Búvárrégészek szállnak vízre Szentendrénél

A mai Ausztria és Szerbia közötti 600 kilométer hosszú Duna-szakasz az i.e. 1. századtól a római birodalom limesként ismert több ezer kilométeres határvonalaként szolgált. A part mentén kikötőerődök, őrtornyok, légiótáborok rendszere épült ki, e helyekről indultak támadások a birodalmat veszélyeztető barbárok ellen.

A több száz ilyen hajdani bázis nagy része még feltáratlan, alig néhányat ismerhetünk közülük, mint például Aquincumot, vagy a Komárom melletti Brigetiót - mondta el Tóth János Attila, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat búvárrégészeti szakosztályának vezetője. Legutóbb tavaly - éppen a búvár régészek - Ercsi közelében találtak a mederfenéken cserépdarabokat, ami egy valahai táborhely létére enged következtetni - tette hozzá.

A most induló víz alatti kutatásnak különös jelentősége lehet, mert ha sikerül újabb erődök, táborok nyomára bukkanni, feltárásuk által nagyobb az esély arra, hogy a letűnt birodalom egykori dunai határvonalát az UNESCO a Magyar Limes Szövetség kezdeményezésére a világörökség részévé nyilvánítsa. Eddig már a limes részeként a világörökség listájára került a többi között Angliában Hadrianus fala és Németországban egy hosszabb hajdani védvonal - emlékeztetett a szakember. Amennyiben a Duna magyarországi szakasza is megkapná e rangos értékelést, ez pezsdítően hatna az idegenforgalomra is.

A terv szerint a régészek a Megyeri híd közelében a budai oldalon szállnak vízre, hogy a Szentendrei-sziget partjait aprólékos munka során szonár felhasználásával végig pásztázzák. Ahol a műszer találatot jelez, ott a 4-5 tagú búvár csapat alámerül, porszívóra emlékeztető speciális berendezéssel az üledéket eltávolítják a mélyben rejlő leletről, hogy a felszínre emelhessék. Mivel a víz alatt megbújó tárgyak jól konzerválódnak, az innen előkerülő bőrből, fából készült holmik épségben vészelhették át az elmúlt évezredeket, így az elődök lábbelijei, kosarai, vagy más használati tárgyak különösen értékesek.

Az igazi nagy fogás egy római kori dereglye, vagy hadigálya megtalálása lehetne, ami szenzációt kelthetne nem csak szakmai körökben. Ilyen, 20-30 evezős kézi erővel hajtott vízi jármű százszámra közlekedett anno a Dunán, de még egyetlen hajót sem sikerült az iszaptengerben megtalálni. A korszerű műszer és újabb kutatási anyagi segítség azonban reményt adhat, hogy idén rábukkannak a búvár régészek ilyen hajóroncsra - hangoztatta Tóth János Attila.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
• Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
• Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
• Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
• A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
• Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
• A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
• A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
• Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé