Földnélküli János, a béna kacsa
2011. március 3. 10:24 BBC News
Az új, Földnélküli Jánosról szóló film is beállt a sorba, s aláhúzza azt az ősrégi tételt, miszerint a középkori angol királyok mind szörnyű despoták voltak.
Korábban
Normandia elvesztése, a nemesek előtt való meghunyászkodás, pápai kiközösítés, unokaöccse meggyilkolásának vádja – a sor még bőven folytatható, de ennyi is elég lenne ahhoz, hogy bátran kijelentsük: János minden idők legrosszabb angliai uralkodója volt.
A brit kultúra immáron 800 éve folyamatosan pellengérre állítja Földnélküli Jánost. Az 1938-as Robin Hood kalandjai egy népet sanyargató, elnyomó uralkodóként ábrázolja a Claude Rains által megformált királyt, míg a Disney-féle 1973-as változat gyáva, csecsemőként viselkedő férfiként festi le. Az Ironclad című, a nagy-britanniai mozikban múlt hét péntek óta látható alkotás sem tér el a hagyományoktól; a film szerint Földnélküli János egy barbár uralkodó, aki nem átallott saját nemeseivel sem szembefordulni.
„Nagy hiba volt őt királlyá megtenni. Elvesztette franciaországi birtokait, a bárók fellázadtak ellene, az országban polgárháború dúlt, s hadban állt Franciaországgal. Ha a hibákat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy egyike volt a valaha élt legsikertelenebb királyoknak” – nyilatkozta John Hudson, a St. Andrews Egyetem Mediavisztikai Intézetének oktatója.
Kellemetlen személyisége csak tetőzte a bajokat – vallja Hudson. I. Richárd trónjára akkor tört, amikor bátyja külföldön raboskodott, ezért az emberek szemében még azelőtt elvesztette hitelességét, mielőtt királlyá koronázták volna. „Az emberek olyan uralkodót szeretnének, aki hős, s nem avatkozik be az életükbe. János ennek az ellenkezőjét tette” – mondta Hudson, aki arra figyelmeztetett: túl egyszerű lenne Jánost a megtestesült gonosznak, bátyját, Richárdot pedig jónak lefesteni.
Földnélküli János 1166-ban, Oxfordban született, II. Henrik legfiatalabb és legkedvesebb fiaként. Ötéves korában három bátyja cselszövést szőtt apjuk ellen, s ehhez VII. Lajos francia király, valamint anyjuk, Eleonóra segítséget vették igénybe. A rebellió rövid életű volt, bosszúból Henrik 16 évre börtönbe záratta feleségét. A király 1189-ben bekövetkezett halálakor a trón Richárdra szállt, aki azonban nem Jánost, hanem unokaöccsét, Artúrt tette meg örökösének. János erre sikertelen puccsot hajtott végre, amikor bátyját a keresztes háborúból hazatérve elfogták.
A Jánost kegyetlen despotaként leíró ábrázolásmód a trónon eltöltött tizenhét viharos év után szinte azonnal megkezdődött. Roger Wendover és Matthew Paris krónikások elbeszéléseinek igazságtartalmát azóta ugyan sokan megkérdőjelezték, de például a Tudorok meglehetős szimpátiával viseltettek iránta. A viktoriánus korban viszont már igazi gazembernek festették le. „Ebben a korban János valóságos homokzsák lett. Gonosztevőként ábrázolták, ez azonban onnan ered, hogy az emberek személyes tulajdonságai miatt nem szerették. Kérdés, hogy mennyire tartjuk hitelesnek ezeket a forrásokat” – magyarázta Paul Sturtevant, a Leedsi Egyetem történésze.
Az igazság ezzel szemben az, hogy János ugyan valóban alkalmatlan volt az uralkodásra, de nem tekinthető zsarnoknak. Konfliktusai pedig nem az alattvalóival támadt, hanem a bárókkal, a franciákkal és a pápával – próbál rendet tenni a fejekben Sturtevant. „Egy kicsit olyan, mint Barack Obama. Rémes politikai örökséget kapott elődjétől, de mivel rossz politikus volt, nem tudta kikerülni, hogy az magával temesse. Richárd emléke még élénken élt az emberekben: a hős, oroszlánszívű uralkodó, aki ugyan csak fél évet töltött Angliában, mivel vagy a Szentföldön, vagy Franciaországban harcolt” – tette hozzá.
Külföldi hadi vállalkozásainak finanszírozásához Richárdnak meg kellett emenie az adókat, s mire János trónra került, a kincstár üres lett, ami társadalmi engedetlenséghez vezetett – nem beszélve a Richárd kiszabadításához szükséges, mai értéken 2 milliárd fonttal felérő váltságdíjról. Mike Ibeji történész szerint János utódja, III. Henrik és köreinek volt az érdeke, hogy a királyról negatív képet fessennek. Ibeji figyelmeztetett: János hibái ellenére ki kell emelni a Magna Charta szentesítését, amely korlátozta a király jogkörét és lefektette az angol jogrendszer alapjait.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap