A bicegő vándor Budapesten
2010. október 11. 12:54
A 2009-es nagy sikerű prágai és a 2010. tavaszi pardubicei életmű-bemutató után egy kis kamarakiállítás ismerteti meg Josef Čapekkel és grafikáival az érdeklődő közönséget: az Óbudai Társaskör Galéria tárlata méltó folytatása annak a törekvésnek, amely 10 éve hozza el a 20. század jelentős cseh grafikusainak munkáit.
Josef Čapek (1887, Hronov – 1945, Bergen-Belsen) a huszadik századi cseh kultúra kimagasló személyisége. Öntörvényű, eredeti gondolkodású művészként tartjuk számon, aki mind a festészet, mind a grafika, az illusztráció, a karikatúra, a könyvtervezés, a színházi díszlet- és jelmeztervezés területén jelentőset tudott alkotni.
Ezzel párhuzamosan írói tehetségét is kamatoztatta: publicisztikai írásai, tárcái mellett novellákat, kisregényeket, színdarabokat, máig élvezetes modern gyermekmeséket, valamint veretes, mély gondolatiságú reflexív prózai műveket hagyott az utókorra. Írásainak egy részét öccsével, Karel Čapek íróval közösen, a kettejük által jegyzett Čapek fivérek „márkanév” egyik feleként alkotta meg.
Josef Čapek az első világháború előtt a cseh avantgárd legjelesebb képviselői közé tartozott: akkoriban gyakorló művészként, teoretikusként egyaránt a kubizmus és az expresszionizmus csehországi elfogadtatásán, meghonosításán munkálkodott. De már a 20-as évektől kívül állt minden korabeli művészeti csoportosuláson, bár továbbra is nyomon követte és szakíróként kommentálta az új képzőművészeti törekvéseket.
Az avantgárd korszakból következetesen átörökítette a belső szabadság és az autentikus alkotás követelményét, a modern művészeti forma kérdésétől pedig fokozatosan eljutott a művészetet az emberi lét alapkérdéseit érintő vallomással azonosító szemlélethez. A mű formai „megfelelésénél”, újszerűségénél, az alkotó mesterségbeli remeklésénél sokkalta többre tartotta a művészi megnyilvánulás őszinte kifejezőerejét, a műben tükröződő valóságismeret mélységét. Csak több év távlatából vált nyilvánvalóvá, hogy Josef Čapek költőként, próza-, dráma- és esszéíróként is a modern cseh kultúra legnagyobb alakjai közé tartozik.
Pavla Pečinková asszony, a kiállítás kurátora a hatalmas anyagból (festményekből, metszetekből, nyomatokból, rajzokból) közel 50 linóleummetszetet választott ki az óbudai kiállításra. Az 1920-as évek közepéig Josef Čapek az európai avantgard irányzatokhoz, elsősorban a kubizmushoz és az expresszionizmushoz kapcsolódva alkotott. Ez utóbbi irányzat kedvelt médiuma a linómetszet, mely jelentéstömörítő egyszerűségével, folt- és plakátszerűségével képes az élmény expresszív megjelenítésére.
A kiállításon az önálló metszetek mellett az érdeklődők láthatnak olyanokat is, amelyek az 1910-es évek cseh kultúrájának egy marginális, de nagy hatású kiadója, Josef Florián által kiadott könyvekhez készültek, illetve olyanokat is, amelyeket az 1920-as évek első felében készített Josef Čapek egy barátja, a költő és grafikus Bohuslav Reynek kis példányszámú magánkiadványához.
Kiállítás az 1910-20-as évek linómetszeteiből - magángyűjteményből (Óbudai Társaskör, III. Kiskorona u. 7., 2010. október 14 – november 14.) A kiállítást Pataki Gábor művészettörténész nyitja meg (2010. október 14. 18 órakor), a képek megtekinthetők november 14-ig hétfő kivételével naponta 14-18 óráig
Irodalmi est és beszélgetés cseh és magyar résztvevőkkel (Óbudai Társaskör, III. Kiskorona u. 7., 2010. október 14. 18 órától)
A belépés díjtalan.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap