Húsz éve tombolt a véres pogrom Marosvásárhelyen
2010. március 19. 11:33 MTI
Húsz évvel ezelőtt, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapásokra került sor a románok és a magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt.
Korábban
|
|
Etnikai összecsapások
Az 1989. decemberi romániai forradalom győzelmét követően előretört a szélsőséges román nacionalizmus. Erdélyben az 1945-ös magyarellenes hangulatot idéző tüntetések zajlottak, amelyeken azzal vádolták a magyarságot, hogy Erdély Magyarországhoz csatolására törekszik. A nacionalista megmozdulásokra válaszul 1990. február 10-én több városban: Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Brassóban és Kolozsváron csendes tömegdemonstrációkat tartottak, amelyeken a résztvevők a Ceausescu-diktatúra nemzetiségellenes intézkedéseinek felszámolását, az önálló magyar anyanyelvi oktatási hálózat létrehozását, a kisebbségi jogok biztosítását és védelmét követelték. A legnagyobb - több mint százezres - megmozdulásra Marosvásárhelyen került sor, ahol az emberek könyvvel és gyertyával a kezükben némán vonultak végig a városon.
Az etnikai feszültségek március 15-e közeledtével egyre fokozódtak. A szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Vatra Romaneasca nevű szervezet olyan nyilatkozatokat körözött, amelyek szerint az 1848-as forradalom románellenes volt, s erőszakos cselekmények árán Erdély elcsatolásához vezetett. A Vatra indulatokat szító kijelentései nyomán Szatmárnémetiben megakadályozták a magyarok emlékünnepségét, 16-án pedig Marosvásárhely egyik negyedében egy több száz fős csoport leverte egy gyógyszertár kétnyelvű feliratát, letépte a magyar nyelvű plakátokat, megrongált több gépkocsit, s a randalírozás során többen megsérültek.
A tüntetések 17-én folytatódtak, ezekbe bekapcsolódott a marosvásárhelyi diákok ligája is, amely a helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak a magyar nyelvű oktatás visszaállításáért folytatott ülősztrájkja miatt tiltakozott. Az ülősztrájkot a magyar diákok 19-én felfüggesztették, mert megérkeztek a városba az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács képviselői. A tárgyalások alatt a Vatra több ezer fős tömeget toborzott, amely magyarellenes jelszavakkal követelte, hogy az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács helyi szerveit tisztítsák meg a magyaroktól, magyar rendszámú kocsikat ne engedjenek be Maros megyébe, s tiltsák meg, hogy magyar nyelvű újságokat és folyóiratokat vigyenek Marosvásárhelyre.
Támadták Kincses Elődöt, a helyi tanács alelnökét, lemondását követelve. A város vezetői időnként hazatérésre szólították fel a tüntetőket, akik viszont vandál pusztításba kezdtek szerte a városban, letépték a magyar feliratokat, megrongálták az utcatáblákat. Szemtanúk szerint a jórészt ittas garázdák nagy részét a környékről, a Görgény völgyéből szállították teherautókkal és buszokkal Marosvásárhelyre.
A helyzet 19-én délutánra mérgesedett el. A felheccelt tömeg megrohamozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székházát, fejszékkel, husángokkal betörte az ajtókat, ablakokat, ütlegelte a benntartózkodókat. Az épületben maradtak között volt a neves erdélyi író, Sütő András, az RMDSZ megyei elnöke is, akit olyan súlyosan bántalmaztak, hogy több bordája eltörött, a bal szemére pedig megvakult. A rendőrség és a katonaság tétlenül szemlélte a nekidühödött tömeg randalírozását, a többszöri segélykérő hívásokra nem reagált. Este a tüntetők behatoltak a rádió épületébe, s a magyar nyelvű adások beszüntetését követelték. A város főterére vonuló tömeg durván bántalmazta az utcán tartózkodó magyarokat, számos sérültet kellett kórházba szállítani.
Tiltakozásul a soviniszta támadás ellen a magyar munkások 20-án reggel 8 órától általános sztrájkot hirdettek, amely kiterjedt Erdély más, magyarlakta részeire is. Nagygyűlést hívtak össze a Bolyai térre, illetve a rádió stúdiója elé: rövid időn belül több tízezer magyar gyűlt össze, s követelte a Vatra Romaneasca azonnali feloszlatását, valamint azt, hogy Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke személyesen hallgassa meg panaszaikat.
A délutáni órákra a Görgény völgyéből ismét megérkeztek a fejszékkel, dorongokkal felfegyverzett román parasztok, s megpróbálták kiszorítani a tüntető magyarokat, akik cigány csoportok segítségével, a főtér sebtében szétszedett padjaival védekezve visszaverték a támadásokat. A rendfenntartó erők ezúttal sem avatkoztak közbe. A bukaresti kormány harckocsikat küldött erősítésül a városba, de azok csak az összecsapások után érkeztek meg a helyszínre.
Hozzászólások (11 db)
Feliratkozás a Múlt-kor hozzászólásokra|
ESEL 2010. március 23. 08:25 |
Én ott voltam, három napig románmentes övezet volt Vásásrhely. Örömtüzeket gyújtottak az emberek, a székely hímnuszt és a talpra magyart mondták el. Eufórikus érzés volt. Én így emlékszem... |
|---|
|
Attila 2010. március 22. 22:10 |
Sokan el sem tudják azt képzelni, milyen érzés volt (gyerek ként) azt látni, hogy ütik a magyarokat, bennünket, még ha távol is voltunk az eseményektől, az a tehetetlenség, kiszolgáltatottság, csak mint Dunaszerdahlyen... A kisebbségi létérzést nem lehet kiokoskodni... Az anyaországiak nem érezhetik azt, amit pár méterre, vagy kilóméterre éreznek a határtól, önhibánkon kívül. Most akik kényelmesen okoskodnak, csak nézzék meg a szomszéd államok követeléseit, és örüljenek, hogy nem teljesültek 100% ban |
|---|
|
Peti 2010. március 22. 18:15 |
" A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett maroshévízi gyűlésen kijelentették: "elnyomás alatt él a három megye románsága, elüldözésük és elmagyarosításuk folyamatos". A résztvevők előtt felszólalt többek között Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyék ortodox püspöke, valamint Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke. Az utóbbi kijelentette: pártja sohasem szavaz meg olyan alkotmánymódosításokat, amelyek a román mellett más nyelvek hivatalossá tételét vagy etnikai alapú autonómia létrehozását is megengednék. - Az SZDP sohasem támogatja az alkotmány módosítását oly módon, hogy a román nyelven kívül más hivatalos nyelv is létezzen, és hogy etnikai alapú autonómia jöjjön létre – nyilatkozta Victor Ponta SZDP-elnök szombaton a maroshévízi nagygyűlésen. „Azért vagyok itt, hogy pártunk nevében határozottan állást foglaljak azokban az ügyekben, amelyek kapcsán a jelenlegi hatalom képviselői késnek a válasszal, és hogy szolidaritásunkról biztosítsuk önöket. Egyetlen románnak sem kell elhagynia szülőföldjét azért, hogy otthon érezze magát" – mondta beszédében Ponta. - Egyetértek azzal, hogy Székelyföld nem Románia. Székelyföld ugyanis nem létezik! — szögezte le az SZDP vezetője. " Erdély Ma Többek között ezért is lenne megnyugtatóbb és igazságosabb,ha Erdély újra hozzánk tartozna. |
|---|
|
Peti 2010. március 22. 12:05 |
A XIX.-XX.századig viszonylag békésen megfért egymás mellett magyar,román,szász és még több más kis nemzetiség is Erdélyben.Erdélyben több román iskola volt és sokkal kevesebb volt az analfabéták száma,mint a Román Királyságban.A Romániához csatolt Erdélyben a magyarság sokkal súlyosabb üldöztetésnek és elnyomásnak volt kitéve,mint az erdélyi románok a Magyar Királyság uralma alatt. Mivel nem vagyok jövőbelátó,jós,így csak remélni tudom,hogy az erdélyi magyarság sorsa jobbra fordul.Feltételes módban tegyük fel: ha Erdély Magyarország része lenne újból,külön autonómiát élvezne (akár gazdaságilag is),és persze a román is hivatalos nyelv lenne,ugyanazok a jogok illetnék meg a románokat,mint a magyarokat.Erdély egyfajta állam lenne az államban.Szerintem ez elfogadható megoldás.De még az is elfogadható lenne,hogy ha az egykori Bécsi döntés értelmében visszacsatolt területeket kapnánk vissza. Valószínűleg (inkább biztosan) ez a mostani Európában nem fog bekövetkezni (hiszen az Unió újra egyesít minket... című. sablon :( ).Ráadásul félő,hogy csak max. háború útján szerezhetnénk vissza,amire az ország nem lenne képes (legalábbis most). De sajnos az is elképzelhető,hogy Erdély már soha nem fog visszatérni hozzánk. Mindenesetre ha Trianonban igazságosabban húzták volna meg a az országhatárokat,most sokkal kevesebb etnikai és politikai feszültség és ellenszenv lenne a Kárpát-medence népei között. Azt viszont a román politikusoknak megemlíteném ( ha véletlenül idetévednek :) ) ,hogy az 5 milliós Finnországban csak párszázezer svéd nemzetiségű él,mégis hivatalos nyelv a svéd,sőt ha egy településen 20%-ot ér el a svédek száma,akkor már svédül beszélő hivatalnokokat küldenek oda. Svájcban a rétorománul beszélők száma 1% körüli a több mint 7 milliós népességből,mégis hivatalos nyelv (igaz,csak regionálisan). |
|---|
|
apo 2010. március 22. 07:12 |
Luftwaffe: Minek? Megteszik helyettük a "mieink" :-) !! [link] |
|---|
|
Luftwaffe 2010. március 21. 12:24 |
"Természetesen" a román hatóságok azóta sem tisztázták, kik a felelősök. A román tűzhelyesek (Vatra Romaneasca) felelősségét sem firtatták, bár bizonyíték van rá elég. Továbbá nem nyomoztak azok után sem, akik feltüzelték, leitatták, dorongokkal felszerelték, majd szervezetten Marosvásárhelyre szállították a román parasztokat. Még csak vizsgálat sem indult. "Érdekes módon" az eseményekért jóval több magyart és magyar cigányt ítéltek el, mint románt. |
|---|
Legfrissebb
Legolvasottabb
Legvitatottabb
Legfrissebb címkék
Leggyakoribb címkék
bronzkor
Egyesült Államok
egyháztörténet
fotóművészet
gazdaság
hajózás
holokauszt
Izrael
kereszténység
könyv
művészet
nácik
Németország
orvostudomány
régészet
rejtélyek
rekonstrukció
technika
Törökország
vallástörténet
Vatikán
videó
