Feltárják az Oszmán Birodalom legészakibb erődjét
2010. augusztus 26. 15:51 MTI
Elkezdték az egykori Oszmán Birodalom legészakibb erődítménye, a dél-szlovákiai Rimaszombatban található szabadkai török vár romjainak megtisztítását. A területen a Fundament Polgári Társulás archeopark létrehozását tervezi.
Régészeti feltárást is terveznek Rimaszombatban, ahol megkezdődött a Szabadka városrészben levő egykori török vár megtisztítása - írta csütörtöki számában az Új Szó című pozsonyi napilap. Az európai jelentőségű szabadkai török várnál a terület teljes megtisztítását szeptember közepéig vagy végéig szeretnék elvégezni a Fundament Polgári Társulás tagjai és a vár megmentéséért dolgozó önkéntesek. Hajdú István, a polgári társulás elnöke a lapnak elmondta: egyelőre a terep előkészítése folyik, annak érdekében, hogy szeptemberben néhány hétig régészeti feltárást is tudjanak folytatni. Távlati tervként olyan régészeti park létrehozását tűzték ki célul, amely bemutatná Gömör történelmét a török korban.
Rimaszombat török kori várát ma már csak a régész-történész szakma tartja számon, a helyiek közül csak nagyon kevesen tudnak arról, hogy a város határában volt az Oszmán Birodalom legészakibb erődítménye. A munkálatok megindulása előtt gazos, illegális szemétlerakatokkal elcsúfított volt az egykori vár területe. A mára alig látható, torzóiban megmaradt vár a város számára idegenforgalmi szempontból jelentőssé válhat, és remélhetőleg néhány éven belül igazi vendégváró archeoparkká növi ki magát.
A legészakibb oszmán erődítmény abban is különleges, hogy vízi várként épült a Rima folyó egykori árterében kialakított mesterséges szigeten. Egyelőre csak egy megközelítőleg hat méternyi, lőréssel ellátott faldarab és egy még viszonylag jó állapotban megmaradt pince emlékeztet a várra. A régészeti feltárás eredményei alapján lehet majd részleteiben kidolgozni az archeopark további tervezését és kialakítását.
A korábban, 1968-ban és 1978-ban itt folytatott részleges régészeti feltárás eredményei alapján szinte biztos, hogy tekintélyes várfalmaradványok rejtőznek a föld alatt. Az eddigi kutatások szerint a török építkezés idejét 1555 és 1560 között feltételezik a szakemberek. Szabadka vára 1593-ig volt török kézen, a mellette levő kőhidat, amelyet az 1970-es években bontottak el, szintén török eredetűnek tudták a helyiek, a valóságban azonban csak a barokk korszak idején épült, bár nem kizárt, hogy egy korábban ott álló kőhíd helyén.
A rimaszombati civil szervezet a török kori építészeti emlékek feltárása és konzerválása mellett egy bronzkori telep, valamint a középkori várakat kiszolgáló mesterségek műhelyeinek kiépítését és működtetését is tervezi, elsősorban pályázati pénzekből.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap