Emlékmű a magyar-szlovák "kis háború" áldozatainak
2010. március 19. 15:10
Emlékművet állítanak Iglón (Spisská Nová Ves) az 1939. március 23-án kitört magyar-szlovák "kis háború" áldozatainak. Az emlékmű alapkövét ma rakták le a kelet-szlovákiai város repülőterén.
Korábban
|
|
"Mint minden évben, az idén is megemlékeztünk a kis háború kitörésének 71. évfordulójáról. Ez az esemény minden rendes embert meglepett, mert tíz nappal azután, hogy a Magyar Köztársaság (sic!) elismerte a szlovák államiságot, a Szlovák Államot a magyar fasiszta katonaság megtámadta - jelentette ki az ünnepségen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Ján Slota szerint nyilvánvaló párhuzam található az akkori (1939 márciusi) események, és a mai kor között, mert a magyar politika "alattomossága" a 21. században is megmutatkozik.
A történészek által "kis háborúnak" elnevezett magyar-szlovák katonai konfliktus 1939. március 23-án tört ki és 1939. április negyedikéig tartott. A Horthy Miklós vezette Magyar Királyság akkor azért támadta meg a néhány nappal korábban létrejött, Jozef Tiso katolikus pap által vezetett fasiszta Szlovák Államot, hogy Kárpátalja Magyarországhoz való visszakerülésével nyugatabbra tolódjon az ottani magyar-szlovák határ.
A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kormánypárthoz közeli Slovo című társadalompolitikai hetilap legújabb számában közölt összefoglaló szerint az akkori katonai konfliktusnak a szlovák oldalon 21, a magyar oldalon pedig 20 áldozata volt. A konfliktus eredményeképpen végül mintegy 70 ezer korábbi szlovák állampolgár került vissza Magyarországhoz.
Hozzászólások (12 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
figyelő 2010. március 21. 08:29 |
Fecninél apont. Ugyan 1918-20 között nem készítettekközvéleménykutatást, devalószínű az önhatalmúnakmagát vezetőnek kikiáltószlovákokszerbekhotvátokrománok akarták leginkább az OMM szétszedését, nem a nép. Azt fellehetett tüzelni legfeljebb, de nem voltak eredendőengyűlölködőhatalomvágyóak. Lásd mostiskidumálSzlovákiában és hányszlovákértvele egyet. |
|---|
|
drbuboo 2010. március 20. 22:33 |
Végh István! Bár elvileg ugyebár nemzetalapú országokat kellett volna kialakítani az első világháború fegyverletételei után, a győztes hatalmaknak ez nem állt volna érdekében. A békediktátumok egyértelműen arra mentek ki, hogy megakadályozzák a legyőzöttek visszaerősödését, Németország gazdasági ellehetetlenítésének aztán a második világháború lett az eredménye. Ami Magyarország szétdarabolását illeti, könnyen megtaláljuk itt is a gazdasági alapot: az erős, és jól szervezett gazdasági infrastruktúrát kellett tönkretenni. Az ipari nyersanyagok jelentős részét nem volt nehéz elcsatolni, hisz az ország szívétől sokszor valóban messze estek, de a határokat végül úgy húzták meg, hogy a tangenciális vasútvonalak mindenütt a határon túl essenek. A Dunától csak jócskán északra voltak többségében szlovák területek, etnikai alapon sehogy sem lehet indokolni, hogy miért a Duna középvonala lett a határ. Csakhogy ott van a Duna északi partján a Budapest-Bécs vasútvonal. És volt ám Szeged-Pécs vasúti összeköttetés is (ami azóta sincs, a mai határokon belül nem építettek, odaát meg tudtommal felszedték), Eszék, Újvidék többségében magyar városok voltak, mégis elcsatolták őket. És lehetne sorolni... Sopron ugyan nem volt többségében magyar, de meglepő mód szintén a határon kívül esett volna a vasútvonal, ha marad az osztrákoknál, ezért lehetett, hogy egy másik, szintén vesztes nemzetnek is területeket kellett adnunk. A többit nem hiszem, hogy kell magyarázni... |
|---|
|
PS 2010. március 20. 19:11 |
A Magyar Népzene pentaton alapu ! Ha ez az /mivel én nem értek hozzá / akkor nincs miről beszélni ! |
|---|
|
Fecni 2010. március 20. 14:52 |
ZolieM: bocs, de annyit szerintem pontosítsunk, hogy nem úgy általában a szlovákok, hanem a Tiso-kormány ment neki Lengyelországnak. Nem mindegy. Politikai döntéseket mindig kormányoknak, és ne általánosítva nemzeteknek tulajdonítsunk. '68-ban sem a "magyarok" támadták meg Csehszlovákiát, hanem az akkori magyar politikai vezetés küldött oda csapatokat. Politikai kurzus nem egyenlő nemzettel, még demokráciában sem, pláne nem diktatúrában. |
|---|
|
nacsa 2010. március 20. 09:18 |
Bocsánat, de valóban nem Bartók szerzemény, (mint ahogy nem mondjuk a Kodály vagy Vikár által gyűjtött népdalokra sem, hogy ők készítették volna) viszont tény, hogy az 1908-ban megjelent "10 könnyű zongoradarab" című gyűjteményben szerepel. Egyébként Bartók kényes volt rá, hogy ha egy népzene tót lenne, akkor azt feltüntesse, mivel ő nem csak művész, de tudós is volt. Ebben az esetben ezt nem tette, mert a dalt maga is magyarnak tekintette. Több szövegvariánsa van: - Azt mondják nem adnak - Szomorú disznósz@r (német csúfoló) A Kopolának tulajdonított zene csak 1919-ben jelenik meg hivatalosan himnuszként. Használatának szlovák eredete egyébként az 1848-as Stur-féle tót-felkelésre vezethető vissza, amikor állítólag ezt a dalt énekelték a a pozsonyi evangélikus liceum diákjai, amikor elindultak Sturt "kiszabadítani". Nem kell szégyellni, ha kiderül, hogy a címerüket a miénkból deformálták, a himnuszikat egy magyar népdalból alakították ki, a zászlójukat meg a pánszláv mozgalomtól vették át. Csak megemlíteném, hogy mai napig is vannak lengyel nyelvészek, aki bármikor hajlandóak letenni a nagy-esküt arra, hogy a szlovák nem önálló nyelv, hanem a lengyel egy nyelvjárása. De ez már legyen az ő bajuk. Nem nekünk kellene szégyellni a magyar népdal eredetet, hanem először nekik kellene beismerniük, hogy 1000 évig egy hazában éltünk, amit ők olyan kedvesen és nagy buzgósággal igyekeztek szétverni az ostoba antant és a mi drágalátos Károlyink és jó kommunista barátai segítségével. Egyébként itt a himnusz és a népdal összevágott változata, ha valakit érdekel, hasonlít-e: [link] a hivatkozásban pedig az eredet történet változatai. |
|---|
|
Peti 2010. március 20. 09:09 |
Szlota János megint kitett magáért (biztos előtte lenyomott pár pohár pálinkát).Ha a Horthy-rendszert fasisztának nevezi,akkor mi volt a Tiso kormány? Szinte már komédiába illő,ahogy a szlovák kormány reflexszerűen mindenre "magyar revizionizmust" kiált (a mostani magyar kormány viselkedésének tudatában).Szerintem ezen még a józanbelátású,művelt szlovák is nevet.De ha elhiszi,akkor baj van... Trianon kérdése nagyon összetett,több tényezőtől függött,többek között a nyugati győztes hatalmak hozzállásától,a nemzetiségek propagandájától,és a magyarországi belpolitikai eseményektől is.Egyébként most már a Párizsi békére kéne hivatkoznunk. ."..most a 21. században nem illene megkérdezni az ott élő nemzetiséget a hovatartozás kérdéséről.!? " Ilyen csak Basescu,Fico,és a szerb elnök rémálmában fordulhatna elő,és a "revizionista fasiszta magyar törkvéseket igazolná".A magyar (mindenkori) kormánytól pedig ne is reméljük,hogy ilyen kérdéseket felvessen. |
|---|
Legfrissebb
Legolvasottabb
Legvitatottabb
Legfrissebb címkék
Leggyakoribb címkék
2. világháború
Egyesült Államok
felfedezések
fotóművészet
hadtörténet
hajózás
Hollandia
internet
írás
Kanada
kémek
kommunizmus
kulturális örökség
Magyarország
műkincs
nácik
Oroszország
régészet
térképek
titkosszolgálatok
várak
virtuális örökség
