Régészek kutatják a veszprémvölgyi apácakolostor romjait

A meginduló kiviteli munkák olyan épületrészeket is érintenek, amelyek feltárására 2002 előtt nem kerülhetett sor. Koppány András, Kupovics Renáta és Markó Ágnes munkája során egyaránt alkalmazta a régészet és a falkutatás módszereit, hiszen az egykori épületek maradványai jelentős magasságig megmaradtak, és csak a két tudományos megközelítés együttes alkalmazása teszi lehetővé az előkerülő részletek értelmezését. A kutatás kiterjedtségét korlátozta egyrészt a kivitelezés által megszabott területi határ, másrészt az a szakmai gyakorlat, melynek során a műemléképületek, romok környezetében a feltárás során minden olyan épített objektum megőrzendő, amely a helyreállítás tárgya lehet.

Az ásatás során feltárult az udvart övező északi és nyugati épületszárny csatlakozása. Az épületszárnyak legkorábban a 15. század elején épülhettek fel. Mindkét épületrész végén egy-egy ajtó nyílik az udvar felé. Az udvar járószintjének hozzávetőleges szintjét egy nagyméretű, kövekből kialakított felület adja meg. A nyugati szárny ajtónyílása mögött egy öntött mészhabarcs padló maradványa, valamint egy tüzelő berendezés lenyomata került elő. Az északi épület feltárt ajtajának küszöbszintje a külső járószintnél magasabban helyezkedik el, előterében egy fa oszlop cölöplyuka látható, ami az ajtónyíláshoz vezető lépcsőre utal. Az ajtónyílás mellett a falazatban egy befalazott ablaknyílás található, amely egykor az udvart keletről és északról övező folyosóra nyílt.

A kolostor területének északi részén folytatott feltárások során a megmaradt, 15. században épült falmaradványok alatt több korábbi faszerkezetes objektum maradványa is előkerült, melyeket az északi és nyugati kolostorszárnyak kiépülésekor bontottak el.

Mivel a kivitelezés a kolostor legkorábbi temploma melletti kis területű temetőt is érinti, annak falakkal övezett teljes területén feltárták a sírokat. Tizenhat, anatómiai rendben fekvő csontvázat tártak fel (sok volt köztük a fiatal és a gyerek), de a szakemberek szerint a kevert sírföldjükben talált szórvány koponyák alapján legalább további 12 temetkezéssel számolhatnak. A temető pozíciója és a feltárt csontvázak alapján úgy vélik, hogy ezen a helyen az elhunyt apácákat és novíciákat temették el. 2001-ben innen került elő egy rozmáragyarból faragott, 13. századi apátnői botvég, amely szintén arra utal, hogy a terület a kolostor lakóinak temetkezési helye volt. A sírok környezetéből igen nagy mennyiségű koporsószeg, valamint két övcsat került elő.

A feltárást követően az előkerült falak helyreállításával és a terep rendezésével – egyes feltárt részek állapotuk megóvása utáni visszatemetésével – teszik látogathatóvá a területet.

Még több kép a KÖSZ cikkében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült