Ovális lehetett Stonehenge kistestvére

A kőkört a sheffieldi és más egyetemek régészei fedezték fel 2009-ben, Stonehenge-től egy mérföldre, az Avon folyó nyugati partján. A helyszínről a sziklákat már évezredekkel ezelőtt eltávolították, de az egykori gödrök nyomai alapján feltételezik, hogy itt is egy kőkör állhatott, amelynek anyaga a 150 mérföldre fekvő walesi Preseli-hegységből származott. Az archeológusok a digitális rekonstrukció alapján úgy vélik, hogy a Stonehenge kistestvérének elrendezése ovális lehetett.

A 2009-es ásatások során a régészek a feltételezett huszonötből kilenc kő helyét tárták fel, ennek alapján kiderül: a komplexum átmérője tíz méter lehetett, és talán ez az építmény jelezhette az Avon folyótól Stonehenge-ig tartó, 2,8 kilométer hosszú út egyik végét. Külső árkát i. e. 2400 körül építhették, de a fellelt nyílfejek datálása szerint a sziklákat 500 évvel korábban állították fel, vagyis 5 ezer évvel ezelőtt szállíthatták az alapanyagot Wales-ből Wiltshire területére. A régészek szerint a kör egykori köveit az i. e. 2500 körül végbement átépítés során Stonehenge felújítása során hasznosíthatták, ugyanis az utóbbi ekkortól már 80 wales-i sziklát, és 83 helyi követ tartalmazott.

Amennyiben a régészek feltételezését a radiokarbonos vizsgálati eredmények is visszaigazolják, akkor a kőkör léte a Stonehenge Riverside projekt kutatóinak elméletét igazolhatja: teóriájuk szerint az Avon folyó kötötte össze az élők területét, azaz a Durrington Walls-nál feltárt falut a holtak területével, Stonehenge-dzsel.

Arra egyelőre nincs semmilyen bizonyíték, hogy a kőkörnek bejárata, vagy akár bármilyen tájolása lett volna. Ami biztos: a sziklák eltávolításakor gödrökbe hulló földben sok volt a faszén, ezért valószínűleg sok fát égethettek el a területen.