Megkeresik Franklin hajóit az Északi-sarkvidéken

A 128 fős legénység és a kapitány, Sir John Franklin halálával végződő hajószerencsétlenség a brit sarkvidéki expedíciók történetének egyik legnagyobb katasztrófájának számít. Az 1845-ben elindult HMS Terror és a HMS Erebus megtalálása érdekében a régészek a 21. századi eljárások – mint például a tengerfenék-kutatás – mellett az eszkimók 150 éves vallomásaira is támaszkodnak. Az már korábban is köztudott volt, hogy mielőtt szerencsétlenül járt volna, a hajó legénysége állítólag skorbuttól és kóros lehűléstől szenvedett, de sokaknak a kannibalizmussal is meg kellett küzdenie.

Egy kanadai kormányszerv, a Parks Canada által indított expedíció az országnak az északnyugati átjáró vize feletti szuverenitás biztosítása érdekében tett erőfeszítések égisze alatt indul, amely azért élvez prioritást, mivel az átjáró nyáron hosszabb ideig is hajózható. Az expedíció azért is egyedülálló, mivel ez lesz az első olyan projekt, amely a két hajó megmentése érdekében 1848-ban elindított HMS Investigator nyomába ered.

Az északnyugati átjáró felfedezése a világ legnagyobb tengeri hatalmainak és legdörzsöltebb hajókapitányainak évszázados rögeszméje volt, amelytől az európai-indiai kereskedelmi útvonalak több ezer kilométerrel való lerövidülését várták. Az átjáró felfedezése a dicsőség mellett anyagi értelemben is kifizetődőnek tűnt a szerencsét próbálóknak: a brit Királyi Haditengerészet 10 ezer fontot (mai árfolyamon 600 ezer fontnak megfelelő összeget) ajánlott fel annak, aki először rábukkan az átjáróra. A magas pénzjutalom annak ellenére is csábító volt, hogy a kalandorok számára nyilvánvalónak tűnt: az útvonal a világ egyik leghidegebb és legveszélyesebb vidékén, az Északi-sarkon át vezet.

1845-ben „hihetetlenül nagy optimizmussal” indultak útnak – mondta el Ryan Harris, a Parks Canada egyik vezetője, a hajó ugyanis nagyon modern volt, propellerek hajtották, amelyeket először használtak sarkvidéki expedícióhoz. Amikor aztán három év múlva sem tértek vissza, a brit királyi tengerészet elküldte az Investigatort, amely kétszer is vízre szállt, de egyszer sem járt sikerrel. Ráadásul Robert McClure kapitány és legénysége többször is farkasszemet nézett a halállal, majd a HMS Resolute szánkós egysége sietett a Banks-szigeteknél a jéghegyek elolvadására hiába váró tengerészek segítségére. Csodával határos módon végül mindkét hajó megmenekült, a Investigator és a Resolute pedig megosztozott a királyi haditengerészet által felajánlott 10 ezer fonton.

1854-ben John Rae az eszkimók vallomásaiból és a tengerészek által hátrahagyott eszközökből arra következtetett, hogy a legénység az éhezéstől és a fagytól halt meg – sokuk a túlélés érdekében még a kannibalizmustól sem riadt vissza. Franklin és a legénység halálának körülményeit öt évvel később az ír Francis Leopold McClintock is megerősítette.

A katasztrofálisan végződő expedíció ennek ellenére óriási szerepet játszott az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos tudásunk gyarapodásában – vallja Harris, majd hozzátette: „az északnyugati átjáró érdekében indított különböző brit expedíciók megerősítették az ország szuverenitását a kanadai Arktika felett. Nagy-Britannia ugyan kinyilvánította jogát a szigetvilág birtoklására, de azt Kanadára hagyományozta, amikor az ország elnyerte függetlenségét” – ezt azonban újabban sokan és sokszor megtámadták, 1985-ben például az Egyesült Államok, amely komoly diplomáciai feszültséget okozott a két ország között.

A jég visszahúzódásával és az utak hajózhatóvá válásával Kanada szomszédai most azt próbálják felmérni, hogy hány millió tonna olaj, gáz és ásványi anyag rejtőzhet a felszín alatt, míg az észak-amerikai ország továbbra is a szuverenitását félti. „Sokkal többet tudunk a Mars felszínéről, mint az északi térség víz alatti topográfiájáról” – adott aggodalmának hangot Harris.

A régészek most hangradar segítségével próbálják beazonosítani az Investigatort, amelyhez McClure kapitány befejezetlen térképét használják fel, de a Mercy-öbölnél hagyott szén és egyéb felszerelések is nyomra vezethetik a kutatókat. Később, az öböl átfésülése után a szakemberek az ezer kilométerrel keletre levő Adelaide-félsziget mellett fognak hidrografikus vizsgálatokat végezni a hajóroncsok megtalálása érdekében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés