Levelek tanúskodnak a DNS-úttörők közti feszültségekről
2010. szeptember 30. 16:47 MTI
Az örökítőanyag, a DNS-molekula szerkezetét felfedező kutatók közti feszültségről árulkodnak azok a levelek, amelyekből a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent száma közölt részleteket.
Korábban
Maurice Wilkins, James Watson és Francis Crick - valamennyien molekuláris biológusok - 1962-ben kapták meg az orvosi Nobel-díjat a DNS-molekulával kapcsolatos munkájukért. Az eredményhez azonban mások is hozzájárultak, legfőképp a brit kutatónő, Rosalind Franklin, akinek erőfeszítéseit mindazonáltal "boszorkányságként" említik az egyik levélben.
Alapvetően két csoport eredt a DNS-molekula (dezoxiribonukleinsav) térszerkezetének nyomába: Wilkins és Franklin a londoni King's College, Watson és Crick pedig a cambridge-i Cavendish Laboratórium munkatársaként. A levelek és a levelezések tartalma betekintést enged a főszereplők személyiségébe és a köztük kialakult feszült viszonyba.
A brit Crick és a fiatal, tehetséges amerikai Watson némiképp fölényes stílusa, egyéni gondolkodásmódja és munkamódszere alapján az a benyomás alakulhat ki az egymást amúgy jól megértő kutatópárosról, hogy más úton kívántak járni. A cambridge-i csapat azonban néhány, Franklintől származó eredményt használt fel, hogy felépítse első DNS-modelljét 1951 decemberében: ez a hármashélix-modell azonban rossz volt, úgyhogy a tudósok felhagytak ezzel a munkával. "Valóban olyan erők között vagyunk, amelyek apró darabokra őrölhetnek mindannyiunkat" - közölte bizalmasan Wilkins Crickkel egy adott ponton, megrémülve a háttérben kibontakozó hatalmi játszmáktól.
A szerkezetkutatásban az elméleti áttörést a folyamatosan kísérletező Franklin DNS-molekuláról készült röntgendiffrakciós felvételei jelentették. A levelezésből egyfelől kiolvasható Wilkins amiatti bosszúsága, hogy a cambridge-i páros megpróbált belelesni a King's-ben zajló kutatás eredményeibe, másfelől a Wilkins és Franklin közötti munkahelyi feszültség, illetve elmérgesedett viszony is.
Wilkins volt az, aki - egyesek szerint Franklin háta mögött - megmutatott Watsonnak egy mára az 51-es fotó elnevezéssel halhatatlanná vált felvételt, amely a fiatal amerikai szerint tisztán ábrázolt egy kettőshélixet. Amikor 1953 áprilisában a híres Nature-cikk megjelent, abban csupán homályos utalások szerepeltek arra, hogy Franklin mivel járult hozzá a molekuláris biológia óriási eredményéhez.
"Reméljük, hogy kis lopásunk legalább egységfrontot hoz létre a csoportotokban" - írta egy alkalommal Crick arra utalva, hogy amikor a kutatónő belépett a King's College-ba, Wilkins azt hitte, neki fog dolgozni. Franklin azonban másként vélekedett erről. "Remélem, hogy a boszorkányság füstje hamarosan kikerül a szemünkből" - jegyezte meg megkönnyebbülten Wilkins nem sokkal azelőtt, hogy Franklin más laboratóriumba ment dolgozni.
A brit kutatónő 1958-ban rákban meghalt, így ő már nem kaphatta meg a felfedezésért 1962-ben a Nobel-díjat. Egyesek úgy vélik, karrierjét a férfi elit csonkította meg, és hatalmas hozzájárulását soha nem ismerték el teljesen.
Az elveszettnek hitt levelezés idén került elő egyéb papírok közül a New York-i Cold Spring Harbor laboratóriumban. A levelek annak a magánarchívumnak képezték a részét, amelyet Sydney Brenner - aki annak idején Cambridge-ben közös irodában dolgozott Crickkel - ajándékozott oda a kutatóintézetnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.