A mauthauseni koncentrációs tábor felszabadítására emlékeztek

Mintegy hétezren vettek részt a felső-ausztriai kisvárosban tartott kétórás emlékmeneten, köztük az osztrák kormány több tagja, külföldi küldöttségek és egykori foglyok.

Werner Faymann kancellár beszédében kijelentette: Ausztriában nincs helye az uszításnak. A bűnbakkeresés elleni éberségre intett és kijelentette, politikusi kötelességének tartja fellépni a "hamis ígéretek, a demagógia és a holokauszttagadók" ellen. A május 8-i évforduló minden évben arra emlékeztet, milyen embertelen borzalmakat okozott a nemzetiszocializmus Európában - mondta.

"Soha nem szabad elfelejtenünk: tragikus módon sok osztrák is volt az áldozatok között, de tudjuk azt is, hogy néhányan nagy bűnöket követtek el" - tette hozzá. Hangsúlyozta, Ausztriának újra és újra hitet kell tennie a demokrácia mellett, "tovább fejleszteni és ahol szükséges, a jogállamiság minden eszközével megvédeni".

A szervezők, így az Ausztriai Mauthausen Bizottság, arra hívták fel a figyelmet, hogy a másként gondolkodók üldözésére és megsemmisítésére "a terror hálózata" jött létre a náci Német Birodalomban. Mint kifejtették, nem csak hogy az iparral összefonódva működtek a koncentrációs táborok, de a besúgók, tettestársak és szimpatizánsok informális hálózata nélkül nem működhetett volna az intézményesített hálózat sem.

A mauthauseni haláltáborba és 49 altáborába összesen mintegy kétszáz ezer embert - zsidókat, romákat, homoszexuálisokat, másként gondolkodókat, hadifoglyokat - deportáltak a második világháború alatt, köztük magyarokat is. A lágerekbe került foglyok felét megölték vagy pedig a háború után haltak bele a megpróbáltatásokba.

Az esti órákban Bécsben német nemzeti, részben szélsőjobboldali egyesületek tartották meg hagyományos, vitatott megítélésű rendezvényüket a második világháborús német fegyverletétel évfordulóján. A szervezők szerint "a második világháború valamennyi áldozatáról" megemlékező, bírálói szerint ezzel ki nem mondottan a náci ideológiát éltető fáklyás felvonulás ellen mintegy hétszázan tüntettek baloldali és zöld szervezetek, valamint az Izraelita Hitközség felhívása nyomán. A rendőrség az esetleges összetűzések megakadályozása érdekében nagy létszámban vonult ki és lezárta a menet útvonalának környékét.

A tiltakozásokat táplálta az is, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nevű szélsőjobboldali parlamenti párt elnöke előzőleg bejelentette: részt vesz és beszédet mond a "halotti meneten". Belföldi megfigyelők értékelése szerint a pártelnök, Heinz-Christian Strache, miután a közelmúltban némileg a politikai közép felé húzódott, a nacionalista párt jobbszárnyának akart jelzést küldeni. Strache vasárnap néhány órával a rendezvény előtt váratlanul lemondta részvételét, helyette a párt egyik tartományi politikusa mondott beszédet.

Múlt-kor történelmi magazin

• A pártállam korai popmenedzserei
• Mennyit ért az olimpiai magyar arany?
• Horthy katonái
• A nürnbergi tanú
• Csak Téged és örökké