Az emberi agy összezsugorodott az évezredek során
2010. március 18. 13:03 MTI, Times Online
Az emberi agy valamelyest "összezsugorodott" az évezredek során, térfogata 15-20 százalékkal kisebb, mint a cro-magnoni emberé volt - derült ki egy huszonnyolcezer éves koponya alapján történt háromdimenziós agyrekonstrukciónak köszönhetően.

Korábban
A cro-magnoni ember (Homo sapiens fossilis) a felső paleolitikumban, i.e. 35 ezer körül Európában megjelent archaikus embertípus. Az első leleteket, öt eltemetett csontvázat (egy aggastyánét, két férfiét, egy nő és egy csecsemő földi maradványait) 1868-ban tárta fel Louis Lartet Franciaországban, Dordogne megyében. Ezek a leletek viselik a cro-magnon 1 nevet. Az öt csontváz általános jellemzői a cro-magnoni típus összehasonlítási alapjaivá, típuspéldányaivá váltak.
A cro-magnon 1 elnevezésű leleteket a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeumban őrzik. A legjobb állapotban fennmaradt férfikoponya révén egy francia kutatócsoportnak sikerült a korai Homo sapiens agyáról az eddigi egyik legpontosabb másolatot elkészíteni. Az adott cro-magnoni férfi erős testalkatú volt, magassága elérte a 180 centimétert. Koponyája belsejét a párizsi Quinze-Vingts kórházban a legmodernebb képalkotó berendezésekkel "tapogatták le", hogy pontosan feltérképezzék az agy lenyomatát.
Antoine Balzeau e felvételek alapján készítette el az agy háromdimenziós képét, majd egy speciális szoftver segítségével gyártották le az öntőformát, majd magát az "öntvényt". "Ez a valaha készült egyik legszebb agyi modell" - hangsúlyozta Antoine Balzeau. Hozzátette: már a koponya előzetes vizsgálatakor is arra a következtetésre jutottak, hogy az agy térfogata az évezredek során csökkent. Ez azt jelenti, hogy megfordult a korábbi tendencia, mikor az evolúció folyamán az agy térfogata növekedett.
Ami a cro-magnon 1 koponyát illeti, az abban egykoron elhelyezkedő agy térfogata 15-20 százalékkal volt nagyobb, mint a modern emberé. "Ez nem azt jelenti, hogy 15-20 százalékkal ostobábbak vagyunk, mint a cro-magnon 1, mivel nincs igazán összefüggés az emberi agy térfogata és az intelligencia között. Előfordulhat, hogy miként a komputer esetében történt, minél kisebbek lettek a méretek, annál intelligensebbé váltak a számítógépek" - magyarázta.
Ugyanakkor a modernkori ember koponyájában több helyet foglal el a kisagy (cerebellum), amely az összetettebb mozgások koordinálásán és az izomtónus szabályozásán túl szerepet játszik bizonyos kognitív funkciókban, beleértve a figyelmet, a nyelvi, zenei készséget és egyéb szenzoros stimulusok feldolgozását. "Ez azt jelenti, hogy az agy bizonyos funkciói jobban 'összesűríthetők'" - nyilatkozta Balzeau.
A projekt révén a kutatók talán választ kaphatnak arra, hogy valójában miért csökken az agy térfogata. Többféle elmélet is létezik: az egyik teória szerint a nagy fej a túlélés záloga volt a felső paleolitikum kemény feltételei között. Vannak olyan szakemberek, akik szerint a korai ember a nyulak, őzek, lovak "tápján" élt, a rostos növényi élelem megrágása komoly fizikai munkát jelentett. Az idők folyamán, amikor az ember áttért a könnyebben megrágható élelemre, a koponya növekedése is megállt, majd a folyamat a visszájára fordult. A harmadik elmélet szerint az ember korai történetében, amikor igen magas volt a gyermekhalandóság, csupán a legéletrevalóbb egyének maradhattak meg: esetükben a legéletrevalóbb egyenértékű volt a nagy koponyával.
A cro-magnoni ember agyának háromdimenziós rekonstrukcióját a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum új időszaki kiállításán állítják ki.
Címkék
Hozzászólások (13 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
ateista 2010. április 06. 15:02 |
Vajon a mai kisebb térfogatú agy nem barázdáltabb-e, mint a régi, nagyobb térfogatú? Szerintem "sutyerák" jó helyen tapogatózik... |
|---|
|
Raszputyin 2010. március 29. 15:06 |
taxi33: polipoknak három szívük van, más-más feladatkörrel. További érdekesség, hogy sok más puhatestűhöz hasonlóan a polipok vére is kék színű. Míg az emlősöknél a vért egyetlen szív pumpálja az egyik vérkörön keresztül a tüdőbe, a másikon keresztül a test többi részébe, addig a lábasfejűeknek két kis segédszíve is van. Veronika, hun: izgalmas a mai napig tartó evolúció. Ember a kétlábra állással, a beszűkült medencével szembe került ezzel a problémával és hun által vázolt módon próbálunk úrrá lenni rajta. Lásd születéskor a koponya lemezekre tagolódása, lágysága, rugalmassága (kutacs) |
|---|
|
figyelő 2010. március 29. 13:31 |
taxi 33-nak! Épp ezért írtam a polipokat. Van benne realitás:D |
|---|
|
hun 2010. március 29. 11:51 |
Jó felvetés, Veronka, de az ember esetében ezt megoldotta az "irányított" koraszülés, azaz az emberi csecsemő (vagy magzat, ha úgy tetszik) idő előtt, a rokonainknál sokkal fejletlenebb aggyal jön a világra, és az anyaméh helyett a tágasabb külvilágban fejezi be a kialakulását. (Ezzel a tojásrakás, az erszény és a méhlepény után elkezdtünk kifejleszteni egy negyedik emlős szaporodási módot is, egyfajta félig erszényes - félig méhlepényes módon, ami a természetes kiválasztódás háttérbe szorulása és az életkörülmények javulása miatt a távoli jövőben még érdekes irányt vehet.) |
|---|
|
Veronka 2010. március 28. 21:39 |
Nagy fej - nehezebb szülés? |
|---|
|
taxi33 2010. március 28. 04:51 |
figyelő: "Még párezerévig legyen TVszórakoztató és a polipoknakis többleszazIQ-ja" Ezt kikérem magamnak a polipok nevében! A polip ugyanis rendkívül intelligens állat, jó a problémamegoldó képessége, a legokosabb gerinctelen. Érdekessége még többek között, hogy pl. két szíve van, idegrendszerének jelentős része a karjaiban található, sokkal jobb színváltó, mint a kaméleon, papagájcsőre van, sugárhajtással közlekedik, a gerincesekkel párhuzamosan, azoktól függetlenül kifejlődött velük összemérhető "minőségű" szemmel rendelkezik stb. |
|---|



