthatatlan. A fizetésekről nemis beszélve...

Régész 2010. március 11. 22:29	"Az első kérdésem mi a legnagyobb problémátok ebben a pillanatban?" Fáradt és álmos vagyok, de azért Neked még válaszolok. "Az első gondolatom az volt, talán közeledik a választás, és lehetőség van a KÖSZ intézményének megszüntetésére. Ebben rejlik némi igazság. De az igazi mozgató rugó ebben az esetben a PÉNZ......A pénz, amiről ez az egész szól. Eddig kiderült hány intézmény van, ami ásatási pénzek híján nem képes magát fenn tartani. Miért? Mert eddig az ásatási pénzekből fedezették a működésüket, amit ugyebár ásatási költségként csak is akkor tudtak kiemelni, ha mint feldolgozáshoz szükséges közüzemi költségként feltüntettek. A múzeumok eddig sem Igen ez eddig rendben van de nem az, hogy valójában csak ezek a nagy anyagiakkal járó beruházások, amik életben tartják őket, mert az esetlegesen belépő bevételekből származó anyagiak nevetségesen kicsik. " Igen, a pénz miatt hozták létre a KÖSz-t. A hivatalos indoklásokban az is szerepelt, hogy ez takarékosabb megoldás, mint a korábbi. De mindannyian tudjuk milyen az, amikor az MSzP és az SzDSz elkezd takarékoskodni... A múzeumok az autópályás pénzek nélkül is fenntartják magukat. Pontosabban - jobbára - az önkormányzatok tartják fenn őket, ugyanúgy, mint más kulturális intézményeket. Nem tudok róla, hogy a KÖSz létrehozása óta egyetlen múzeum is csődbe ment volna. Nehezebb a helyzetük, de eddig sikeresen kivágták magukat a bajból. A nagyméretű feltárásokra a múzeumok átalánydíjas szerződést kötnek, úgy mint a KÖSz is, ilyenkor részletes elszámolással nem tartoznak. "Annak ellenére, hogy irgalmatlan mennyiségű pénzek vándoroltak a múzeumokhoz a kiállítóterek siralmasak." Szerintem vannak kiváló kiállítások is, amelyeket az elmúlt években építettek meg, Pesten is, vidéken is. Az irgalmatlan mennyiségű pénzre nem tudok mit mondani. Ha a megelőző feltárásokra fordított összegekre gondolsz, ezek legnagyobb része elmegy a feltárásokra, dokumentálásra, raktározásra, tehát szakmai munkára. Hogy mekkora az az összeg, amelyet a múzeumok - a KÖSz-höz hasonlóan - rezsire költenek, nem tudom. Erre egy gazdaságis tudna választ adni. Természetesen bőven van tennivalójuk a muzeológusoknak, de azt nem szabad elfelejteni, hogy folyamatosan nyírják őket, így egyre kevesebb embertől várunk el egyre színvonalasabb munkát. "A másik ebben az országban képzik ki a legtöbb régészt minek? Már az egyetemen ki kellene szűrni igen tisztelt hozzá értők, akik nem erre a pályára valóak és akkor egyetlen intézményben nem halmozódnának." A kérdésre a régészeti tanszékek vezetői adhatnának választ. Gondolom, ugyanaz a helyzet náluk is, mint máshol: az egyetemek a hallgatók után kapják a fejpénzt. Ha sok hallgatót vesznek fel, az több pénzt, biztos tanári állásokat jelent. Hogy a hallgatók közül hányan helyezkednek el, azzal nem foglalkoznak, ahogyan - gondolom - a közgazdászok kezét sem fogják a végzésük után. Nem ismerem az arányokat, hogy a felvettek közül hányan jutnak el a diplomáig, és közülük hányan helyezkednek el régészként. "Miről ír? Mért maga egyből 20 évnyi tapasztalattal kezdte az egyetemet és kezdte első ásatását? Ez hazugság. Ön pont olyan béna volt amilyennek tartja most őket. Mert pálya kezdő nem azzal egyenlő, hogy béna és feltétlenül hibázik. Kapirgáljuk már meg egy kicsit a múzeumi bakikat terepen, azt hiszem, ebben nem kellhet igazi versenyre a KÖSZ a patinás intézményekkel." "S" nem a pályakezdőket ítélte el, hanem azt a gyakorlatot, hogy pályakezdőkre olyan feladatot bíznak, amelyik túl nagy falat nekik. Pályakezdő közgazdászra nem szabad egy bank vezetését rábízni, pályakezdő régészre nem lehet nagyfelületű feltárás irányítását rábízni. A KÖSz annak ellenére hozza ilyen lehetetlen helyzetbe a kollégákat, hogy megalapításának egyik indoka a szakszerűbb munkavégzés volt. Nem véletlen, hogy az orvosképzésben a rezidensek évekig nem operálhatnak önállóan - mert halálos következménye is lehetne. Ha egy régész elbaszarint valamit, abba persze senki nem hal bele, de a régészeti jelenségek örökre elveszhetnek. "S" mondanivalójának tehát - szerintem - az a lényege, hogy a köszös ásatások semmivel sem magasabb színvonalúak, mint a múzeumok által vezetettek. "De az egész hozzá szólást és a kiragadott idézet is csak a pénzsóvárgása ihlethette tisztelt S." A pénzsóvárságot erős kifejezésnek érzem. Szerintem pénzsóvár az, aki a saját gazdagodására akarja lenyúlni a pénzt. Nem hiszem, hogy "S" esetében erről van szó: ő a múzeumoktól elvett munkát és a vele járó pénzt adná vissza a múzeumoknak. "A múzeumokat nem akarja senki megszüntetni de, ésszerűsíteni kellene a működésüket. Ha indokolt akkor többet összevonni. " Nem nagyon értem, hogyan vonnád össze a múzemokat: a győrit a szombathelyivel? Az elmúlt évtizedekben egyébként éppen arra volt példa, hogy a megyei múzeumi szervezetet a modernizálás jegyében szétdarabolták, nem összevonták. "Nem intézményhez köthető hol dolgoznak a hülyék és hol a szakavatott spanyolviaszt potyogtató nagyfejű igen tanult kollégák." Bizony nem, éppen ezért háborodtak fel a megyei kollégák, amikor az okosok kijelentették, hogy létrehozzák a KÖSz-t, amelyik majd szakszerűbben végzi el azt a munkát, amit ők évtizedeken keresztül csináltak. Pontosabban, annak a munkának egy részét: a pénzes munkákat. Például úgy, hogy pályakezdőket bíz meg nagyfelületű ásatások irányításával. :) "A múzeumokat valódi kutató, publikáló intézetté kellene válniuk." A múzeumok ilyenek. Természetesen vannak közöttük jelentős minőségi különbségek, de az eddig végzett munkájuk szerintem nem intézhető el egy kézlegyintéssel: [link] "Igazi kiállító terekkel olyan feltételek mellet, hogy a tárgyak ne lássák kárát.' Teljesen egyetértek. Említettem már, hogy szerintem vannak jó kiállítások a magyarországi múzeumokban. És nem egy helyen még a tárgyak is biztonságban vannak.:) "Igazából engem ez az egész szemétdomb körüli kakaskodás Goya egyik rézkarcát juttatja eszembe, méghozzá a címe: Ha elalszik az értelem. Azt látom sokakban elaludt az értelem, és helyette jön valami sokkal sötétebb félelmetesebb a pénz utáni ádáz sóvárgás, küzdelem." Igen, nyilvánvalóan a pénzről is szó van. Mindkét fél esetében. "Elárulok egy titkot, időszerű a reformáció ebben a szakmában, és ezt el kellene fogadni végre." Reformáció az lett volna, ha a múzeumok szakmai munkáját erősítik. A KÖSz létrehozása nem reformáció. Helytelen lenne a régészeket begyöpösödött, folyton hátra tekintgető tökfejeknek látni. Nem hiszem, hogy van még egy olyan társadalomtudomány, amelyik hasonló fejlődésen ment keresztül az elmúlt, mondjuk száz, vagy akárcsak ötven évben, mint a régészet. "A KÖSZ létre jött, és meg is fog maradni, fejlődni fog tovább, ezt vagy belátja a rendszer vagy nagyon nagy kínok közepette fog térdre hullni." Nem vagyok látnok, ezért nem tudom, mi lesz a KÖSz-szel. Ha a következő kormány a józan észre hallgat, nem tűr meg egymás mellett két párhuzamos szervezetet, de ezt már írtam lejjebb. " Egy múzeumban a tudományos munkának kellene zajlania, a régészeknek kutatni, publikálni, gyarapítani a tudását az embereknek az adott korszakokról. Bemutatni a leleteket és folyamatosan a kultúra gyarapodására áldozni, hogy az értékek fenn maradjanak utódaink számára." A múzeumokban ezt csinálják, nézz bele a fentebb belinkelt kiadványokba. "A KÖSZben folyjék az ásatás, feldolgozás, restaurálás." Jó érzékkel tapintottál rá, hogy a KÖSz valójában egy párhuzamos szervezet: ugyanazt csinálják ott, mint a múzeumokban. Csak a múzeumokban még más tudományokkal is foglalkoznak - ha úgy tetszik "össze vannak vonva" a néprajzosokkal, történészekkel, művészettörténészekkel, természettudósokkal. Emlészel még, amit a múzeumok összevonásáról írtál? A KÖSz-t miért nem kell összevonni? Mi értelme fenntartani egy párhuzamos szervezetet? "Mennyivel jobb lenne, ha meglátnák a lehetőséget ami ebben az egészben rejlik. Azok a régészek, akik kutatni akarnak múzeumi munkakört, töltenek be, azok, akik a feltárást részesítik előnybe, azok a KÖSZhöz mennek dolgozni. Mé kell a szemellenző?" Régészeknél kutatás és feltárás nem választható el egymástól. Természetesen a könyvtári munkát is lehet kutatásnak nevezni, de valójában nálunk a feltárás az alapkutatás. Aki nem ás, az saját anyag híján legfeljebb várhat arra, hogy valaki hozzávág egy jókis temetőt feldolgozásra. Aki pedig ás, az körömszakadtáig ragaszkodik ahhoz, hogy ő dolgozza fel az anyagot. "Egyik intézmény sem jobb a másiknál." Ebben is egyetértünk. Csak tudod, a KÖSz-t mégis azért hozták létre, hogy az majd jobb lesz, mint a múzeumok. De kiderült, hogy nem jobb, mert ott is emberek dolgoznak, nem utolsósorban olyanok, akik a múzeumokból mentek oda a nagyobb kereset reményében. Ha egyik kutya, másik eb, minek két párhuzamos intézményrendszert fenntartani? "Csak az egyik egy olyan feladatott igyekszik ellátni, amit el is tud, míg a másik olyat, amit nem. Ebben az esetben az első intézmény a KÖSZ a második a Múzeum." A feladataik részben párhuzamos, csak a múzeumoké sokkal gazdagabb. Akkor melyik maradjon?

Régész
2010. március 11. 22:29

"Az első kérdésem mi a legnagyobb problémátok ebben a pillanatban?"

Fáradt és álmos vagyok, de azért Neked még válaszolok.

"Az első gondolatom az volt, talán közeledik a választás, és lehetőség van a KÖSZ intézményének megszüntetésére. Ebben rejlik némi igazság. De az igazi mozgató rugó ebben az esetben a PÉNZ......A pénz, amiről ez az egész szól. Eddig kiderült hány intézmény van, ami ásatási pénzek híján nem képes magát fenn tartani. Miért? Mert eddig az ásatási pénzekből fedezették a működésüket, amit ugyebár ásatási költségként csak is akkor tudtak kiemelni, ha mint feldolgozáshoz szükséges közüzemi költségként feltüntettek. A múzeumok eddig sem Igen ez eddig rendben van de nem az, hogy valójában csak ezek a nagy anyagiakkal járó beruházások, amik életben tartják őket, mert az esetlegesen belépő bevételekből származó anyagiak nevetségesen kicsik. "

Igen, a pénz miatt hozták létre a KÖSz-t. A hivatalos indoklásokban az is szerepelt, hogy ez takarékosabb megoldás, mint a korábbi. De mindannyian tudjuk milyen az, amikor az MSzP és az SzDSz elkezd takarékoskodni...
A múzeumok az autópályás pénzek nélkül is fenntartják magukat. Pontosabban - jobbára - az önkormányzatok tartják fenn őket, ugyanúgy, mint más kulturális intézményeket. Nem tudok róla, hogy a KÖSz létrehozása óta egyetlen múzeum is csődbe ment volna. Nehezebb a helyzetük, de eddig sikeresen kivágták magukat a bajból.
A nagyméretű feltárásokra a múzeumok átalánydíjas szerződést kötnek, úgy mint a KÖSz is, ilyenkor részletes elszámolással nem tartoznak.

"Annak ellenére, hogy irgalmatlan mennyiségű pénzek vándoroltak a múzeumokhoz a kiállítóterek siralmasak."

Szerintem vannak kiváló kiállítások is, amelyeket az elmúlt években építettek meg, Pesten is, vidéken is.
Az irgalmatlan mennyiségű pénzre nem tudok mit mondani. Ha a megelőző feltárásokra fordított összegekre gondolsz, ezek legnagyobb része elmegy a feltárásokra, dokumentálásra, raktározásra, tehát szakmai munkára. Hogy mekkora az az összeg, amelyet a múzeumok - a KÖSz-höz hasonlóan - rezsire költenek, nem tudom. Erre egy gazdaságis tudna választ adni.
Természetesen bőven van tennivalójuk a muzeológusoknak, de azt nem szabad elfelejteni, hogy folyamatosan nyírják őket, így egyre kevesebb embertől várunk el egyre színvonalasabb munkát.

"A másik ebben az országban képzik ki a legtöbb régészt minek? Már az egyetemen ki kellene szűrni igen tisztelt hozzá értők, akik nem erre a pályára valóak és akkor egyetlen intézményben nem halmozódnának."

A kérdésre a régészeti tanszékek vezetői adhatnának választ. Gondolom, ugyanaz a helyzet náluk is, mint máshol: az egyetemek a hallgatók után kapják a fejpénzt. Ha sok hallgatót vesznek fel, az több pénzt, biztos tanári állásokat jelent. Hogy a hallgatók közül hányan helyezkednek el, azzal nem foglalkoznak, ahogyan - gondolom - a közgazdászok kezét sem fogják a végzésük után.
Nem ismerem az arányokat, hogy a felvettek közül hányan jutnak el a diplomáig, és közülük hányan helyezkednek el régészként.

"Miről ír? Mért maga egyből 20 évnyi tapasztalattal kezdte az egyetemet és kezdte első ásatását? Ez hazugság. Ön pont olyan béna volt amilyennek tartja most őket. Mert pálya kezdő nem azzal egyenlő, hogy béna és feltétlenül hibázik. Kapirgáljuk már meg egy kicsit a múzeumi bakikat terepen, azt hiszem, ebben nem kellhet igazi versenyre a KÖSZ a patinás intézményekkel."

"S" nem a pályakezdőket ítélte el, hanem azt a gyakorlatot, hogy pályakezdőkre olyan feladatot bíznak, amelyik túl nagy falat nekik. Pályakezdő közgazdászra nem szabad egy bank vezetését rábízni, pályakezdő régészre nem lehet nagyfelületű feltárás irányítását rábízni. A KÖSz annak ellenére hozza ilyen lehetetlen helyzetbe a kollégákat, hogy megalapításának egyik indoka a szakszerűbb munkavégzés volt. Nem véletlen, hogy az orvosképzésben a rezidensek évekig nem operálhatnak önállóan - mert halálos következménye is lehetne. Ha egy régész elbaszarint valamit, abba persze senki nem hal bele, de a régészeti jelenségek örökre elveszhetnek. "S" mondanivalójának tehát - szerintem - az a lényege, hogy a köszös ásatások semmivel sem magasabb színvonalúak, mint a múzeumok által vezetettek.

"De az egész hozzá szólást és a kiragadott idézet is csak a pénzsóvárgása ihlethette tisztelt S."

A pénzsóvárságot erős kifejezésnek érzem. Szerintem pénzsóvár az, aki a saját gazdagodására akarja lenyúlni a pénzt. Nem hiszem, hogy "S" esetében erről van szó: ő a múzeumoktól elvett munkát és a vele járó pénzt adná vissza a múzeumoknak.

"A múzeumokat nem akarja senki megszüntetni de, ésszerűsíteni kellene a működésüket. Ha indokolt akkor többet összevonni. "

Nem nagyon értem, hogyan vonnád össze a múzemokat: a győrit a szombathelyivel? Az elmúlt évtizedekben egyébként éppen arra volt példa, hogy a megyei múzeumi szervezetet a modernizálás jegyében szétdarabolták, nem összevonták.

"Nem intézményhez köthető hol dolgoznak a hülyék és hol a szakavatott spanyolviaszt potyogtató nagyfejű igen tanult kollégák."

Bizony nem, éppen ezért háborodtak fel a megyei kollégák, amikor az okosok kijelentették, hogy létrehozzák a KÖSz-t, amelyik majd szakszerűbben végzi el azt a munkát, amit ők évtizedeken keresztül csináltak. Pontosabban, annak a munkának egy részét: a pénzes munkákat. Például úgy, hogy pályakezdőket bíz meg nagyfelületű ásatások irányításával. :)

"A múzeumokat valódi kutató, publikáló intézetté kellene válniuk."

A múzeumok ilyenek. Természetesen vannak közöttük jelentős minőségi különbségek, de az eddig végzett munkájuk szerintem nem intézhető el egy kézlegyintéssel:
[link]

"Igazi kiállító terekkel olyan feltételek mellet, hogy a tárgyak ne lássák kárát.'

Teljesen egyetértek. Említettem már, hogy szerintem vannak jó kiállítások a magyarországi múzeumokban. És nem egy helyen még a tárgyak is biztonságban vannak.:)

"Igazából engem ez az egész szemétdomb körüli kakaskodás Goya egyik rézkarcát juttatja eszembe, méghozzá a címe: Ha elalszik az értelem. Azt látom sokakban elaludt az értelem, és helyette jön valami sokkal sötétebb félelmetesebb a pénz utáni ádáz sóvárgás, küzdelem."

Igen, nyilvánvalóan a pénzről is szó van. Mindkét fél esetében.

"Elárulok egy titkot, időszerű a reformáció ebben a szakmában, és ezt el kellene fogadni végre."

Reformáció az lett volna, ha a múzeumok szakmai munkáját erősítik. A KÖSz létrehozása nem reformáció.
Helytelen lenne a régészeket begyöpösödött, folyton hátra tekintgető tökfejeknek látni. Nem hiszem, hogy van még egy olyan társadalomtudomány, amelyik hasonló fejlődésen ment keresztül az elmúlt, mondjuk száz, vagy akárcsak ötven évben, mint a régészet.

"A KÖSZ létre jött, és meg is fog maradni, fejlődni fog tovább, ezt vagy belátja a rendszer vagy nagyon nagy kínok közepette fog térdre hullni."

Nem vagyok látnok, ezért nem tudom, mi lesz a KÖSz-szel. Ha a következő kormány a józan észre hallgat, nem tűr meg egymás mellett két párhuzamos szervezetet, de ezt már írtam lejjebb.

" Egy múzeumban a tudományos munkának kellene zajlania, a régészeknek kutatni, publikálni, gyarapítani a tudását az embereknek az adott korszakokról. Bemutatni a leleteket és folyamatosan a kultúra gyarapodására áldozni, hogy az értékek fenn maradjanak utódaink számára."

A múzeumokban ezt csinálják, nézz bele a fentebb belinkelt kiadványokba.

"A KÖSZben folyjék az ásatás, feldolgozás, restaurálás."

Jó érzékkel tapintottál rá, hogy a KÖSz valójában egy párhuzamos szervezet: ugyanazt csinálják ott, mint a múzeumokban. Csak a múzeumokban még más tudományokkal is foglalkoznak - ha úgy tetszik "össze vannak vonva" a néprajzosokkal, történészekkel, művészettörténészekkel, természettudósokkal. Emlészel még, amit a múzeumok összevonásáról írtál? A KÖSz-t miért nem kell összevonni? Mi értelme fenntartani egy párhuzamos szervezetet?

"Mennyivel jobb lenne, ha meglátnák a lehetőséget ami ebben az egészben rejlik. Azok a régészek, akik kutatni akarnak múzeumi munkakört, töltenek be, azok, akik a feltárást részesítik előnybe, azok a KÖSZhöz mennek dolgozni. Mé kell a szemellenző?"

Régészeknél kutatás és feltárás nem választható el egymástól. Természetesen a könyvtári munkát is lehet kutatásnak nevezni, de valójában nálunk a feltárás az alapkutatás. Aki nem ás, az saját anyag híján legfeljebb várhat arra, hogy valaki hozzávág egy jókis temetőt feldolgozásra. Aki pedig ás, az körömszakadtáig ragaszkodik ahhoz, hogy ő dolgozza fel az anyagot.

"Egyik intézmény sem jobb a másiknál."

Ebben is egyetértünk. Csak tudod, a KÖSz-t mégis azért hozták létre, hogy az majd jobb lesz, mint a múzeumok. De kiderült, hogy nem jobb, mert ott is emberek dolgoznak, nem utolsósorban olyanok, akik a múzeumokból mentek oda a nagyobb kereset reményében. Ha egyik kutya, másik eb, minek két párhuzamos intézményrendszert fenntartani?

"Csak az egyik egy olyan feladatott igyekszik ellátni, amit el is tud, míg a másik olyat, amit nem. Ebben az esetben az első intézmény a KÖSZ a második a Múzeum."

A feladataik részben párhuzamos, csak a múzeumoké sokkal gazdagabb. Akkor melyik maradjon?

Régész 2010. március 11. 21:25	"Szerinted pályakezdő régészek nem kerültek anno a múzeumokba? A múzeumok akkor nem bíztak rájuk nagyfelületű ásatásokat? Akkor jók voltak, most, hogy köszösök most rosszak? Egy régész nehogy attól legyen már jó vagy rossz, hogy hol dolgozik! " Természetesen dolgoznak a múzeumokban is pályakezdők. Ha nagyfelületű feltárásokat bíznak rájuk, akkor az szakmai hiba. A KÖSz-nél nagy leletmentéseket irányító pályakezdőket azért emeltem ki, mert a KÖSz létrehozásának egyik indoka a szakszerűbb munkavégzés volt. Pályakezdőkre nagyfelületű feltárást bízni ostobaság, felelőtlenség. Csakhogy a kényszer nagy úr, még a nagy hanggal emlegetett szakszerűséget is felülírja. "én is köszös régésztől tudom, hogy nemhogy csillagászati, DE napidíj sincs egyáltalán, meg azt is, hogy hidegbe szélbe is kimennek.... Napidíj csak a múzeumokban van :-)" Hogy napidíjnak nevezed-e a fizetést, vagy másnak, teljesen mindegy. Hogy többet keresnek, mint a múzeumokban dolgozók én is köszöstől tudom. Nem tudhatod minden régészről, hogy mit csinál. Én nem azt írtam, hogy minden köszös régész csaló, gazember. Csak azt, hogy vannak olyan régészek közöttük, mint száz évvel ezelőtt: csak látogatni járnak a saját ásatásukra. De azt biztos szakszerűbben csinálják, mint az elődeik. :)

Régész 2010. március 11. 21:14	"Ad 1. A megyei múzeumi szervezetek azért nem végezték évtizedek óta a most a KÖSZ-re testált munkát, mert ilyen volumenű leletmentés korábban ritka volt, mint a fehér holló (Számoljunk: Tisza 2, Dunaújváros … van még?) A megyei múzeumok régészeti tevékenységét a kutya sem akarja megszüntetni, azok áshatnak, éppen úgy, mint ahogyan ezelőtt." Nyugodtan hozzájuk számolhatod a KÖSz létrehozása előtti összes állami nagyberuházást (autópályák - ilyenek a KÖSz előtt is épültek, Bős-Nagymaros stb.). A megyei múzeumok régészeti tevékenységét jelentősen korlátozzák a beruházási értékhatár meghúzásával. Ha ez így folytatódik, egy nagyobb családi ház feltárása is a KÖSz-re tartozik majd. Az értékhatár világosan jelzi, mi a KÖSz lényege: a nagy pénzösszegek feletti diszponálás. Az aprót, amiből nem lehet nagy napidíjakat fizetni, azt lerázzák magukról. Ezeket talán nem kell szakszerűen elvégezni? Dehogynem. Csak ezekből az összegekből még egy ásatási autó bérlésére sem futja, ezért nem érdemes velük foglalkozni. "Ad 2. Mindenféle régészek között vannak mindenféle régészek, lelkiismeretesek is, meg sajnos kevésbé azok is, ez nem intézményfüggő. Ad 3. Kis hazánkban mindenfelé vannak mindenféle gyomorforgató dolgok, ez sem intézményfüggő" Örömmel látom, egyetértesz velem abban, hogy a KÖSz alkalmazottjai sem szakmailag, sem erkölcsileg nem jobbak, mint a megyei múzeumokokban dolgozók. "Ad 4. A múzeumokat senki sem gyalázza.." De, a múzeumokat folyamatosan gyalázták és gyalázzák. A KÖSz létrehozásának legfontosabb indoka az volt, hogy egyrészt szakszerűbb munkát végez majd a múzeumoknál, másrészt a múzeumok elsikkasztják a feltárásra adott pénzeket. "... a kígyónak és békának kiáltozása most éppen a KÖSZ-t sújtja, de azért az sem nagy baj, tudod (ha Te is régész vagy): sub ponde crescit palma." Nem kígyót békát kiabálnak, csak rámutatnak, hogy ugyanazok a dolgok, amelyekkel a múzeumokat vádolták, a KÖSz működése során is előfordulnak. Ezért kár volt egy új, párhuzamos intézményrendszert létrehozni. "Az ásatásra kapott pénzt bizony ásatásra kell fordítani, ellenkező esetben (bár jogász nem vagyok) az valószínűleg hűtlen kezelés, vagy sikkasztás. Lehet panaszkodni az elláthatatlan feladatok miatt, sőt kell is, ez más kérdés, de a valamire szánt pénzt valami másra költeni nem. Ami meg a KÖSZ-t illeti: korábban soha nem látott mérvű feltárások óriási lökést adhatnak a magyar régészeknek. Mertük mi valaha is remélni, hogy pl. amennyit a csehszlovákok Bylanyra tudtak költeni, egyszer mi is költhetünk, mondjuk Gubakútra, hogy két vonaldíszes telepet hasonlítsak össze?" Most a rendelkezésre álló pénzt feltárásra kell fordítani, vagy régészeti parkok létrehozására? Előbbi esetben a KÖSz köteles lenne visszautalni a törvény által megszabott feladatok ellátása után maradt összeget a beruházónak, legyen az akár az állam, akár magánzó. De a KÖSz nem ezt teszi, hanem régészeti parkot épít. Mint - másokkal együtt - a múzeumok. Néhány régészeti park, amelyhez a KÖSz-nek az égvilágon semmi köze sincs: Ópusztaszer (ezt gondosan el is vették a múzeumtól, amikor pénzt kezdett termelni), Százhalombatta, Karos, Polgár, Gorsium, Baláca. A KÖSz semmi olyant nem csinál, amit előtte már ne csináltak volna. És persze a KÖSz saját működésére fordítja az ásatásokból megmaradt pénzt. Úgy, mint a múzeumok. Csak ha ezt múzeum teszi, az elítélendő jogsértés, ha a KÖSz, akkor príma, europér, előremutató dolog. "A KÖSZ-t nyilván nem fogja megszüntetni egyetlen józanul gondolkodó kormány sem, ekkora országban a megelőző nagy feltárások koncentrálása igen józan dolog." Párhuzamos szervezeteket egyetlen józanul gondolkodó kormány sem tart fent, mert az pazarlás. A KÖSz és a megyei múzeumok hálózata régészeti szempontból két párhuzamos szervezet. Józanul gondolkodó kormány az egyiket megszünteti. Előtte természetesen eldönti, hogy mi logikus: szétszedni a múzeumokat, megszüntetni a régészeti tevékenységüket, kiállításaikat, a gyűjteményüket hozzácsapni a KÖSz-éhez, vagy fordítva. Én a múzeumokat jobban beágyazott, sokrétűbb tevékenységet folytató intézményeknek látom, ezért a KÖSz megszüntetését látom logikusnak. Az országos, több megyére kiterjedő leletmentések koordinálására léteznek alkalmas szervezetek. Ilyen pl. az ELTE Régészettudományi Intézete, az MTA Régészeti Intézete. Utóbbit annak idején éppen ilyenekre hozták létre.

Régész
2010. március 11. 21:14

"Ad 1. A megyei múzeumi szervezetek azért nem végezték évtizedek óta a most a KÖSZ-re testált munkát, mert ilyen volumenű leletmentés korábban ritka volt, mint a fehér holló (Számoljunk: Tisza 2, Dunaújváros … van még?) A megyei múzeumok régészeti tevékenységét a kutya sem akarja megszüntetni, azok áshatnak, éppen úgy, mint ahogyan ezelőtt."

Nyugodtan hozzájuk számolhatod a KÖSz létrehozása előtti összes állami nagyberuházást (autópályák - ilyenek a KÖSz előtt is épültek, Bős-Nagymaros stb.).
A megyei múzeumok régészeti tevékenységét jelentősen korlátozzák a beruházási értékhatár meghúzásával. Ha ez így folytatódik, egy nagyobb családi ház feltárása is a KÖSz-re tartozik majd. Az értékhatár világosan jelzi, mi a KÖSz lényege: a nagy pénzösszegek feletti diszponálás. Az aprót, amiből nem lehet nagy napidíjakat fizetni, azt lerázzák magukról. Ezeket talán nem kell szakszerűen elvégezni? Dehogynem. Csak ezekből az összegekből még egy ásatási autó bérlésére sem futja, ezért nem érdemes velük foglalkozni.

"Ad 2. Mindenféle régészek között vannak mindenféle régészek, lelkiismeretesek is, meg sajnos kevésbé azok is, ez nem intézményfüggő.
Ad 3. Kis hazánkban mindenfelé vannak mindenféle gyomorforgató dolgok, ez sem intézményfüggő"

Örömmel látom, egyetértesz velem abban, hogy a KÖSz alkalmazottjai sem szakmailag, sem erkölcsileg nem jobbak, mint a megyei múzeumokokban dolgozók.

"Ad 4. A múzeumokat senki sem gyalázza.."

De, a múzeumokat folyamatosan gyalázták és gyalázzák. A KÖSz létrehozásának legfontosabb indoka az volt, hogy egyrészt szakszerűbb munkát végez majd a múzeumoknál, másrészt a múzeumok elsikkasztják a feltárásra adott pénzeket.

"... a kígyónak és békának kiáltozása most éppen a KÖSZ-t sújtja, de azért az sem nagy baj, tudod (ha Te is régész vagy): sub ponde crescit palma."

Nem kígyót békát kiabálnak, csak rámutatnak, hogy ugyanazok a dolgok, amelyekkel a múzeumokat vádolták, a KÖSz működése során is előfordulnak. Ezért kár volt egy új, párhuzamos intézményrendszert létrehozni.

"Az ásatásra kapott pénzt bizony ásatásra kell fordítani, ellenkező esetben (bár jogász nem vagyok) az valószínűleg hűtlen kezelés, vagy sikkasztás. Lehet panaszkodni az elláthatatlan feladatok miatt, sőt kell is, ez más kérdés, de a valamire szánt pénzt valami másra költeni nem.
Ami meg a KÖSZ-t illeti: korábban soha nem látott mérvű feltárások óriási lökést adhatnak a magyar régészeknek. Mertük mi valaha is remélni, hogy pl. amennyit a csehszlovákok Bylanyra tudtak költeni, egyszer mi is költhetünk, mondjuk Gubakútra, hogy két vonaldíszes telepet hasonlítsak össze?"

Most a rendelkezésre álló pénzt feltárásra kell fordítani, vagy régészeti parkok létrehozására? Előbbi esetben a KÖSz köteles lenne visszautalni a törvény által megszabott feladatok ellátása után maradt összeget a beruházónak, legyen az akár az állam, akár magánzó.
De a KÖSz nem ezt teszi, hanem régészeti parkot épít. Mint - másokkal együtt - a múzeumok. Néhány régészeti park, amelyhez a KÖSz-nek az égvilágon semmi köze sincs: Ópusztaszer (ezt gondosan el is vették a múzeumtól, amikor pénzt kezdett termelni), Százhalombatta, Karos, Polgár, Gorsium, Baláca. A KÖSz semmi olyant nem csinál, amit előtte már ne csináltak volna.
És persze a KÖSz saját működésére fordítja az ásatásokból megmaradt pénzt. Úgy, mint a múzeumok. Csak ha ezt múzeum teszi, az elítélendő jogsértés, ha a KÖSz, akkor príma, europér, előremutató dolog.

"A KÖSZ-t nyilván nem fogja megszüntetni egyetlen józanul gondolkodó kormány sem, ekkora országban a megelőző nagy feltárások koncentrálása igen józan dolog."

Párhuzamos szervezeteket egyetlen józanul gondolkodó kormány sem tart fent, mert az pazarlás. A KÖSz és a megyei múzeumok hálózata régészeti szempontból két párhuzamos szervezet. Józanul gondolkodó kormány az egyiket megszünteti. Előtte természetesen eldönti, hogy mi logikus: szétszedni a múzeumokat, megszüntetni a régészeti tevékenységüket, kiállításaikat, a gyűjteményüket hozzácsapni a KÖSz-éhez, vagy fordítva. Én a múzeumokat jobban beágyazott, sokrétűbb tevékenységet folytató intézményeknek látom, ezért a KÖSz megszüntetését látom logikusnak.
Az országos, több megyére kiterjedő leletmentések koordinálására léteznek alkalmas szervezetek. Ilyen pl. az ELTE Régészettudományi Intézete, az MTA Régészeti Intézete. Utóbbit annak idején éppen ilyenekre hozták létre.

alma 2010. március 11. 16:27	Tisztelt régészek és kultúrális szférában tevékenykedők. Az első kérdésem mi a legnagyobb problémátok ebben a pillanatban? Az első gondolatom az volt, talán közeledik a választás, és lehetőség van a KÖSZ intézményének megszüntetésére. Ebben rejlik némi igazság. De az igazi mozgató rugó ebben az esetben a PÉNZ......A pénz, amiről ez az egész szól. Eddig kiderült hány intézmény van, ami ásatási pénzek híján nem képes magát fenn tartani. Miért? Mert eddig az ásatási pénzekből fedezették a működésüket, amit ugyebár ásatási költségként csak is akkor tudtak kiemelni, ha mint feldolgozáshoz szükséges közüzemi költségként feltüntettek. Igen ez eddig rendben van de nem az, hogy valójában csak ezek a nagy anyagiakkal járó beruházások, amik életben tartják őket, mert az esetlegesen belépő bevételekből származó anyagiak nevetségesen kicsik. Annak ellenére, hogy irgalmatlan mennyiségű pénzek vándoroltak a múzeumokhoz a kiállítóterek siralmasak. A másik ebben az országban képzik ki a legtöbb régészt minek? Már az egyetemen ki kellene szűrni igen tisztelt hozzá értők, akik nem erre a pályára valóak és akkor egyetlen intézményben nem halmozódnának. ,,A KÖSZ-höz ugyanis általában nem a jelentős gyakorlattal rendelkező szakemberek mentek el dolgozni, hanem azok a fiatal diplomások, akiknek ez volt az első komoly szakmai megbízatása, és hát hibáztak - sokszor….és nem is keveset (Igaz vannak komoly tudással rendelkező szakemberek is, a KÖSZ alkalmazásában, azonban ők általában nem az ásatásokon tevékenykednek, hanem az irodákban ülnek).'' Miről ír? Mért maga egyből 20 évnyi tapasztalattal kezdte az egyetemet és kezdte első ásatását? Ez hazugság. Ön pont olyan béna volt amilyennek tartja most őket. Mert pálya kezdő nem azzal egyenlő, hogy béna és feltétlenül hibázik. Kapirgáljuk már meg egy kicsit a múzeumi bakikat terepen, azt hiszem, ebben nem kellhet igazi versenyre a KÖSZ a patinás intézményekkel. De az egész hozzá szólást és a kiragadott idézet is csak a pénzsóvárgása ihlethette tisztelt S. Nem de? A múzeumokat nem akarja senki megszüntetni de, ésszerűsíteni kellene a működésüket. Ha indokolt akkor többet összevonni. Nem intézményhez köthető hol dolgoznak a hülyék és hol a szakavatott spanyolviaszt potyogtató nagyfejű igen tanult kollégák. A múzeumokat valódi kutató, publikáló intézetté kellene válniuk. Igazi kiállító terekkel olyan feltételek mellet, hogy a tárgyak ne lássák kárát. Igazából engem ez az egész szemétdomb körüli kakaskodás Goya egyik rézkarcát juttatja eszembe, méghozzá a címe: Ha elalszik az értelem. Azt látom sokakban elaludt az értelem, és helyette jön valami sokkal sötétebb félelmetesebb a pénz utáni ádáz sóvárgás, küzdelem. Elárulok egy titkot, időszerű a reformáció ebben a szakmában, és ezt el kellene fogadni végre. A KÖSZ létre jött, és meg is fog maradni, fejlődni fog tovább, ezt vagy belátja a rendszer vagy nagyon nagy kínok közepette fog térdre hullni. Egy múzeumban a tudományos munkának kellene zajlania, a régészeknek kutatni, publikálni, gyarapítani a tudását az embereknek az adott korszakokról. Bemutatni a leleteket és folyamatosan a kultúra gyarapodására áldozni, hogy az értékek fenn maradjanak utódaink számára. A KÖSZben folyjék az ásatás, feldolgozás, restaurálás. Mennyivel jobb lenne, ha meglátnák a lehetőséget ami ebben az egészben rejlik. Azok a régészek, akik kutatni akarnak múzeumi munkakört, töltenek be, azok, akik a feltárást részesítik előnybe, azok a KÖSZhöz mennek dolgozni. Mé kell a szemellenző? Látni kellene a fától azt a kib……t erdőt? Egyik intézmény sem jobb a másiknál. Csak az egyik egy olyan feladatott igyekszik ellátni, amit el is tud, míg a másik olyat, amit nem. Ebben az esetben az első intézmény a KÖSZ a második a Múzeum.

alma
2010. március 11. 16:27

Tisztelt régészek és kultúrális szférában tevékenykedők.

Az első kérdésem mi a legnagyobb problémátok ebben a pillanatban?
Az első gondolatom az volt, talán közeledik a választás, és lehetőség van a KÖSZ intézményének megszüntetésére. Ebben rejlik némi igazság. De az igazi mozgató rugó ebben az esetben a PÉNZ......A pénz, amiről ez az egész szól. Eddig kiderült hány intézmény van, ami ásatási pénzek híján nem képes magát fenn tartani. Miért? Mert eddig az ásatási pénzekből fedezették a működésüket, amit ugyebár ásatási költségként csak is akkor tudtak kiemelni, ha mint feldolgozáshoz szükséges közüzemi költségként feltüntettek. Igen ez eddig rendben van de nem az, hogy valójában csak ezek a nagy anyagiakkal járó beruházások, amik életben tartják őket, mert az esetlegesen belépő bevételekből származó anyagiak nevetségesen kicsik. Annak ellenére, hogy irgalmatlan mennyiségű pénzek vándoroltak a múzeumokhoz a kiállítóterek siralmasak.
A másik ebben az országban képzik ki a legtöbb régészt minek? Már az egyetemen ki kellene szűrni igen tisztelt hozzá értők, akik nem erre a pályára valóak és akkor egyetlen intézményben nem halmozódnának.
,,A KÖSZ-höz ugyanis általában nem a jelentős gyakorlattal rendelkező szakemberek mentek el dolgozni, hanem azok a fiatal diplomások, akiknek ez volt az első komoly szakmai megbízatása, és hát hibáztak - sokszor….és nem is keveset (Igaz vannak komoly tudással rendelkező szakemberek is, a KÖSZ alkalmazásában, azonban ők általában nem az ásatásokon tevékenykednek, hanem az irodákban ülnek).''
Miről ír? Mért maga egyből 20 évnyi tapasztalattal kezdte az egyetemet és kezdte első ásatását? Ez hazugság. Ön pont olyan béna volt amilyennek tartja most őket. Mert pálya kezdő nem azzal egyenlő, hogy béna és feltétlenül hibázik. Kapirgáljuk már meg egy kicsit a múzeumi bakikat terepen, azt hiszem, ebben nem kellhet igazi versenyre a KÖSZ a patinás intézményekkel.
De az egész hozzá szólást és a kiragadott idézet is csak a pénzsóvárgása ihlethette tisztelt S. Nem de? A múzeumokat nem akarja senki megszüntetni de, ésszerűsíteni kellene a működésüket. Ha indokolt akkor többet összevonni. Nem intézményhez köthető hol dolgoznak a hülyék és hol a szakavatott spanyolviaszt potyogtató nagyfejű igen tanult kollégák. A múzeumokat valódi kutató, publikáló intézetté kellene válniuk. Igazi kiállító terekkel olyan feltételek mellet, hogy a tárgyak ne lássák kárát. Igazából engem ez az egész szemétdomb körüli kakaskodás Goya egyik rézkarcát juttatja eszembe, méghozzá a címe: Ha elalszik az értelem. Azt látom sokakban elaludt az értelem, és helyette jön valami sokkal sötétebb félelmetesebb a pénz utáni ádáz sóvárgás, küzdelem.
Elárulok egy titkot, időszerű a reformáció ebben a szakmában, és ezt el kellene fogadni végre. A KÖSZ létre jött, és meg is fog maradni, fejlődni fog tovább, ezt vagy belátja a rendszer vagy nagyon nagy kínok közepette fog térdre hullni. Egy múzeumban a tudományos munkának kellene zajlania, a régészeknek kutatni, publikálni, gyarapítani a tudását az embereknek az adott korszakokról. Bemutatni a leleteket és folyamatosan a kultúra gyarapodására áldozni, hogy az értékek fenn maradjanak utódaink számára. A KÖSZben folyjék az ásatás, feldolgozás, restaurálás. Mennyivel jobb lenne, ha meglátnák a lehetőséget ami ebben az egészben rejlik. Azok a régészek, akik kutatni akarnak múzeumi munkakört, töltenek be, azok, akik a feltárást részesítik előnybe, azok a KÖSZhöz mennek dolgozni. Mé kell a szemellenző? Látni kellene a fától azt a kib……t erdőt? Egyik intézmény sem jobb a másiknál. Csak az egyik egy olyan feladatott igyekszik ellátni, amit el is tud, míg a másik olyat, amit nem. Ebben az esetben az első intézmény a KÖSZ a második a Múzeum.

MAranka 2010. március 11. 11:40	Régésznek Ad 1. A megyei múzeumi szervezetek azért nem végezték évtizedek óta a most a KÖSZ-re testált munkát, mert ilyen volumenű leletmentés korábban ritka volt, mint a fehér holló (Számoljunk: Tisza 2, Dunaújváros … van még?) A megyei múzeumok régészeti tevékenységét a kutya sem akarja megszüntetni, azok áshatnak, éppen úgy, mint ahogyan ezelőtt. Ad 2. Mindenféle régészek között vannak mindenféle régészek, lelkiismeretesek is, meg sajnos kevésbé azok is, ez nem intézményfüggő. Ad 3. Kis hazánkban mindenfelé vannak mindenféle gyomorforgató dolgok, ez sem intézményfüggő Ad 4. A múzeumokat senki sem gyalázza, a kígyónak és békának kiáltozása most éppen a KÖSZ-t sújtja, de azért az sem nagy baj, tudod (ha Te is régész vagy): sub ponde crescit palma. Az ásatásra kapott pénzt bizony ásatásra kell fordítani, ellenkező esetben (bár jogász nem vagyok) az valószínűleg hűtlen kezelés, vagy sikkasztás. Lehet panaszkodni az elláthatatlan feladatok miatt, sőt kell is, ez más kérdés, de a valamire szánt pénzt valami másra költeni nem. Ami meg a KÖSZ-t illeti: korábban soha nem látott mérvű feltárások óriási lökést adhatnak a magyar régészeknek. Mertük mi valaha is remélni, hogy pl. amennyit a csehszlovákok Bylanyra tudtak költeni, egyszer mi is költhetünk, mondjuk Gubakútra, hogy két vonaldíszes telepet hasonlítsak össze? A KÖSZ-t nyilván nem fogja megszüntetni egyetlen józanul gondolkodó kormány sem, ekkora országban a megelőző nagy feltárások koncentrálása igen józan dolog. Befejezésül: soha, egyetlen percig sem dolgoztam a KÖSZ-ben, és nem is szándékozom. Neolit példát meg azért hoztam, hogy jól eltakarjam középkoros mivoltomat.

Hangya 2010. március 11. 10:20	MAranka! Egyetértünk! Régész! "2) A KÖSz nem végez szakszerűbb, munkát, mint a múzeumok. A feltárásokat vezető régészek ugyanis vagy a múzeumoktól kerültek oda, vagy pályakezdők, akikre felelőtlenül bíznak nagy felületű megelőzőfeltárásokat. Erkölcsi szempontból sem hiszem, hogy a megyei alkalmazottak fölött lennének." - Szerinted pályakezdő régészek nem kerültek anno a múzeumokba? A múzeumok akkor nem bíztak rájuk nagyfelületű ásatásokat? Akkor jók voltak, most, hogy köszösök most rosszak? Egy régész nehogy attól legyen már jó vagy rossz, hogy hol dolgozik! "KÖSz-ös régésztől tudom, hogy vannak köztük olyan régészek, akik hidegben nem mennek ki a távoli ásatásra, mert úgysem ellenőrzik őket, viszont a csillagászati napidíjat felveszik. " - én is köszös régésztől tudom, hogy nemhogy csillagászati, DE napidíj sincs egyáltalán, meg azt is, hogy hidegbe szélbe is kimennek.... Napidíj csak a múzeumokban van :-)

aranka 2010. március 10. 20:40	Régésznek Ad 1. A megyei múzeumi szervezetek azért nem végezték évtizedek óta a most a KÖSZ-re testált munkát, mert ilyen volumenű leletmentés korábban ritka volt, mint a fehér holló (Számoljunk: Tisza 2, Dunaújváros … van még?) A megyei múzeumok régészeti tevékenységét a kutya sem akarja megszüntetni, azok áshatnak, éppen úgy, mint ahogyan ezelőtt. Ad 2. Mindenféle régészek között vannak mindenféle régészek, lelkiismeretesek is, meg sajnos kevésbé azok is, ez nem intézményfüggő. Ad 3. Kis hazánkban mindenfelé vannak mindenféle gyomorforgató dolgok, ez sem intézményfüggő Ad 4. A múzeumokat senki sem gyalázza, a kígyónak és békának kiáltozása most éppen a KÖSZ-t sújtja, de azért az sem nagy baj, tudod (ha Te is régész vagy): sub ponde crescit palma. Az ásatásra kapott pénzt bizony ásatásra kell fordítani, ellenkező esetben (bár jogász nem vagyok) az valószínűleg hűtlen kezelés, vagy sikkasztás. Lehet panaszkodni az elláthatatlan feladatok miatt, sőt kell is, ez más kérdés, de a valamire szánt pénzt valami másra költeni nem. Ami meg a KÖSZ-t illeti: korábban soha nem látott mérvű feltárások óriási lökést adhatnak a magyar régészeknek. Mertük mi valaha is remélni, hogy pl. amennyit a csehszlovákok Bylanyra tudtak költeni, egyszer mi is költhetünk, mondjuk Gubakútra, hogy két vonaldíszes telepet hasonlítsak össze? A KÖSZ-t nyilván nem fogja megszüntetni egyetlen józanul gondolkodó kormány sem, ekkora országban a megelőző nagy feltárások koncentrálása igen józan dolog. Befejezésül: soha, egyetlen percig sem dolgoztam a KÖSZ-ben, és nem is szándékozom. Neolit példát meg azért hoztam, hogy jól eltakarjam középkoros mivoltomat.

Régész 2010. március 10. 09:04	S hozzászólása tökéletesen írta le a helyzetet. Azok számára, akiket elriaszt a hosszú szöveg, néhány lényeges pontban összefoglalnám a saját véleményemet, még ha az általában átfedésben is van S-ével. 1) A KÖSz nem olcsóbb, sőt drágább. Ennek oka egyszerűen az, hogy párhuzamos szervezetként hozták létre olyan munkák elvégzésére, amelyeket a megyei múzeumi hálózat évtizedeken keresztül elvégzett. A két, részben ugyanazon munkát elvégző szervezet fenntartása hosszú távon értelmetlen. És nyilván nem a társadalomba jobban beágyazott, állandó régészeti kiállításokkal rendelkező múzeumok régészeti tevékenységét kell megyszüntetni, hanem a KÖSz-t. 2) A KÖSz nem végez szakszerűbb, munkát, mint a múzeumok. A feltárásokat vezető régészek ugyanis vagy a múzeumoktól kerültek oda, vagy pályakezdők, akikre felelőtlenül bíznak nagy felületű megelőzőfeltárásokat. Erkölcsi szempontból sem hiszem, hogy a megyei alkalmazottak fölött lennének. KÖSz-ös régésztől tudom, hogy vannak köztük olyan régészek, akik hidegben nem mennek ki a távoli ásatásra, mert úgysem ellenőrzik őket, viszont a csillagászati napidíjat felveszik. 3) A KÖSz-ös vezetés gazdasági kapcsolatain kívül számos olyan dolog van, amitől felfordul az ember gyomra. Nem csak a jelentős vezetői jutalmak kiosztására gondolok. Csak mondjuk arról, hogy az irodában csücsülő vezetők hivatali pénzen beoltatják magukat kullancs ellen, a mezei kollegákat meg elhajtják. 4) Nem a megyei múzeumokat kell azért gyalázni, mert az autópálya ásatásokból származó bevételek egy részét a múzeum működésére fordították. Ha ezt az állami pénzt nem fordították volna az állam által meghatározott, de nem finanszírozott feladatok ellátására, már régen lehúzhatták volna a rolót. Hogy voltak nagy síbolások is, az valószínű. De gondolom senkinek nem jutna eszébe, hogy a BKV mellett egy párhuzamos, állami közlekedési vállalatot kellene kiépíteni Hagyóék miatt. Illetve dehogynem, Hagyó elvtársainak...

Régész
2010. március 10. 09:04

S hozzászólása tökéletesen írta le a helyzetet. Azok számára, akiket elriaszt a hosszú szöveg, néhány lényeges pontban összefoglalnám a saját véleményemet, még ha az általában átfedésben is van S-ével.
1) A KÖSz nem olcsóbb, sőt drágább. Ennek oka egyszerűen az, hogy párhuzamos szervezetként hozták létre olyan munkák elvégzésére, amelyeket a megyei múzeumi hálózat évtizedeken keresztül elvégzett. A két, részben ugyanazon munkát elvégző szervezet fenntartása hosszú távon értelmetlen. És nyilván nem a társadalomba jobban beágyazott, állandó régészeti kiállításokkal rendelkező múzeumok régészeti tevékenységét kell megyszüntetni, hanem a KÖSz-t.
2) A KÖSz nem végez szakszerűbb, munkát, mint a múzeumok. A feltárásokat vezető régészek ugyanis vagy a múzeumoktól kerültek oda, vagy pályakezdők, akikre felelőtlenül bíznak nagy felületű megelőzőfeltárásokat. Erkölcsi szempontból sem hiszem, hogy a megyei alkalmazottak fölött lennének. KÖSz-ös régésztől tudom, hogy vannak köztük olyan régészek, akik hidegben nem mennek ki a távoli ásatásra, mert úgysem ellenőrzik őket, viszont a csillagászati napidíjat felveszik.
3) A KÖSz-ös vezetés gazdasági kapcsolatain kívül számos olyan dolog van, amitől felfordul az ember gyomra. Nem csak a jelentős vezetői jutalmak kiosztására gondolok. Csak mondjuk arról, hogy az irodában csücsülő vezetők hivatali pénzen beoltatják magukat kullancs ellen, a mezei kollegákat meg elhajtják.
4) Nem a megyei múzeumokat kell azért gyalázni, mert az autópálya ásatásokból származó bevételek egy részét a múzeum működésére fordították. Ha ezt az állami pénzt nem fordították volna az állam által meghatározott, de nem finanszírozott feladatok ellátására, már régen lehúzhatták volna a rolót. Hogy voltak nagy síbolások is, az valószínű. De gondolom senkinek nem jutna eszébe, hogy a BKV mellett egy párhuzamos, állami közlekedési vállalatot kellene kiépíteni Hagyóék miatt. Illetve dehogynem, Hagyó elvtársainak...

S 2010. március 09. 17:57	A témát már sokszor elemezték, de talán senki sem pontosabban, mint "Arcadius" egy korábbi hírre reagálva néhány hónapja: "Szükség van-e a KÖSZ-re? Szerintem a kérdés valójában ez. Merthogy e cikk háttere is erre utal. Egy intézmény, amelyet frissen alakítottak a reformáció kérlelhetetlenségével, félve a kormányváltástól tartva igyekszik erősíteni állásait. Ezért hangzatos cikkekben próbálja fényezni saját munkája fontosságát, de mi is a valóság? 1. Miért hozták létre a KÖSZT? A KÖSZ-t létrehozó reformszellem oka, hogy rendezzék a nagyfelületű ásatások vélt és valós visszáságait. A törvény szerint erre ugyanis külön forrást kell biztosítani a beruházóknak, s ez a pénz a magyar örökségvédelem szűkös évtizedei és a közalkalmazotti minimálbéren tevékenykedő régészek számára igen csak zsíros falatnak számított. Felmerült, hogy egyeseket megrészegített ez a pénz és korrumpálódtak (Korrupció Magyarországon? Ugyan már? Ki hallott ilyet?), s persze ezek a milliárdok elég soknak számítottak, hogy megjelenjenek azok a „vállalkozók”, akik nyomban tudták, hogy hol van a legjobb helye ennek a pénznek. Másrészt felmerült az is, hogy a megyei múzeumi szervezetek (amelyek a törvényi rendezés óta bukdácsolva ugyan de elvégezték azt a munkát, amit a törvény a nagyfelületű ásatások kapcsán feladatul szabott), nem jól kezelik ezeket a pénzeket és nem mindig szakszerű a munkájuk. Példálóztak aztán nyugat-európai párhuzamokkal, hogy ott is hasonló szervezetek dolgoznak ilyen munkákon és hát a példa Magyarországon nagy úr (Azt ugyan senki sem nézte meg, hogy tényleg mi a háttere az ottani rendszernek, hogy működik és milyen a szervezeti kapcsolatrendszere az ottani intézményhálózatokkal. Mindezt látványos cikkekkel és konferenciákkal leplezni lehet ugyan, de ettől a valós tartalmi háttérben meghúzódó probléma nem oldódik meg. Senki nem készített és adott közre semmilyen szakmai folyóiratban egy olyan vitaindító tudományos összegzést, hogy rendszerek szintjén ott „NYUGATON” ezek az intézmények hogyan is működnek (mert hát ugye mindenhol máshogy és aki dolgozott már valamelyik ilyen rendszerben – Magyarországról többen is szerencsét próbáltak – vagy ismeri azok működését, akkor tudja, hogy ami itt megvalósult az nem az, és ami ott van, az nem adaptálhatóan egyszerűen a magyar intézményhálózatba, mert ez nem egy alkatrész, amit kicserélek és slussz-passz, minden el van intézve. Választás nem volt, politikai alapon (ez vitathatatlan, merthogy szakmai vita nem előzte meg a KÖSZ létrehozását) grundoltak egy új szervezetet. Az élére egy a szakmában sokat vitatott fiatal, tehetségesnek számító kutatót tettek (Akiről többen tudni vélik, hogy Veres János pénzügyminiszter embere. A pletykák mögött a valóságot azonban nem ismerjük, az tény Virágos Gábor munkálkodásainak helyszíne hosszú időn keresztül az a település volt, ahol Veres polgármesterként segítette pátriáját. Virágos ottani munkálkodása a szakmai körökben is megosztó volt, s erről a Népszabadság is beszámolt anno.), majd pedig felépítettek egy szervezetet jórészt arra az emberállományra építve, amelyike korábban ugyanezt a munkát végezte csak akkor még a megyei múzeumokban (számos olyan tagját is felvéve, vagy időlegesen alkalmazva akik a megyékből kiszorultak szakmai alkalmatlanság, vagy éppen a sokat hivatkozott korrupció okánál fogva – nos ennyit a reformról…) tették ugyanezt. Nézzük meg tehát az okokat miért is alakult meg a KÖSZ…. 2. Érvek a KÖSZ mellett 1. A KÖSZ szakszerűbb munkát végez, mint speciális jól felszerelt szervezet, mint a korábbi múzeumi hálózat. Nos aki ismeri a rendszert, az tudja, hogy ez nem azon múlik, hogy milyen címke alatt dolgozik valaki. Aki pedig ismeri a KÖSZ egyes ásatásairól szóló Ásatási Bizottság által készített jelentéseket, az azt is tudja, hogy ez nem minden esetben igaz. Számos KÖSZ ásatásról szóló szakértői ellenőrzés épp azt mutatta be, hogy a KÖSZ nemhogy jobb, hanem éppen ellenkezőleg sokkal hiányosabb munkát végez mint a megyei múzeumi szervezetek tették azt (néha markolóval „kibontott” régészeti objektumokról szóltak a rémhírek, ami aztán tényleg alkalmas tudományos megfigyelésekre…). A KÖSZ-höz ugyanis általában nem a jelentős gyakorlattal rendelkező szakemberek mentek el dolgozni, hanem azok a fiatal diplomások, akiknek ez volt az első komoly szakmai megbízatása, és hát hibáztak - sokszor….és nem is keveset (Igaz vannak komoly tudással rendelkező szakemberek is, a KÖSZ alkalmazásában, azonban ők általában nem az ásatásokon tevékenykednek, hanem az irodákban ülnek). 2. A KÖSZ olcsóbb, mint a megyei múzeumi szervezet által végzett munka. Nos ez sem igaz. Egyszerű: valaki kérjen árajánlatot egy adott terület feltárására a KÖSZ-től és az adott megyei múzeumtól, valamint egy erre szakosodott cégtől. (A KÖSZ-től nem is kell árajánlat, elég csak kiszámolni a honlapon szereplő árakból). Borítékolható, hogy a legdrágább a KÖSZ lesz, és a megyei szervezet, valamint a szakosodott cég árajánlata lényegesebben olcsóbb lesz. Akkor miért is éri meg a KÖSZ-el dolgozni? 3. A megyei szervezet korrumpálható volt, a KÖSZ nem. Nos ha megvizsgáljuk ezt az állítást, akkor mit találunk? A megyei múzeumi szervezet korrupciója nem volt általános (ilyen jellegű bítrósági ítélet sehol sem született). A megyei szervezetek a lehetőségeikhez képest igyekeztek megfelelni a kihívásoknak, a pénzügyi hátterük vizsgálatához azonban itt is fel kell emlegetni a sokat bírált politikai rendszert. A pártfinanszírozás ugyanis itt is érintette a hatását. A pártok sokszor a megyei önkormányzatok szervezeti rendszerében helyezik el fizetett embereiket (politikai irányvonaltó függetlenül), akiket leginkább saját karrierjük és megélhetésük foglalkoztat, valamint hogy ne legyen nagy balhé a megyében. Nos a megyei önkormányzatokat érintő megvonásokat a múzeumok igen hamar megérezték, az önkormányzók előbb vonnak el pénzt ugyanis egy olyan, az ő szemükben marginálisnak számító közintézménytől, mint a kevésbé kihasznált múzeum, hiszen ha ezt kórháztól, iskolától tennék, akkor az közfelháborodáshoz, politikai forrongáshoz vezethet. A múzeumok nincsenek reflektorfényben. Másrészt a megyei önkormányzatok látva a múzeumok bevételeit a feltárások kapcsán, arra igyekeztek rászorítani a múzeumokat, hogy mondjon le olyan pénzekről, amit a megyének kellene adni, mint fenntartónak, úgyis keres elég pénzt…Ha valaki meg nagyon ellenkezett, hát akkor leváltjuk az Igazgatót. Nos a megyei múzeumok ebből adódóan igyekeztek minél több pénzt beszedni ezekből a beruházásokból (közben persze egyes múzeumi vezetők, összekacsintva a helyi politikai elittel, „szakértőként” komoly javadalmazást utaltattak ki maguknak – habár nem is volt mindegyikük régész). A korrupció gyanúja pedig a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódott. Ki végzi a földmunkákat? Melyik cégtől béreljenek autókat az ásatásokra? Ki hozza a fizikai munkát végző segédszemélyzetet? Ilyenkor a rossz nyelvek szerint megjelentek a színen a sógorok, a komák, a jóbarátok….Az egyes esetek igazságtartalmát nem tudom, hogy van-e mód ellenőrizni, de a hiba rendszer jellegű és ettől a KÖSZ sem mentes; elég ha valaki megvizsgálja és megnézni a KÖSZ és a Leveler KFT kapcsolatát. Ez a kapcsolat minden bizonnyal megfelel a törvény betűjének, de hogy összeegyeztethető-e a törvény szellemével és a jó ízléssel… A megyei szervezetek vélt vagy valós korrupciós ügyei tehát leginkább a törvények által nem rendezett okokra vezethetőek vissza így azok a rendszer jellegéből adódnak, megoldásukra nem válasz a KÖSZ, mert ott ugyanezek a hibák előjöhetnek, csak jóval magasabb szinten kötődhetnek meg ezek a sumákságok. Hiszen egy olyan rendszerről beszélünk, ahol az ország egyik vezető intézményének igazgatóhelyettese, aki régészként rendelkezik az intézményének ilyen irányú munkálatairól, mint KFT vezető a MOL ellenőreként, mint adott beruházások régész szakértője ellenőrzi kollégáit; s mindez nem összeférhetetlen (megjegyezhetjük, hogy olyan munkatárssal, akinek a korrupciógyanús ügyeit adott igazgatási fórumok is tárgyalták…). Skrizofén helyzet, hiszen valaki egyszerre játszik mind a két térfélen….Nos ezt sem oldja fel a KÖSZ, aki együttműködött az adott KFT-vel….. 4. KÖSZ modern nyugati példát alkalmaz, vannak ugyan gyerekbetegségek, de majd ezeket kinövi… Nos valójában senki sem vizsgálta meg komolyan ezeket a „nyugati példákat”. Hogy működnek ott, hogyan adoptálhatóak Magyarországra ezek a példák? Rendeztek erről ugyan előadásokat, meg konferenciát, s a lözungok szintjén elhangzottak dolgok, de a felületes síkon túl érdemi szakmai munka nem folyt. A „nyugati minták” ugyanis országonként eltérők (erről akár magyar szakemberek is beszámolhatnak, hiszen többen próbáltak szerencsét egyik vagy másik nyugati szervezetben), miközben érdemi szakmai polémia meg sem előzte ezen intézményrendszer bevezetésének szükségszerűségét és az, hogy milyen modell hogyan adaptálható. Komolyan erről nem is beszélt senki, hiszen politikai döntésként kezelte minden szereplő a KÖSZ létrehozását, nem pedig szakmai szükségszerűségként. Talán van is ebben némi igazság… 3. KÖSZ és ami utána következik…. A kösz tehát itt van, építi önmagát, mert attól fél, hogy megszüntethető lesz ugyanúgy, ahogy létrejött. Jönnek mások és lerombolják… Közben irdatlan pénzeket szór el látszatberuházásokra (amiről e cikk is szól, hiszen a leleteknek a Múzeumokban van a helye, meg tudományos intézetekben, illetve hozzájuk kapcsolódó raktárokban – ahol feldolgozzák azokat. HAZUGSÁG azt állítani, hogy egy-egy ilyen lelőhelyet tudományos módszerekkel két év alatt fel lehet dolgozni. Másrészt nincs is erre szakmai apparátusa, tudományos háttere a KÖSZ-nek (a mértékadó szakemberek az egyetemeken, a múzeumokban, vagy tudományos intézetekben dolgoznak) – majd a fiatalok megcsinálják a szakmai munkát, napi 10 órás terepmunka után…Ha már az elején példaként említettük a KÖSZ igazgatóját, aki nyírbátori kutatásairól (amik nem két éve zajlottak) mindeddig szakmai monográfiát nem adott ki, ennek oka, hogy a leletek valódi tudományos feldolgozását hosszabb feladat kell hogy megelőzze. A tárgyak restaurálása, leltározása, állagmegóvása, dokumentációs )rajzos és fényképes dokumentációja), miközben az erre elnyert pénzből a KÖSZ kalandparkot épít (vagy ha olcsóbban megcsinálta mindezt és ennyi profitja maradt, akkor miért nem dolgozik olcsóbban? Nemzetgazdasági szempontból nem az lenne a kifizetődőbb?) A KÖSZ, ahogy most van nem több mint látszatmegoldás, akármilyen jobbító szándék hozta is létre. Mindenki aki ismeri a magyar örökségvédelmet ezt jól tudja, akár bevallja akár nem… Mi a jövő? Talán egy megreformált KÖSz, aki nem akar Kisgömböc módjára mindent befalni egy megreformált megyei közművelődési szervezet, ahol tisztázódik, mi az Önkormányzat és mi a múzeum pénzügyi kötelezettsége és a feladata (nyílt hosszú távú pénzügyi garanciával)? Egy megreformált közbeszerzési rendszer…A szakmailag korrekt tudással rendelkező magáncégek beengedése a feltárásokra (megfelelő ellenőrző rendszerrel és visszacsatolással), a szakintézmények (egyetemek nagyobb szerepvállalása)…Nos ezek álmok, a valóság meg a tékozló KÖSZ "

S
2010. március 09. 17:57

A témát már sokszor elemezték, de talán senki sem pontosabban, mint "Arcadius" egy korábbi hírre reagálva néhány hónapja:

"Szükség van-e a KÖSZ-re?
Szerintem a kérdés valójában ez. Merthogy e cikk háttere is erre utal. Egy intézmény, amelyet frissen alakítottak a reformáció kérlelhetetlenségével, félve a kormányváltástól tartva igyekszik erősíteni állásait. Ezért hangzatos cikkekben próbálja fényezni saját munkája fontosságát, de mi is a valóság?

1. Miért hozták létre a KÖSZT?
A KÖSZ-t létrehozó reformszellem oka, hogy rendezzék a nagyfelületű ásatások vélt és valós visszáságait. A törvény szerint erre ugyanis külön forrást kell biztosítani a beruházóknak, s ez a pénz a magyar örökségvédelem szűkös évtizedei és a közalkalmazotti minimálbéren tevékenykedő régészek számára igen csak zsíros falatnak számított. Felmerült, hogy egyeseket megrészegített ez a pénz és korrumpálódtak (Korrupció Magyarországon? Ugyan már? Ki hallott ilyet?), s persze ezek a milliárdok elég soknak számítottak, hogy megjelenjenek azok a „vállalkozók”, akik nyomban tudták, hogy hol van a legjobb helye ennek a pénznek. Másrészt felmerült az is, hogy a megyei múzeumi szervezetek (amelyek a törvényi rendezés óta bukdácsolva ugyan de elvégezték azt a munkát, amit a törvény a nagyfelületű ásatások kapcsán feladatul szabott), nem jól kezelik ezeket a pénzeket és nem mindig szakszerű a munkájuk. Példálóztak aztán nyugat-európai párhuzamokkal, hogy ott is hasonló szervezetek dolgoznak ilyen munkákon és hát a példa Magyarországon nagy úr (Azt ugyan senki sem nézte meg, hogy tényleg mi a háttere az ottani rendszernek, hogy működik és milyen a szervezeti kapcsolatrendszere az ottani intézményhálózatokkal. Mindezt látványos cikkekkel és konferenciákkal leplezni lehet ugyan, de ettől a valós tartalmi háttérben meghúzódó probléma nem oldódik meg. Senki nem készített és adott közre semmilyen szakmai folyóiratban egy olyan vitaindító tudományos összegzést, hogy rendszerek szintjén ott „NYUGATON” ezek az intézmények hogyan is működnek (mert hát ugye mindenhol máshogy és aki dolgozott már valamelyik ilyen rendszerben – Magyarországról többen is szerencsét próbáltak – vagy ismeri azok működését, akkor tudja, hogy ami itt megvalósult az nem az, és ami ott van, az nem adaptálhatóan egyszerűen a magyar intézményhálózatba, mert ez nem egy alkatrész, amit kicserélek és slussz-passz, minden el van intézve. Választás nem volt, politikai alapon (ez vitathatatlan, merthogy szakmai vita nem előzte meg a KÖSZ létrehozását) grundoltak egy új szervezetet. Az élére egy a szakmában sokat vitatott fiatal, tehetségesnek számító kutatót tettek (Akiről többen tudni vélik, hogy Veres János pénzügyminiszter embere. A pletykák mögött a valóságot azonban nem ismerjük, az tény Virágos Gábor munkálkodásainak helyszíne hosszú időn keresztül az a település volt, ahol Veres polgármesterként segítette pátriáját. Virágos ottani munkálkodása a szakmai körökben is megosztó volt, s erről a Népszabadság is beszámolt anno.), majd pedig felépítettek egy szervezetet jórészt arra az emberállományra építve, amelyike korábban ugyanezt a munkát végezte csak akkor még a megyei múzeumokban (számos olyan tagját is felvéve, vagy időlegesen alkalmazva akik a megyékből kiszorultak szakmai alkalmatlanság, vagy éppen a sokat hivatkozott korrupció okánál fogva – nos ennyit a reformról…) tették ugyanezt.
Nézzük meg tehát az okokat miért is alakult meg a KÖSZ….

2. Érvek a KÖSZ mellett

1. A KÖSZ szakszerűbb munkát végez, mint speciális jól felszerelt szervezet, mint a korábbi múzeumi hálózat.
Nos aki ismeri a rendszert, az tudja, hogy ez nem azon múlik, hogy milyen címke alatt dolgozik valaki. Aki pedig ismeri a KÖSZ egyes ásatásairól szóló Ásatási Bizottság által készített jelentéseket, az azt is tudja, hogy ez nem minden esetben igaz. Számos KÖSZ ásatásról szóló szakértői ellenőrzés épp azt mutatta be, hogy a KÖSZ nemhogy jobb, hanem éppen ellenkezőleg sokkal hiányosabb munkát végez mint a megyei múzeumi szervezetek tették azt (néha markolóval „kibontott” régészeti objektumokról szóltak a rémhírek, ami aztán tényleg alkalmas tudományos megfigyelésekre…). A KÖSZ-höz ugyanis általában nem a jelentős gyakorlattal rendelkező szakemberek mentek el dolgozni, hanem azok a fiatal diplomások, akiknek ez volt az első komoly szakmai megbízatása, és hát hibáztak - sokszor….és nem is keveset (Igaz vannak komoly tudással rendelkező szakemberek is, a KÖSZ alkalmazásában, azonban ők általában nem az ásatásokon tevékenykednek, hanem az irodákban ülnek).
2. A KÖSZ olcsóbb, mint a megyei múzeumi szervezet által végzett munka.
Nos ez sem igaz. Egyszerű: valaki kérjen árajánlatot egy adott terület feltárására a KÖSZ-től és az adott megyei múzeumtól, valamint egy erre szakosodott cégtől. (A KÖSZ-től nem is kell árajánlat, elég csak kiszámolni a honlapon szereplő árakból). Borítékolható, hogy a legdrágább a KÖSZ lesz, és a megyei szervezet, valamint a szakosodott cég árajánlata lényegesebben olcsóbb lesz. Akkor miért is éri meg a KÖSZ-el dolgozni?

3. A megyei szervezet korrumpálható volt, a KÖSZ nem.
Nos ha megvizsgáljuk ezt az állítást, akkor mit találunk? A megyei múzeumi szervezet korrupciója nem volt általános (ilyen jellegű bítrósági ítélet sehol sem született). A megyei szervezetek a lehetőségeikhez képest igyekeztek megfelelni a kihívásoknak, a pénzügyi hátterük vizsgálatához azonban itt is fel kell emlegetni a sokat bírált politikai rendszert. A pártfinanszírozás ugyanis itt is érintette a hatását. A pártok sokszor a megyei önkormányzatok szervezeti rendszerében helyezik el fizetett embereiket (politikai irányvonaltó függetlenül), akiket leginkább saját karrierjük és megélhetésük foglalkoztat, valamint hogy ne legyen nagy balhé a megyében. Nos a megyei önkormányzatokat érintő megvonásokat a múzeumok igen hamar megérezték, az önkormányzók előbb vonnak el pénzt ugyanis egy olyan, az ő szemükben marginálisnak számító közintézménytől, mint a kevésbé kihasznált múzeum, hiszen ha ezt kórháztól, iskolától tennék, akkor az közfelháborodáshoz, politikai forrongáshoz vezethet. A múzeumok nincsenek reflektorfényben. Másrészt a megyei önkormányzatok látva a múzeumok bevételeit a feltárások kapcsán, arra igyekeztek rászorítani a múzeumokat, hogy mondjon le olyan pénzekről, amit a megyének kellene adni, mint fenntartónak, úgyis keres elég pénzt…Ha valaki meg nagyon ellenkezett, hát akkor leváltjuk az Igazgatót. Nos a megyei múzeumok ebből adódóan igyekeztek minél több pénzt beszedni ezekből a beruházásokból (közben persze egyes múzeumi vezetők, összekacsintva a helyi politikai elittel, „szakértőként” komoly javadalmazást utaltattak ki maguknak – habár nem is volt mindegyikük régész). A korrupció gyanúja pedig a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódott. Ki végzi a földmunkákat? Melyik cégtől béreljenek autókat az ásatásokra? Ki hozza a fizikai munkát végző segédszemélyzetet? Ilyenkor a rossz nyelvek szerint megjelentek a színen a sógorok, a komák, a jóbarátok….Az egyes esetek igazságtartalmát nem tudom, hogy van-e mód ellenőrizni, de a hiba rendszer jellegű és ettől a KÖSZ sem mentes; elég ha valaki megvizsgálja és megnézni a KÖSZ és a Leveler KFT kapcsolatát. Ez a kapcsolat minden bizonnyal megfelel a törvény betűjének, de hogy összeegyeztethető-e a törvény szellemével és a jó ízléssel…
A megyei szervezetek vélt vagy valós korrupciós ügyei tehát leginkább a törvények által nem rendezett okokra vezethetőek vissza így azok a rendszer jellegéből adódnak, megoldásukra nem válasz a KÖSZ, mert ott ugyanezek a hibák előjöhetnek, csak jóval magasabb szinten kötődhetnek meg ezek a sumákságok. Hiszen egy olyan rendszerről beszélünk, ahol az ország egyik vezető intézményének igazgatóhelyettese, aki régészként rendelkezik az intézményének ilyen irányú munkálatairól, mint KFT vezető a MOL ellenőreként, mint adott beruházások régész szakértője ellenőrzi kollégáit; s mindez nem összeférhetetlen (megjegyezhetjük, hogy olyan munkatárssal, akinek a korrupciógyanús ügyeit adott igazgatási fórumok is tárgyalták…). Skrizofén helyzet, hiszen valaki egyszerre játszik mind a két térfélen….Nos ezt sem oldja fel a KÖSZ, aki együttműködött az adott KFT-vel…..

4. KÖSZ modern nyugati példát alkalmaz, vannak ugyan gyerekbetegségek, de majd ezeket kinövi…
Nos valójában senki sem vizsgálta meg komolyan ezeket a „nyugati példákat”. Hogy működnek ott, hogyan adoptálhatóak Magyarországra ezek a példák? Rendeztek erről ugyan előadásokat, meg konferenciát, s a lözungok szintjén elhangzottak dolgok, de a felületes síkon túl érdemi szakmai munka nem folyt. A „nyugati minták” ugyanis országonként eltérők (erről akár magyar szakemberek is beszámolhatnak, hiszen többen próbáltak szerencsét egyik vagy másik nyugati szervezetben), miközben érdemi szakmai polémia meg sem előzte ezen intézményrendszer bevezetésének szükségszerűségét és az, hogy milyen modell hogyan adaptálható. Komolyan erről nem is beszélt senki, hiszen politikai döntésként kezelte minden szereplő a KÖSZ létrehozását, nem pedig szakmai szükségszerűségként. Talán van is ebben némi igazság…

3. KÖSZ és ami utána következik….

A kösz tehát itt van, építi önmagát, mert attól fél, hogy megszüntethető lesz ugyanúgy, ahogy létrejött. Jönnek mások és lerombolják…
Közben irdatlan pénzeket szór el látszatberuházásokra (amiről e cikk is szól, hiszen a leleteknek a Múzeumokban van a helye, meg tudományos intézetekben, illetve hozzájuk kapcsolódó raktárokban – ahol feldolgozzák azokat. HAZUGSÁG azt állítani, hogy egy-egy ilyen lelőhelyet tudományos módszerekkel két év alatt fel lehet dolgozni. Másrészt nincs is erre szakmai apparátusa, tudományos háttere a KÖSZ-nek (a mértékadó szakemberek az egyetemeken, a múzeumokban, vagy tudományos intézetekben dolgoznak) – majd a fiatalok megcsinálják a szakmai munkát, napi 10 órás terepmunka után…Ha már az elején példaként említettük a KÖSZ igazgatóját, aki nyírbátori kutatásairól (amik nem két éve zajlottak) mindeddig szakmai monográfiát nem adott ki, ennek oka, hogy a leletek valódi tudományos feldolgozását hosszabb feladat kell hogy megelőzze. A tárgyak restaurálása, leltározása, állagmegóvása, dokumentációs )rajzos és fényképes dokumentációja), miközben az erre elnyert pénzből a KÖSZ kalandparkot épít (vagy ha olcsóbban megcsinálta mindezt és ennyi profitja maradt, akkor miért nem dolgozik olcsóbban? Nemzetgazdasági szempontból nem az lenne a kifizetődőbb?)
A KÖSZ, ahogy most van nem több mint látszatmegoldás, akármilyen jobbító szándék hozta is létre. Mindenki aki ismeri a magyar örökségvédelmet ezt jól tudja, akár bevallja akár nem…
Mi a jövő? Talán egy megreformált KÖSz, aki nem akar Kisgömböc módjára mindent befalni egy megreformált megyei közművelődési szervezet, ahol tisztázódik, mi az Önkormányzat és mi a múzeum pénzügyi kötelezettsége és a feladata (nyílt hosszú távú pénzügyi garanciával)? Egy megreformált közbeszerzési rendszer…A szakmailag korrekt tudással rendelkező magáncégek beengedése a feltárásokra (megfelelő ellenőrző rendszerrel és visszacsatolással), a szakintézmények (egyetemek nagyobb szerepvállalása)…Nos ezek álmok, a valóság meg a tékozló KÖSZ "

MAranka 2010. március 09. 13:35	Természetesen egyáltalán nem a KÖSZ szakmai színvonaláról van szó, hanem a pénzről. A múzeumoknak óriási pénzt jelentett a nagyberuházásokhoz, autópályaépítésekhez kötődő megelőző ásatások lebonyolítása, ez a cumi kiesett a szájukból. Múzeumigazgatói tanácskozásokon nem is titkolják, hogy a feltárásokra kapott pénzből valóban nehéz helyzetükben másra is költöttek, meg költenének, holott ez nyilvánvalóan bűncselekmény - ám valószínűleg fel sem fogják. A magyar régészetnek feltétlenül hasznos a nagyobb leletmentések központosítása, ám a jelen helyzetben további jogszabályi módosításokra lenne szükség, például a feltárt anyag megőrzését illetően.

szoclib régészet? 2010. március 09. 11:17	Hiába tudják a homokba a fejüket, mert a "változás" elkerülhetetlen. Tudomásul kéne venni, hogy a politika Önök által is beavatkozott a régészeti szakmai kérdésekbe. Nem is politikának, hanem világnézetként lehetne igazából értékelni. Nem gondolják, hogy a demokrácia, amelyre oly gyakran hivatkoznak a világnézeti szakmaiságot nem egysíkúan értelmezi, engedi meg? A demokrácia lényege, ha még nem tanulták volna, hogy a világnézeti szakmai irányokat nem tiltja, sőt megengedi. Ezt pedig semmilyen szakmai érv rendszerrel nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Vegyék tudomásul, hogy az Önök politikai szemlélete "ideje múlt"! Lejárt az ideje, és káros a jelenléte!

További hozzászólások megjelenítése

Hozzászólás küldése

Név
E-mail cím (nem kötelező)	(Az e-mail címe nem fog megjelenni)
Hozzászólás
írja be ezt a szót a mezőbe

Legfrissebb

Legolvasottabb

Legvitatottabb

Történelmi adattárak

szeptember 3.Mai évfordulók

1783	Nagy-Britannia elismeri az Amerikai Egyesült Államokat
1957	Meghal Heltai Jenő író
1971	Megállapodnak a Berlint megszálló hatalmak
Az összes mai évforduló

Konferencia miatt vitáznak a magyar régészek

Korábban

Cikk továbbküldése

Zsigmond király biztosítja a nemeseknek

Hiba!

Sikeres feliratkozás!

Címkék

Hozzászólások (20 db)

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

szeptember 3.Mai évfordulók

Játsszon!

Ki épített először alagutat a Temze alatt?

Múlt-kor a televízióban

[origo] Legfrissebb

RSS

Háttér

Középkor

9/11

Örökség

Kémek

Régészet

Norvégia

Holokauszt

Mechanika

Támogatóink

Partnereink

legfrissebb

Hírlevél

RSS

segítség:

Adatkezelési elveink Felhasználási feltételek Médiaajánlat
Minden jog fenntartva © 2000-2010 Múlt-kor történelmi portál

Konferencia miatt vitáznak a magyar régészek

Korábban

Cikk továbbküldése

Zsigmond király biztosítja a nemeseknek

Hiba!

Sikeres feliratkozás!

Címkék

Hozzászólások (20 db)

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

szeptember 3.Mai évfordulók

Játsszon!

Ki épített először alagutat a Temze alatt?

Múlt-kor a televízióban

[origo] Legfrissebb

RSS

Háttér

Középkor

9/11

Örökség

Kémek

Régészet

Norvégia

Holokauszt

Mechanika

Támogatóink

Partnereink

legfrissebb

Hírlevél

RSS

segítség:

Adatkezelési elveink Felhasználási feltételek Médiaajánlat Minden jog fenntartva © 2000-2010 Múlt-kor történelmi portál

Adatkezelési elveink Felhasználási feltételek Médiaajánlat
Minden jog fenntartva © 2000-2010 Múlt-kor történelmi portál