2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem pontos a maják naptára

2010. október 21. 12:22

Pontatlan lehet a maja naptár által megjövendölt 2012. decemberi "ítéletnap" - állítja a kaliforniai UC Santa Barbara professzora.

A maja civilizáció 250-900 között állt fenn a mai Dél-Mexikó, Belize, Honduras, Guatemala és El Salvador területén. A régészeknek sikerült a titokzatos kultúrájú nép naptárjait megfejteniük, amelyek közül a legtöbb fejtörést az ún. Hosszú Számítás okozta – és okozza mind a napig, nem különben pedig az összeesküvés-gyártók legfőbb inspirációs forrását jelenti. A Hosszú Számítást a maják a múltbeli események dokumentálására, illetve a jövő fürkészésére használták, a többi kalendárium ugyanis túl rövid volt ahhoz, hogy az ötvenkét éves ciklusokon túl bármit is feljegyezzenek benne.

Az ötvenkét éven túli események megörökítésére találták ki a maják a Hosszú Számítást, amely számszerűen megjósolható, nem archaikus időmérésen alapuló naptár volt. A numerikus értékekből a tudósok arra következtettek, hogy a naptárnak 5126 év múlva lesz vége, s mivel a maják a kalendárium kezdő időpontjának – a Gergely-naptárnak megfelelően – i.e. 3114-t jelölték meg, ezért az 2012-ig fog tartani, az északi félteke téli napfordulója miatt a pontos dátum pedig december 21. Azt azonban a maják soha sem állították, hogy 5126 év múlva az idő érne véget, csupán az időszámítás új ciklusa kezdődik el.

A letűnt civilizáció jelenségeinek megértéséhez a maja-kutatók olyan, a Gergely-és a Hosszú Számításban is előforduló eseményeket kellett találniuk, amelyek „korrelálnak” egymással. Az így megállapított GMT-állandót kérdőjelezi meg legújabb könyvében Gerardo Aldana, aki szerint az ősi csillagászati eseményeket tévesen azonosították be. A maják kiváló asztronómusok voltak, pontosan dokumentálták a Hold változását, a napfogyatkozásokat és a Vénusz mozgását, így nagy bizonyossággal tudták megjósolni a csillagászati jelenségeket.

Aldana szerint azonban a maja források alapján interpretált csillagászati bizonyítékok nem eléggé pontosak: Balaj Chan K’awiil uralkodó egy csata időpontját Chak Ek' megjelenése miatt választotta, John Normark, a stockholmi egyetem kutatója szerint azonban Chak Ek' nem a Vénusz volt, hanem egy meteor. Ha ezek szerint egy eseményt nem a kiszámítható, ciklikus megjelenésű Vénusszal feleltetnek meg, hanem az olyan random jelenségekkel, mint amilyen a meteorit is, akkor az pontatlanságot szülhet, így lesz hatvan nap eltérés a maják naptárából kiolvasott 2012. december 21-i időponthoz képest – állítja Aldana.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár