Nem oldják fel Eichmann aktáinak titkosítását

Euchmann az izraeli tárgyaláson

AFP

A Der Spiegel beszámolója szerint a történészek és civil szervezetek Gabriele Weber újságíró vezetésével bírósághoz fordultak, hogy tegyék publikussá az Adolf Eichmann menekülésével kapcsolatos 4500 oldalnyi iratot, amit korábban a BND, azaz a német hírszerzés nem engedett nyilvánosságra hozni. Ez utóbbiak indoklása szerint ezzel ugyanis nem csak a hazai, hanem más titkosszolgálatoknak is komoly károkat okoznának.

A kritikusok szerint azonban csak a nyilvános megszégyenítettségtől félnek, hiszen ezáltal kiderülne, hogy Berlin és a Vatikán miként hagyta futni a holokauszt fő felelőseit. Arról már most is jól tudunk, hogy a Rómában tevékenykedő Alois Hudal püspök útlevélhez segítette a menekülő nácikat; ezt később Franz Stangl, a treblinkai tábor vezetője is elismerte.

Eichmannak is ekkor veszett nyoma, ami azért is érintette súlyosan a szövetségeseket, hiszen az SS IVB4-es osztályának fejeként ő felelt a holokauszt logisztikai megszervezéséért. A háború végén elfogták, ám sikeresen megszökött, ami könnyű volt, mert nevét alig ismerték, ahogy a legtöbben a holokauszt létéről sem tudtak semmit.

Ezt követően közel 15 éven át Argentínában élt, és egy Volkswagen gyárban dolgozott, és nevelte családját. 1960-ban a Moszad ügynökei lecsaptak rá, és Izraelbe vitték. Bíróság elé állították, elítélték, és 1962. május 31-én felakasztották.

A BND azonban továbbra is elzárkózik: szerintük ezen akták feloldása nagyon sok bel- és külpolitikai kárral járna, és a jövőben a külföldi hírszerzések nem osztanák meg információikat a németekkel.

A döntésre pár hét múlva kerülhet sor az ügyben.