Királyi írnok sírját fedezték fel Egyiptomban

2010. április 15. 15:59 Discovery News, MTI

Ken-Ámon királyi írnok káprázatos sírját tárták fel Kairótól 120 kilométerre keletre, Iszmailíja közelében - jelentette be az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács. A XIX. dinasztia (i.e. 1315-1201) uralkodásának idejéből származó sír az első Ramesszida-kori temetkezés, amelyet Alsó-Egyiptomban fedeztek fel.

Korábban

A sírkamrát Tell el-Maszkuta faluban tárták fel, az ókorban a településen működött az a helyőrség, ahol felszerelték és ellátták minden szükségessel a keleti hadjáratba induló egyiptomi hadsereget. Záhi Havvász szerint a sírkamra felfedezésnek köszönhetően a történészek új ismereteket szereznek arra vonatkozóan, hogy miként alakultak a XIX. dinasztia uralkodásának idején Egyiptom és keleti szomszédjai kapcsolatai.

A sírkamra, amelyet agyagtéglákból építettek, egy kőboltozatos mennyezetű négyszögletes szobából, valamint egy mély aknából áll. Belsejében a régészek egy nagy, mészkőből faragott, feliratokkal borított szarkofágra bukkantak. "Ken-Ámon, a királyi nyilvántartások felvigyázójának végső nyughelye volt" - hangsúlyozta közleményében Mohamed Abdel Makszúd, az alsó-egyiptomi régészeti hivatal igazgatója.

A sírkamra falain olvasható feliratok felsorolják az elhunyt rangjait, valamint megemlítik Ken-Ámon feleségét, Íziszt, aki Atum isten énekesnője volt. (Atum a héliopoliszi napisten, a legősibb istenek egyike, akit gyakran lenyugvó napnak nevezték. Általában emberi alakban ábrázolták, fején a vöröslő napkoronggal vagy kettős koronával.) A káprázatos falfestményekkel díszített sírkamra falain az eltávozottak túlvilági "eligazodását" segítő Halottak Könyvéből vett jelenetek elevenednek meg. Köztük van a leghíresebb, a 125. fejezet, amely a túlvilági bíróság ítéletét mondja el a lélek felett.

A "szív megmérettetése" elnevezésű szertartás során az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe az elhunyt szívét, a másikba egy strucctollat helyeznek, amely Maatot, az igazságosság és a rend istennőjét jelképezi. Amennyiben a halott szíve könnyebb, mint a strucctoll, az illető méltó, hogy az istenek társaságába kerüljön a túlvilágon. A strucctollnál súlyosabb szív viszont egyértelműen azt jelzi, hogy az eltávozott nem élt tisztességes életét. Szívét a halottfaló zabálja fel, amelynek krokodilfeje, vízilóhátsója, oroszlánteste van, az elhunyt pedig örök időkre arra kárhoztatik, hogy a világok között lebegjen.

A sírkamra falán látható Hathor, a szépség és a szerelem istennője, akit az ókori művészek tehénként ábrázolták, amint a Nílus deltájának mocsaraiból emelkedik ki. Megjelenítették a falakon Hórusz négy fiát - Amszetet, Duamutefet, Hapit, és Kebehszenufot, akik az egyiptomi mitológia szerint védelmezik a mumifikálás során a testből eltávolított és kanópuszedényekben a sírba helyezett belsőségeket - a gyomrot, májat, beleket és tüdőt.

A sírkamra nagy mészkőoszlopán Széth, a sötétség és a káosz istene látható egy korabeli, meg nem nevezett XIX. dinasztiabeli fáraó előtt. Ugyanezen az oszlopon olvasható Avarisz neve, amely az i.e. 1720 és 1710 között a Nílus deltavidékét elfoglaló hükszoszok fővárosa volt. "A falfestmények és Ken-Ámon címei, rangjai, aki a királyi nyilvántartások felügyelője volt, arra engednek következtetni, hogy a fáraó írnoka fontos személy lehetett" - vélekedett Mohamed Abdel Makszúd.

A nekropoliszt a környékbeliek a későbbiekben is használták, a feltárások során 35 római kori temetkezést is felfedeztek.