Már a Neander-völgyi is cicomázta magát

Marco Peresani, a Ferrarai Egyetem paleontológusa a Verona melletti Fumane-barlangban madárcsontoknak és a Neander-völgyi ember csontjainak "keverékét" fedezte fel, összesen 660 darabot. A leletek között jelentős számban kerültek elő olyan szárnycsontok, amelyekről "lekaparták" a tollakat - mintha a Neander-völgyi szántszándékkal távolította volna el azokat.

S hogy mire kellettek a tollak? Marco Peresani szerint három kézenfekvő magyarázat lehetséges: vagy étkezési céllal, vagy fegyverkészítéshez, vagy dísznek. Az olasz paleontológus az első lehetőséget elveti, mivel olyan madárfajokról van szó, amelyek igen szűkös élelemforrásként szolgálhattak, a tollakkal ellátott nyílvesszőket pedig még nem találták fel. Így kizárásos alapon a tollak vagy kultikus célokra kellettek, vagy cicomaként szolgálhattak.

A tollakkal díszített öltözék hétköznapi viseletként aligha lehetett túl praktikus, ezért - mint Peresani feltételezi - a "cifra" ruhákat különleges alkalmakkor viselhették. Ebből az olasz paleontológus arra következtet, hogy a Neander-völgyi ember "kulturális" vonatkozásban semmivel sem maradt el a Homo sapienstől.

Középkor

• Mégse gyilkolták meg a középkori remetepápát
• Pestis segítette a Római Birodalom bukását
• Utolsó csatájában is koronát viselt III. Richard
• Itt írhatták Artúr király legendáit
• Megtalálták a legrégebbi európai szakácskönyvet