Magyar hadifoglyokat temettek újra az Uralban
2010. november 11. 18:55 MTI
Magyar hadifoglyok földi maradványait temették el újra az urali Kistima városban - mondta el Bajtai Csaba jekatyerinburgi ideiglenes ügyvivő, főkonzul.
Korábban
Még a nyáron vadászok fedezték fel a Kistima melletti erdőben, hogy egy hadifogoly-temetőben számos sírt felástak, s a földön csontok hevernek. Akkor számos találgatás látott napvilágot arról, hogy ki és milyen okból gyalázhatta meg a sírokat a temetőben, ahol a második világháború idején több mint 330 német és magyar hadifoglyot temettek el.
A jekatyerinburgi magyar főkonzulátus nyomban a kistimai polgármesterhez fordult, aki kérésére intézkedett a talált csontok törvényszéki orvostani vizsgálatáról. A vizsgálat megállapította, hogy emberi maradványokról van szó, amelyek legalább két személytől származnak.
A főkonzulátus bevonta V. Motrevics professzort, a második világháborús katonai temetők ismert szakértőjét is, akinek 1995-ben készült feljegyzéseiből világossá vált, hogy a sírok akkor már nyitva voltak, s vélhetően jóval korábban ásták fel azokat. A professzor birtokában lévő régi vázlatból tudható az is, hogy hány embert temettek el itt, de azt senki nem tudja, hány német és hány magyar volt köztük. A tudós azt is elmondta: a katona- és hadifogoly-sírok megbontása nem egyedi jelenség, s több hasonló példát is felsorolt a környékről.
A felszínen talált csontokat temették szerdán újra, katolikus végtisztességet adva azoknak - mondta el Bajtai Csaba. A szertartáson részt vett a helyi és megyei orosz tisztségviselők mellett Varga László dandártábornok, a moszkvai magyar véderő attasé. Az orosz és a magyar fél vörös és fehér virágokból készült hatalmas koszorúkat helyezett el az új sírhanton. A sírok egyébként nem temetőben, hanem egy erdő kellős közepén, Kistimától egy kilométernyire vannak, s létüket csak egy szerény márvány emlékkő jelzi, amelyen az áll: "Itt a második világháborúban meghalt magyar és német hadifoglyok nyugszanak".
A szertartást követően az orosz és magyar megjelentek főt hajtottak Kistimában a háború áldozataira emlékeztető örök láng előtt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap