Francia sziklamenedék tanúskodik a földművelésre való átállásról

A Saint-Joseph-i sziklamenedéket 1983-ban fedezte fel Rose-Marie Arbogast és Christian Kids, amikor a Jura-hegység nyugati lejtőinek barlangjait mérték fel az elzászi régióban. Legutóbb Bázeli és a Strasbourgi Egyetemek kutatócsoportjai vizsgálták a barlangot, amelyet a mezolítikumtól (i.e. 8500) kezdve használhattak időszakonként a paleolítikum, valamint a bronz- és vaskor folyamán, egészen a római időkig.

Az archeológusok valószínűsítik, hogy az itt élő közösségek legkésőbb i.e. 3900-ig fenntartották vadászó-gyűjtögető életformájukat. A leletek egy olyan csoport lassú átalakulását mutatják be, amelyeknek lehettek kapcsolataik a földművelő közösségekkel, ugyanis a helyszínen elszenesedett búzaszemeket találtak a régészek; azt is elképzelhetőnek tartják az archeológusok, hogy a csoport vad gabonaféléket takarított be. A kései neolitikum folyamán a sziklamenedéket már csak a vadászatok folyamán használhatták, így kevés növényi leletet - csak mogyorót, és gabonát - találtak.

A 2011-es ásatások során a régészek az i.e. 12 ezer tájékára keltezhető késő jégkori eredetű üledékre is rábukkantak, amelynek alapján feltételezik, hogy a sziklamenedék az i.e. 13. századot megelőzően lakatlan volt. A feltárások során többek közt egy fémtőrt is találtak; a leleteket várhatóan 2012 őszén mutatják be egy Lutterben megnyíló kiállításon.

Római Birodalom

• Mithrász isten temploma lehet a carmonai Elefánt-sír
• Pestis segítette a Római Birodalom bukását
• Éjszaka is látogatható a Colosseum
• Megtalálhatták Caesar utolsó otthonát
• Kozmetika kezelhette a szemfertőzést az ókorban