Örményországot 1915-re emlékeztetik a török fenyegetések

A két szomszédos ország tavaly állapodott meg abban, hogy maguk mögött hagyják az évszázados ellenségeskedést, újból megnyitják a határokat, de a megállapodás végrehajtása a kölcsönös vádaskodások miatt megrekedt. Erdogan kedden fenyegetőzött az országában élő örmény kisebbség egy részének kiutasításával azután, hogy a közelmúltban az amerikai kongresszus külügyi bizottsága és a svéd törvényhozás népirtásnak nevezte több százezer (Jereván szerint másfél millió) örmény erőszakos halálát.

Recep Tayyip Erdogan a BBC török adásának nyilatkozva kijelentette: több mint 100 ezer örmény él illegálisan Törökországban. "Ha úgy adódik, azt fogom mondani ennek a százezernek: gyerünk haza a ti országotokba. Ezt fogom tenni. Hogy miért? Ők nem az én polgáraim. Nem vagyok köteles megtűrni őket az országomban" - fogalmazott Erdogan.

Edvard Nalbandján örmény külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy az ilyen kijelentések "egyértelműek negatív következményekkel járnak". "Az 1915-ös örmény népirtáshoz vezető események ilyen kijelentésekkel kezdődtek" - szögezte le sajtótájékoztatóján a miniszter, és felszólította Törökországot, lépjen a diplomáciai kapcsolatok felvételéről rendelkező megállapodások ratifikálása és a szárazföldi határok megnyitása érdekében.

A megállapodás tavaly októberi aláírása óta Törökország és Örményország egymást vádolja azzal, hogy megpróbálják átírni a szöveget. Az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok kényes kérdésnek számítanak Törökországban. Ankara elismeri, hogy oszmán törökök számos örményt öltek meg, de határozottan tagadja, hogy az áldozatok száma másfél millió lenne, s hogy népirtás történt volna.