[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW

Az emberi agy összezsugorodott az évezredek során

2010. március 18. 13:03 MTI, Times Online

Az emberi agy valamelyest "összezsugorodott" az évezredek során, térfogata 15-20 százalékkal kisebb, mint a cro-magnoni emberé volt - derült ki egy huszonnyolcezer éves koponya alapján történt háromdimenziós agyrekonstrukciónak köszönhetően.


A cro-magnoni ember (Homo sapiens fossilis) a felső paleolitikumban, i.e. 35 ezer körül Európában megjelent archaikus embertípus. Az első leleteket, öt eltemetett csontvázat (egy aggastyánét, két férfiét, egy nő és egy csecsemő földi maradványait) 1868-ban tárta fel Louis Lartet Franciaországban, Dordogne megyében. Ezek a leletek viselik a cro-magnon 1 nevet. Az öt csontváz általános jellemzői a cro-magnoni típus összehasonlítási alapjaivá, típuspéldányaivá váltak.

A cro-magnon 1 elnevezésű leleteket a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeumban őrzik. A legjobb állapotban fennmaradt férfikoponya révén egy francia kutatócsoportnak sikerült a korai Homo sapiens agyáról az eddigi egyik legpontosabb másolatot elkészíteni. Az adott cro-magnoni férfi erős testalkatú volt, magassága elérte a 180 centimétert. Koponyája belsejét a párizsi Quinze-Vingts kórházban a legmodernebb képalkotó berendezésekkel "tapogatták le", hogy pontosan feltérképezzék az agy lenyomatát.

Antoine Balzeau e felvételek alapján készítette el az agy háromdimenziós képét, majd egy speciális szoftver segítségével gyártották le az öntőformát, majd magát az "öntvényt". "Ez a valaha készült egyik legszebb agyi modell" - hangsúlyozta Antoine Balzeau. Hozzátette: már a  koponya előzetes vizsgálatakor is arra a következtetésre jutottak, hogy az agy térfogata az évezredek során csökkent. Ez azt jelenti, hogy megfordult a korábbi tendencia, mikor az evolúció folyamán az agy térfogata növekedett.

Ami a cro-magnon 1 koponyát illeti, az abban egykoron elhelyezkedő agy térfogata 15-20 százalékkal volt nagyobb, mint a modern emberé. "Ez nem azt jelenti, hogy 15-20 százalékkal ostobábbak vagyunk, mint a cro-magnon 1, mivel nincs igazán összefüggés az emberi agy térfogata és az intelligencia között. Előfordulhat, hogy miként a komputer esetében történt, minél kisebbek lettek a méretek, annál intelligensebbé váltak a számítógépek" - magyarázta.

Ugyanakkor a modernkori ember koponyájában több helyet foglal el a kisagy (cerebellum), amely az összetettebb mozgások koordinálásán és az izomtónus szabályozásán túl szerepet játszik bizonyos kognitív funkciókban, beleértve a figyelmet, a nyelvi, zenei készséget és egyéb szenzoros stimulusok feldolgozását. "Ez azt jelenti, hogy az agy bizonyos funkciói jobban 'összesűríthetők'" - nyilatkozta Balzeau.

A projekt révén a kutatók talán választ kaphatnak arra, hogy valójában miért csökken az agy térfogata. Többféle elmélet is létezik: az egyik teória szerint a nagy fej a túlélés záloga volt a felső paleolitikum kemény feltételei között. Vannak olyan szakemberek, akik szerint a  korai ember a nyulak, őzek, lovak "tápján" élt, a rostos növényi élelem megrágása komoly fizikai munkát jelentett. Az idők folyamán, amikor az ember áttért a könnyebben megrágható élelemre, a koponya növekedése is megállt, majd a folyamat a visszájára fordult. A harmadik elmélet szerint az ember korai történetében, amikor igen magas volt a gyermekhalandóság, csupán a legéletrevalóbb egyének maradhattak meg: esetükben a legéletrevalóbb egyenértékű volt a nagy koponyával.

A cro-magnoni ember agyának háromdimenziós rekonstrukcióját a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum új időszaki kiállításán állítják ki.

Címkék

Hozzászólások (13 db)

Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra
ateista
2010. április 06. 15:02
Vajon a mai kisebb térfogatú agy nem barázdáltabb-e, mint a régi, nagyobb térfogatú?
Szerintem "sutyerák" jó helyen tapogatózik...
Raszputyin
2010. március 29. 15:06
taxi33: polipoknak három szívük van, más-más feladatkörrel. További érdekesség, hogy sok más puhatestűhöz hasonlóan a polipok vére is kék színű.
Míg az emlősöknél a vért egyetlen szív pumpálja az egyik vérkörön keresztül a tüdőbe, a másikon keresztül a test többi részébe, addig a lábasfejűeknek két kis segédszíve is van.
Veronika, hun: izgalmas a mai napig tartó evolúció. Ember a kétlábra állással, a beszűkült medencével szembe került ezzel a problémával és hun által vázolt módon próbálunk úrrá lenni rajta. Lásd születéskor a koponya lemezekre tagolódása, lágysága, rugalmassága (kutacs)
figyelő
2010. március 29. 13:31
taxi 33-nak!
Épp ezért írtam a polipokat. Van benne realitás:D
hun
2010. március 29. 11:51
Jó felvetés, Veronka, de az ember esetében ezt megoldotta az "irányított" koraszülés, azaz az emberi csecsemő (vagy magzat, ha úgy tetszik) idő előtt, a rokonainknál sokkal fejletlenebb aggyal jön a világra, és az anyaméh helyett a tágasabb külvilágban fejezi be a kialakulását. (Ezzel a tojásrakás, az erszény és a méhlepény után elkezdtünk kifejleszteni egy negyedik emlős szaporodási módot is, egyfajta félig erszényes - félig méhlepényes módon, ami a természetes kiválasztódás háttérbe szorulása és az életkörülmények javulása miatt a távoli jövőben még érdekes irányt vehet.)
Veronka
2010. március 28. 21:39
Nagy fej - nehezebb szülés?
taxi33
2010. március 28. 04:51
figyelő: "Még párezerévig legyen TVszórakoztató és a polipoknakis többleszazIQ-ja"
Ezt kikérem magamnak a polipok nevében! A polip ugyanis rendkívül intelligens állat, jó a problémamegoldó képessége, a legokosabb gerinctelen. Érdekessége még többek között, hogy pl. két szíve van, idegrendszerének jelentős része a karjaiban található, sokkal jobb színváltó, mint a kaméleon, papagájcsőre van, sugárhajtással közlekedik, a gerincesekkel párhuzamosan, azoktól függetlenül kifejlődött velük összemérhető "minőségű" szemmel rendelkezik stb.
sutyerák
2010. március 22. 13:35
A delfineknek meg barázdáltabb az agyuk,mint az emberé.
Valószínűleg értelmesebbek is nálunk,úgyhogy ne csodálkozzunk,ha a földönkívüliek majd velük állnak szóba.
Történész
2010. március 22. 11:08
Nem a "térfogat" teszi az embert. Az agytekervények felszíne összességében nőtt, bonyolódott. A cikk hibás feltevésből indul ki. Nézzenek utána a neurológusok véleményének is. Az eredmény azonban több tekintetben érdekes.
kergebirka
2010. március 20. 21:32
Ja ez a Médievolúció ( vagy inkább Devolúció :-(
Hogyan felejtsünk el saját fejunkkel gondolkodni . . .
figyelő
2010. március 19. 10:17
Eddigmindiga térfogatméretet emlegették az egyes ősi rokon és emberelődfajiknál. Most akkorezmégsem számít egyvalaki szerint, vagy ezazúj elfogadott álláspont? Egyébként szerintem sokmindenben kevésbé lehetünk "okosak" mint 20000 éve.

A másikdolog ami ismétleszűrhető: evolúció folytköv mostis. Még párezerévig legyen TVszórakoztató és a polipoknakis többleszazIQ-ja:D.
hun
2010. március 19. 09:14
Azért annyi eszük remélem volt a kutatóknak, hogy ezt a messzire vezető következtetést nem egyetlen koponya vizsgálata alapján állították fel. A mai populációba illesztve szerintem ez az agy egyáltalán nem lógna ki a szórásból, azaz ma is élnek emberek ekkora koponyával és aggyal - még talán ugyanilyen szerkezetűvel is. A mai népesség vonatkozásában persze meg lehet határozni egy átlagos agyméretet; a cro-magnoniak esetében is ezt kellene tenni, a lehető legtöbb koponya megvizsgálásával és lemérésével (és nem csak az "első családon" belül, de térben és időben távolabbi, velük nem közeli rokonságban álló maradványokon is). És akkor lehetne levonni a következtetéseket.
Amúgy elméletileg lehetséges az elgondolás, 30 ezer évvel ezelőtt keményebben meg kellett dolgozni az életben maradásért, mint manapság. A vadállatok is intelligensebbek, mint háziasított és elkényelmesedett rokonaik. (A kutya és esetleg a ló más eset, ott az intelligencia is a szelekciós kívánalmak közé tartozott, ezért nem butultak el. A macska meg a legutóbbi évtizedekig megmaradt házi vadállatnak :-).)
Most persze fel lehetne tenni a kérdést, hogy az ember 30 ezer év alatt elbutult volna? A számítógép, az internet meg általában az információs dömping korában ez meglepő kijelentésnek tűnhet, de lehetséges, hogy az az ingerszegényebb környezet is alaposabban próbára tette az őseink problémamegoldó képességét, mint a mai világ a miénket (az átlagember vonatkozásában, természetesen).
apo
2010. március 18. 17:02
Végül is a természet igencsak racionális és a "felesleges" végtagok, szervek előbb-utóbb csökevénnyé válnak :-)
Raszputyin
2010. március 18. 15:08
Szerintem a természet, az evolúció sokkal célratörőbb. Racionálisan a szükséges és elégséges elve alapján működik. Nem kell fenntartani, működtetni nagyméretű koponyát, ha a fejlődés során az agy kisebb térfogattal is hatékonyabban működik. Ez fordított arányosság, de viszont vannak az ismerőseim között olyanok, kiknek szintén kisebb lett az agy méretük, de egyenes arányban csökkent a kapacitásuk, még a cro-magnon-i emberhez képest is. Szóval igaza volt Albert bácsinak (Einstein) hogy minden relatív.
További hozzászólások megjelenítése
Hozzászólás küldése
   
Név
E-mail cím (nem kötelező)   (Az e-mail címe nem fog megjelenni)
Hozzászólás
írja be ezt a szót a mezőbe

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Játsszon!

Ki épített először alagutat a Temze alatt?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!