Lenin tudta nélkül ölhették meg az utolsó cárt

AFP

Vlagyimir Szolovjov, a legfelső ügyészség mellett működő nyomozati bizottság vezető kriminológusa emellett kijelentette: Marija (Mária) nagyhercegnő és Alekszej trónörökös 2007-ben előkerült maradványai valódiak.

Szolovjov az Eho Moszkvi rádió adásában elmondta: egyetlen olyan dokumentum sem ismert, amely azt bizonyítaná, hogy a vezetés hivatalos határozatot hozott a cári család megöléséről. A gyilkosságot az Uralszovjet határozta el, a szovjethatalom legfőbb testülete egy több kormányzóságot magában foglaló területen. A cár személyét illetően megpróbáltak ugyan egyeztetni, de a tervről Lenint és Szverdlovot tájékoztatni hivatott táviratot csak a határozat meghozatala után négy nappal küldték el, szinte egy időben a gyilkossággal.

1918-ban, a július 17-re virradó éjszaka lőtték agyon a jekatyerinburgi Ipatyev-ház pincéjében II. Miklóst, feleségét, Alekszandrát, öt gyermeküket, Alekszejt, Olgát, Tatyjanát, Mariját és Anasztasziját, a család orvosát, továbbá szobalányukat, szakácsukat és inasukat. A maradványokat a trónörökös és a nagyhercegnő maradványainak kivételével 1991-ben találták meg, s az azonosítás után Szentpéterváron temették el. Mária és Alekszej maradványait 2007-ben lelték fel.

Szolovjov zárta le a nyomozást az ügyben tavaly januárban, amikor még nyomozói beosztásban dolgozott. Később azonban a cári család megfellebbezte a nyomozás lezárását, s a legfelső bíróság megmásította a nyomozó döntését. Kimondta, hogy az agyonlőttek politikai megtorlás áldozatai voltak, s ennek megfelelően rehabilitálta őket.

Ami a cárevics és a nagyhercegnő földi maradványait illeti, Szolovjov kifejtette: számos jelentős tudós és tudományos intézet egybehangzóan arra az eredményre jutott, hogy a maradványok valódiak. A kriminológus úgy vélekedett, hogy meg lehetne kezdeni a temetés előkészületeit.